2020. tavasz: Halálos tudomány

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: február  •  Nap: 28
33 találat
[1]

870. február 28.

A keleti egyház elismeri Róma fennhatóságát

A 869-től Konstantinápolyban ülésező zsinat egyezségre jut a nyugati egyházra kiható Phótiosz-féle szkizma (egyházszakadás) tárgyában. A pápa elérte célját: a keleti egyház elismerte Róma fennhatóságát. Nem mellékesek azonban a véleménykülönbségek: Bizánc ragaszkodik ahhoz, hogy megszerezze egyházjogi fennhatóságát az újonnan megtérített Bulgária fölött. Phótioszt, aki 867-ben I. Miklós pápát a hit meghamisítása (a tisztítótűzről való tanítás) miatt kiközösítette, most kizárják az egyházból. Az egyezség a megváltozott bizánci hatalmi viszonyok miatt vált lehetővé.

[2]

1302. február 28.

Vencel király Csák Máténak birtokot adományoz

Vencel, aki Magyarországon a László nevet használta semmiféle komoly hatalommal nem rendelkezett. A politika irányítóit így birtokok adományozásával próbálta magához csábítani. Az egyik legnagyobb befolyással rendelkező főúr Csák Máté volt. Máté 1260-1265 között született, és mivel előkelő nemzetségből származott III. András komoly tisztségeket bízott rá. Az uralkodóval tartó jó viszony 1297-ben szembenállássá fordult, a király megfosztotta tisztségeitől, azonban a nádori címet Máté önkényesen tovább viselte. III. András halála után ingadozott a két trónjelölt, Károly és Vencel között, végül az utóbbi mellett döntött. Vencel Nyitra megye és Trencsén megye eladományozásával értékelte Máté lépését.

[3]

1367. február 28.

V. Orbán pápa megerősíti a pálos rendet

Az egyetlen magyarországi alapítású szerzetesrend Boldog Özséb nevéhez fűződik. Özséb és a rendtársak életét tudományos kutatómunkával megörökítő, egyik legkorábbi magyar nyelvű munkát Gyöngyösi Gergely pálos szerzetes készítette el 1520 és 1526 között (Az első Remete Szent Pál rendjén lévő remetetestvérek életrajzai címmel). Ez alapján egy isteni sugallat hatására, a Pilisben apró lángokként elszórtan élő férfiakat Özséb maga köré gyűjtötte, s a tatárjárás után megszervezte közös életüket. A kezdeti nehézségek után közösség felvirágzása és terjedése a 14. század elején folytatódott. Gentilis, pápai legátus 1308. évi magyarországi látogatása meghozta számukra a várva várt engedélyt, s a következő évben már első Remete Szent Pál rendjeként emlegették őket. I. (Nagy) Lajos király komoly adományokkal támogatta őket. Számos kolostor alapítását köszönhették neki. A pápa a király személyes kérésére erősítette meg a rend kiváltságait.

[4]

1386. február 28.

Mária királyné jószágot adományoz Forgách Balázsnak

[5]

1533. február 28.

Megszületett Michel de Montaigne francia író

Gazdag középnemesi kereskedőcsaládba született Périgord-ban. Filozófiát tanult és jogot végzett. A vallásháborúk közepette is megőrizte szellemi függetlenségét, kastélya toronyszobájában berendezett könyvtárában dolgozott. Emelkedett gondolkodása révén közvetíteni tudott a vakbuzgóság táborai között. 1571-től csaknem két évtizeden át írt Esszék című fő műve olvasmánykivonatok, gondolatok és idézetmagyarázatok három könyvbe foglalt gyűjteménye. Az essai szót ő használta először, a maga sajátos műfaját akarta vele megjelölni. A változatos témákat feldolgozó Esszék - amelyek különösebb szerkezeti összefüggés nélkül követik egymást - filozófiája szkeptikus. A gyermekek neveléséről írott tanulmányai jelentős hatással voltak a pedagógia tudományának fejlődésére. Magyar nyelven 1803-ban jelent meg először műve. Szülővárosában hunyt el 1592. szeptember 13-án.

[6]

1678. február 28.

Meghal Bethlen János erdélyi kancellár és történetíró

[7]

1705. február 28.

II. Rákóczi Ferenc bevonul Egerbe

[8]

1732. február 28.

Meghal André Charles Boullé párizsi műbútorasztalos

Műhelye a Louvre-ban volt, ahol 1672-től rendszeresen dolgozott XIV. Lajos udvara számára és külföldi uralkodók megrendelésére is. Korának kimagasló, nagyhatású művészegyéniségeként nevéhez önálló bútor- és díszítőstílus kialakítása kapcsolódott. A bútorok felületét ébenfa, elefántcsont, gyöngyház, teknőchéj, borostyán-, bronz-, sárgaréz, ónberakásokkal tette még gazdagabbá. Elsőként alkalmazott bútorain tűzaranyozott és cizellált bronzvereteket. Műveit a Louvre-ban, Fontainebleau-ban, a londoni Victoria and Albert Museumban őrzik. Négy fia folytatta művészetét.

[9]

1780. február 28.

II. Katalin orosz cárnő elrendeli hajóinak felfegyverzését

II. Katalin orosz cárnő a Nagy-Britannia és Franciaország között dúló tengeri háború (1778. II. 6.) miatt kereskedelmi hajóinak védelme érdekében elrendeli hajóinak felfegyverzését. 1780. július 9-én szövetséget köt Dániával a semleges kereskedelmi hajók védelméről, melyhez később más államok is csatlakoztak. A szerződés a csatlakozott felek semlegességét hangsúlyozza, és hadiflotta felszerelését határozza el a kereskedelmi hajók védelmében az angol túlkapásokkal szemben. A szerződés kimondja továbbá, hogy minden hajó kiköthet a háborúban részt vevő nemzetek partjainál.

[10]

1835. február 28.

Elias Lönnrot közzéteszi az első Kalevala-kötethez írt előszavát

Az eposz jelentős hatással volt a finn kultúrára és a világirodalomra egyaránt. A Kalevala teljes magyar fordítását 1871-ben Barna Ferdinánd, majd 1909-ben Vikár Béla készítette el. Később Nagy Kálmán (1972), Rácz István (1976) és Szente Imre (1980-as évek) is átültette magyar nyelvre.

[11]

1846. február 28.

Megszületett Dzsabajev Dzsambul, szovjet-kazah költő

Élete végéig járta szülőföldjét, s vándorlásai közben dombrakísérettel adta elő az ismert kazah népi eposzokat, dalokat, valamint saját alkotásait. A kazah népi költők (akinok) hagyományos énekes előadásmódjában új műfajokkal és formákkal gazdagította népének költészetét. Addig szokatlan és elképzelhetetlen bátorsággal bírálta a nép elnyomóit.

[12]

1852. február 28.

Meghal Beszédes József vízépítő mérnök

Magyarkanizsán született 1787. február 12-én. Egerben teológiát, majd a pesti tudományegyetemen filozófiát hallgatott. 1813-ban a Mérnöki Intézetben mérnöki oklevelet, 1819-ben filozófiai doktorátust szerzett. A sárvízi Nádor-csatorna Társulat gyakornoka, majd az Esterházy-család uradalmi mérnöke volt Tolna, Veszprém, Komárom, Pozsony és Nyitra vármegyében. 1816-25 között a Sárvíz, a Sió és a Kapos szabályozási munkálatait és e folyóvölgyek vízrendezését irányította. A Balaton sorsát döntően meghatározó rendezési tervet dolgozott ki a tó vízszintjének csökkentésére. A munka gazdasági eredményei fellendítették a reformkor vízmunkálatait. A Sió szabályozásakor megépíttette Baja és Báta között a Duna árvízvédelmi töltéseit. Széchenyi István és József nádor támogatását élvezte. Ennek köszönhetően Széchenyi nagycenki tervezéssel bízta meg. 1827-28-ban részt vett az ausztriai linz-budweissi vasútvonal kitűzésében. 1830-tól Budapesten élt. Nevéhez fűződik Arad vármegyében a fehér-körösi 92 km hosszú Nádor-malomcsatorna - mint az első ipari csatorna - megépítése 1833-42 között. Több értékes térképe maradt fenn, s a műszaki szaknyelv is gazdagodott általa. Elsőként vetette fel az Al-Duna-szabályozás gondolatát, s a kerecsen-komorói tiszai átvágás tervével a folyó szabályozásának elindítója lett. 1848-49-ben a pest- szolnoki Magyar Központi Vasút igazgató-mérnöke lett, ekkor szervezte meg a vasút járműjavító műhelyét, a későbbi MÁVAG elődjét. A vízerő-hasznosítás és a magyar mezőgazdasági vízépítés (öntözés, lecsapolás), valamint a komplex vízgazdálkodás nemzetközi viszonylatban is korai úttörője, a magyar nyelvű műszaki irodalom egyik megteremtője volt.

[13]

1866. február 28.

Meghal Gaál József

A reformkori magyar irodalom sokoldalú egyénisége 1811. december 12-én született Nagykárolyban. Első jelentős művei a Szirmay Ilona című történelmi tárgyú regénye, s A peleskei nótárius című bohózata, amely Gvadányi József elbeszélő költeményén alapult. 1842-től megjelent szatirikus írásai nagy visszhangot keltettek. Ezekben a reformkori társasági és politikai élet visszásságait gúnyolta ki. 1841-ben a Kisfaludy Társaság tagjává választotta. Prózájában a népies irány egyik úttörője volt. Részt vett az ellenzéki mozgalmakban. 1848-ban Szatmár vármegye főjegyzője, majd az igazságügy-miniszter titkára volt. 1849-ben szerkesztette a Márczius Tizenötödike című lapot, majd Damjanich seregében szolgált. A szabadságharc bukása után hat évre Aradra internálták. Később mint titkár és nevelő a gróf Csekonics családnál állt szolgálatban. Pesten érte a halál.

[14]

1883. február 28.

Megszületett Somlay Artúr színész

Schneider Artúr néven Budapestent látta meg a napvilágot. 1902-től szerepelt színpadon, 1909-20 között, 1935-36-ban, majd 1946-tól volt a Nemzeti Színház tagja, 1948-tól örökös tagja. Alakításait drámai erő, sodró szenvedély, elmélyült jellemábrázolás tette maradandóvá. A legkiválóbb előadóművészek egyike volt. Művészetét a rádióban készült felvételek és a filmszalagok őrzik. Egyaránt kiváló alakítója volt a magyar és külföldi klasszikus, valamint a modern szerepeknek. 1912-1951 között sok filmben is játszott, s filmszereplései egyértékűek voltak színpadi alakításaival. Legendás alakítást nyújtott a Valahol Európában című film főszereplőjeként. Az 1940-es évek végén a Színházművészeti Szövetség elnökeként kiállt számos nehéz helyzetbe került kollégájáért. E bátor tevékenysége nem tetszett a rákosista kultúrvezetésnek, s amikor a színész-kitelepítések elleni kérelmét visszautasították, érezve a már őt is fenyegető veszélyt, 1951. november 10-én öngyilkos lett. Legendásan zsörtölődő és hirtelenharagú ember volt. Alakításai során a legkisebb zavaró tényezőt sem viselte el. Egyszer óriási botrányt kavart azzal, hogy leszólt a színpadról a közönségnek, fejezzék be a beszélgetést.

[15]

1886. február 28.

Megnyílik a világ egyetlen újságmúzeuma

A gyűjtemény létrejötte Oscar von Forckenbeck, westfaliai hivatalnok nevéhez fűződött, aki tanulmányozta és kereste a különböző sajtótermékeket. A sajtótörténeti gyűjtemény példányszáma jelenleg 100 ezer példány fölött van, s a kiállítás a német Aachen Suermondt Múzeumában látható.

[16]

1886. február 28.

Megszületett Rácz Aladár, Kossuth-díjas cimbalomművész

Cigányzenész családból származott, Jászberényben és Budapesten cigányzenekarokban játszott. 1926-ban Lausanne-ban adta első önálló cimbalomhangversenyét. 1927-35-ben Franciaországban élt, 1935-ben tért vissza Magyarországra, 1938-tól haláláig a Zeneművészeti Főiskola tanára volt. Hangszerének egyik legnagyobb mestere volt, műsorain klasszikus magyar, román és szerb táncok szerepeltek improvizációkkal. Páratlan művészetének köszönhető, hogy a cimbalom zongorakísérettel a hangversenypódiumok hangszere lett. Ő építette ki a hangszer klasszikus repertoárját, ő vezette be a zongorakíséretes előadásmódot. Sztravinszkij maga is vett órákat Rácztól, sőt átiratokat is komponált számára. Saint-Saëns `a cimbalom Lisztjének` nevezte őt. Budapesten hunyt el 1958. március 28-án.

[17]

1888. február 28.

Meghal Ghyczy Kálmán, a képviselőház egykori elnöke

Komárom megye egyik vezető, tehetős, középbirtokos család tagjaként Komáromban született 1808. február 12-én. Előbb szülővárosában, majd a győri jogakadémián tanult. 1828-ban tette le az ügyvédi vizsgát. 1833-tól Komárom vármegye aljegyzője (főjegyzői címmel), majd 1839-től tényleges főjegyző lett. 1844-ben a vármegye első alispánjává választották, majd 1847 novemberétől nádori ítélőmesterként működött. 1848 májusától a forradalmi kormány igazságügyi államtitkára volt, közben júniusban a népképviseleti választásokon a csallóközi kerület képviselője lett. Szeptembertől decemberi lemondásáig ő irányította a minisztérium munkáját, majd képviselői mandátumáról is leköszönt. Visszavonult a magánéletbe, a Bach-rendszer alatt nem vállalt hivatalt. 1861-ben az udvardi kerületből lett ismét képviselő, s a Határozati Párthoz tartozva az alsótábla elnöke lett.1865-től 1878-ig folyamatosan képviselte Komáromot a képviselőházban. A balközép párthoz csatlakozva a mérsékelt irányzat fejeként Tisza Kálmán mellett vezére volt az irányzatnak. 1873-ban kilépett a pártból és megalakította a kormányt támogató Középpártot. 1874-ben a két nagy párt közötti kompromisszumként elvállalta a pénzügyi tárcát. 1875-ben a Középpárt visszalépett a balközépbe és Tisza Kálmán a Deák-párt és a Balközép fúziójaként létrejött kormány vezetőjeként felkérte házelnöknek, így 1875 és 1879 között töltötte be a tisztséget. Nem sokkal 80. születésnapját követően budapesti lakásán hunyt el tüdőgyulladásban.

[18]

1893. február 28.

Megszületett Vszevolod Pudovkin szovjet filmrendező

A némafilmkorszak jelentős alakja Penzában született. A moszkvai egyetemen a fizika-matematika szakot végezte, majd vegyészmérnök lett. Harcolt az I. világháborúban, 1915-18-ban német hadifogoly volt. 1920-ban színészként került kapcsolatba a filmmel. Első önálló játékfilmjét 1925-ben készítette. Rendezői munkásságának legkiemelkedőbb filmje Az anya, a Szentpétervár végnapjai és a Dzsingisz kán utóda. Drámai erejű némafilmjeiben az öntudatosodás folyamatát ábrázolta egyéni sorsokon keresztül. A párhuzamos montázs elméleti kidolgozója; úttörő szerepe volt a művészi montázstechnika kialakításában és annak tudatos alkalmazásában. 1926-tól tanított a moszkvai filmfőiskolán. Jelentős szakirodalmi tevékenysége is (A film technikája, 1929 - magyarul 1944; Filmszínészet, 1935). A hangosfilmkorszakban történelmi, életrajzi filmeket rendezett. 1950-51-ben Magyarországon dolgozott. Rigában hunyt el 1953. június 30-án.

[19]

1901. február 28.

Megszületett Arany Bálint, kisgazdapárti politikus

Rinyaujlakon született. Apja a helyi református elemi iskola igazgató-tanítója volt. Ő maga a csurgói református gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Még abban az évben, 1925-ben az SKF, a Svéd Golyóscsapágy Rt. alkalmazottja és egyik legkiválóbb tervezőmérnöke lett. Az ún. Magyar Közösségnek az 1930-as évek közepétől volt tagja. A szervezet - a magyar lakosság túlnyomó többségével együtt - a trianoni béke revízióját hirdette, de szemben állott mind a német, mind pedig az orosz hódító szándékokkal. Arany a háború után a Független Kisgazdapárt országos szervezési osztályát vezette, s 1946 decemberében tartóztatták le. 1947-ben a Magyar Közösség más tagjaival együtt az ún. `összeesküvési per` egyik fővádlottja lett. A perben halálra ítélték, majd büntetését 12 évi fegyházra változtatták. 1956-ban szabadult és jogilag rehabilitálták. Ezután tervezőmérnökként dolgozott, de haláláig (Budapest, 1987. november 14.) rendőri zaklatások kísérték. - A több száz vádlottal megrendezett első magyarországi kirakatper lefolyásáról szóló emlékiratában az olvasók `első kézből` kaphattak hiteles tájékoztatást az oroszországi NKVD és a magyarországi ÁVO pincéiben lezajló véres eseményekről, a vallató tisztek embertelenségéről, az ún. `független` bírák tevékenységéről, jelleméről.

[20]

1901. február 28.

Megszületett Linus Pauling, Nobel-díjas amerikai kémikus, békeharcos

A portland-i születésű Linus Carl Pauling 1922-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát, majd 1925-ben doktorált kémiából. Ezt követően két évig Európában több ismert tudós laboratóriumában dolgozott - Sommerfeldnél Münchenben, Sir William Henrynél Londonban. 1927-ben visszatért az Egyesült Államokba, ahol a kaliforniai Műszaki Egyetem docensévé, majd egyetemi tanárává nevezték ki. 1936-1958 között a Gates and Crellin Laboratorium of Chemistry igazgatója volt. Kémiai vizsgálatai középpontjában az egyszerű vegyületektől a fehérjékig terjedő molekulák szerkezeti problémái álltak, amelyek leírására elsőként alkalmazta a kvantummechanikai elveket. Az eközben szerzett ismereteit később az élő szövet bonyolult molekuláinál, elsősorban a fehérjéknél használta fel. Felismerte, hogy a hidrogénkötés fontos szerepet tölt be a fehérjék szerkezetében és a makromolekulák közötti kölcsönhatásokban. Tanulmányozta a vérszegénységet, s kimutatta, hogy az artériás vérben az oxigén meggátolja a vörös vértestek rendellenes átalakulását. Tudományos pályafutása mellett egyre jobban foglalkoztatta a nukleáris fegyverek kipróbálásával járó sugárzási veszély. 1958 januárjában petíciót nyújtott be az ENSZ-nek 11 201 tudós aláírásával a kísérleti atomrobbantások elleni tiltakozásul. 1963-ban a Santa Barbara-i Center for Study of Democratic Institutions munkatársa lett, ahol a háború és béke kérdéseit tanulmányozta. 1969-től már a Stanford Egyetem kémiai tanszékén folytatta kutatásait. 1973-ban megalapította a Linus Pauling Institute of Science and Medicine-t, ahol a betegségmegelőzés problémájával, a vitamin és ásványi anyagok fogyasztásával foglalkozott. Két Nobel-díjat is kapott: 1954-ben kémiait `a kémiai kötések természetének kutatásáért és a bonyolult vegyületek szerkezetének meghatározásáért a kvantummechanika alapján`, 1962-ben pedig Nobel-békedíjat az atomhadviselés ellen vívott harcának elismeréseként. 1962-ben jelent meg híres könyve: Soha többé háborút. A kalifonriai Big Sur-ban hunyt el 1994. augusztus 19-én.

[21]

1908. február 28.

Megszületett Telford Taylor amerikai jogász, a nürnbergi per ügyésze

A princetoni egyetem jogtudományi professzoraként egyike volt azon elvek kidolgozóinak, amelyek szerint a kormányok felelősek az állampolgáraikkal szembeni bánásmódért. A nürnbergi-perben többek között halálbüntetést kért Hermann Göringre és 20 másik náci háborús bűnösre. Később kiábrándultan vette tudomásul, hogy hiába követelte: a dél-vietnami My Lai faluban 507 civil áldozatot követelő 1968. márciusi vérfürdő miatt állítsák bíróság elé William Westmoreland tábornokot, Vietnamba vezényelt amerikai csapatok főparancsnokát. 90 éves korában New York-ban hunyt el.

[22]

1912. február 28.

Megszületett Alfonzó

Markos József Budapesten született. 1928-40 között egy artistacsoporttal bejárta Európát és Észak-Afrikát. Hazatérése után artistaként és parodistaként lépett fel még 1945 után is. (1944-45-ben munkaszolgálatos volt.) 1951-től a Vidám Színpad tagja volt, bár közben 1956-58-ban Belgiumban pantomim produkciókban játszott. A közélet fonákságait sajátos fanyar humorral parodizálta. Szállóigévé vált a közönséget megszólító mondata: `Ide figyeljenek, emberek!`. Számos filmben játszott, és alakja gyakran jelent meg a televízió képernyőjén. Show- műsorai több nemzetközi díjat nyertek. Budapesten huny el 1987. május 31-én. Fia, Markos György népszerű humorista.

[23]

1912. február 28.

Először ugranak repülőből ejtőernyővel

Albert Berry 1912-ben ugrott ki a repülőből Missouri felett.

  • Az első írásos feljegyzés Kínából származik az ejtőernyőzésről - tovább

    [24]

    1946. február 28.

    Kivégzik Imrédy Bélát

    Magyarrá asszimilálódott, utóbb nemességet is szerzett német-zsidó családból származott. Budapesten született 1891. december 29-én, 1913-ban védte meg jogtudományi doktorátusát. Tanulmányainak befejezése után állami szolgálatba lépett. A világháborúból tartalékos huszárfőhadnagyként tért vissza, majd a Pénzügyminisztériumban dolgozott. 1922-ben, 37 évesen már a Magyar Nemzeti Bank igazgatóságát nyerte el. 1932. október 1-jén a Gömbös-kormány pénzügyminisztere lett. Jó gazdasági-pénzügyi szakembernek számított, mind a hazai, mind pedig a nemzetközi pénzvilágban. Népszerű intézkedésének tartották a gazda-adósságok rendezését, illetve a parasztgazdaságoknak nyújtott védelmet. Magyarország fő problémájának `a földkérdés és a zsidókérdés megoldását` tekintette.
    1938. május 14-én vette át a miniszterelnöki tisztséget és néhány nappal ezután, május 29-én a parlament már elfogadta az első zsidótörvényt. Ekkor Imrédy még nem csak a szociáldemokratákkal, hanem későbbi szövetségeseivel is szemben állott: miniszterelnöksége idején tartóztatták le ismét és ítélték el felforgató tevékenységéért Szálasi Ferencet. 1938. augusztus 13-án Bledben egyezményt kötött a kisantanttal a fegyverkezési egyenjogúságról, cserébe az erőszakról való magyar lemondás ígéretéért. Bukását tulajdonképpen egyre nyíltabban megnyilvánuló belpolitikai aspirációi okozták. Ki akarta kapcsolni a parlamentet, meg akarta szüntetni a pártpluralizmust, rendkívüli felhatalmazást követelt a kormánynak, rendeleti úton szeretett volna kormányozni. Megbuktatásához Teleki, Bethlen, Keresztes-Fischer és az alkotmányvédők a házszabályok tervezett megszigorítását akarták felhasználni. 1938. november 22-én a parlamentben leszavazták a kormányfőt. Ő ennek ellenére sem mondott le, erre csak később, 1939. február 16-án került sor, amikor politikai ellenfelei olyan okmányokat produkáltak, amelyek egyik távoli felmenőjének zsidó származását igazolták. Később kilépett a kormánypártból, s megalapította saját pártját Magyar Megújulás Pártja néven. Az 1944. március 19-i német megszállás után "győzelem, vagy halál" jelszóval a végsőkig való ellenállásra buzdított és az október közepén hatalomra juttatott nyilasok egyik legfőbb támaszává vált. 1945-ben a szövetségesek fogságába került, akik kiadták és háborús bűnösként halálra ítélték, s kivégezték.

    [25]

    1948. február 28.

    A brit csapatok elhagyják Indiát

  • A britek India történelmében gyakorlatilag az egyetlen olyan leigázó hatalom voltak, amely nem olvadt be Indiába - tovább
  • Indians wept when Our troops left - tovább

    [26]

    1952. február 28.

    Megszületett Bauer Sándor, a Kádár-korszak vértanúja

    Az általános iskola befejezése után a szegedi erdészeti szakközépiskolában tett sikertelen felvételit, majd autószerelőnek tanult. Ezalatt sokat foglalkozott a nemzet történelmével és irodalmával. Házukban pinceklubot szervezett, ahol merész kijelentéseket tett a diktatúráról, s arról álmodozott, hogy majd fegyvert fog az elnyomókkal szemben. Szamizdatot tervezett, felhívásvázlatokat írt, guminyomdát szerzett. Miután Prágában Jan Pallach diák 1969. január 16-án elevenen elégette magát, hogy ezzel tiltakozzon hazája szovjet megszállása ellen, Bauer négy nappal később a Nemzeti Múzeumnál lelocsolta benzinnel, majd meggyújtotta magát. Miközben lángolt, két nemzeti színű lobogót tartott kezében. `Szeretnék élni - írta búcsúlevelében -, de most a szénné égett holttestemre van szüksége a nemzetnek`. Ismerőseit, barátait, iskolatársait és rokonait sokáig zaklatták. 1969. január 23-án hunyt el. Az ország semmit nem tudott meg az akció hátteréről, mert csak egy kétsoros újsághír számolt be a tragikus eseményről. Emlékét a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjénél márványtábla őrzi.

    [27]

    1956. február 28.

    Meghal Riesz Frigyes, kétszeres Kossuth-díjas matematikus

    A világhírű magyar matematikai iskola kiemelkedő alakja Győrben született 1880. január 22-én. A modern matematika egy új ágának, a funkcionálanalízisnek egyik megteremtője volt. Az I. világháború után Szegeden élt, s nagy része volt abban, hogy Szeged világviszonylatban is jelentős matematikai központtá vált. Egy ideig a szegedi egyetem rektora is volt, majd 1945-től haláláig a budapesti tudományegyetemen tanított. Legnagyobb szakmai sikerét az ő nevét is viselő Riesz-Fischer-tétellel aratta, de nagy szerepe volt az absztrakt terek fogalmának kialakításában is. Felfedezései alapozták meg a függvényterek, lineáris operációk és szubharmónikus függvények elméletét. Jelentős eredményeket ért el az ergodelmélet terén is. Egy Párizsban megjelent monográfiája korszakalkotó jelentőségű lett a funkcionálanalízis területén, szintén világsikert aratott a Szőkefalvy-Nagy Bélával együtt írt Lecons d'analyse functionelle című könyve. Munkásságát itthon és külföldön egyaránt elismerték.

    [28]

    1957. február 28.

    Kőbányán megalakul az első munkásőrzászlóalj

    [29]

    1967. február 28.

    Meghal Tóth Péter olimpiai bajnok író

    Budapesten született 1882. július 12-én. A MAC versenyzője volt. Két olimpián, 1908-ban Londonban és 1912-ben Stockholmban is tagja volt az aranyérmet nyert magyar kardcsapatnak. 1907-1934 között szerzett 17 bajnoki aranyérméből 11-et tőrben, hatot pedig kardban nyert (részben egyéniben, részben pedig csapatban). Még 52 évesen is a legjobbak között szerepelt. 1913-ban részt vett a nemzetközi szövetség tartott alakuló ülésén is. A második világháború után méltatlan helyzetbe került: földmérők mellett segédmunkásként dolgozott, később a politikai helyzet enyhülése lehetővé tette, hogy a sportnapilapban néhány szakcikkel jelentkezzen. Halála előtt a vívósport történetével foglalkozott. Autóbaleset áldozata lett.

    [30]

    1975. február 28.

    Az Európai Közösség kilenc tagországa és az AKP-államok aláírják a loméi egyezményt

    Az Európai Közösség kilenc tagországa és az AKP-államok, vagyis afrikai, karibi és csendes-óceáni fejlődő országok, Loméban egy megállapodást írnak alá, amely szerint csaknem minden áru előtt nyitva áll az EK piaca, az EK árui a legnagyobb kedvezményt élvezik, az EK-országok növelik pénzügyi és műszaki fejlesztési segítségüket és kiegyenlítést fizetnek ingadozó világpiaci árak esetén. A loméi egyezmény összefügg a fejlődő országok ama követelésével, hogy egy új nemzetközi gazdasági rendet hozzanak létre a fejlődő országok hátrányainak ellensúlyozására. Ez az egyezmény mindamellett nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

    [31]

    1986. február 28.

    Stockholmban lelövik Olof Palmét

    Olof Palmét moziból hazatértében Stockholm belvárosában, a nyílt utcán lelövik. Az elmenekülő ismeretlen tettes két lövést adott le a svéd miniszterelnökre, s az egyik halálos volt. Palme nevét nemzetközileg a Kelet és a Nyugat leszerelése melletti elkötelezettsége tette ismertté. Az ENSZ egyik leszerelési és biztonsági kérdésekkel foglalkozó különbizottságának elnökeként egy európai atomfegyvermentes övezet létrehozásáért szállt síkra. A szociáldemokraták elnöke Svédországban az 1976 és 1982 közötti éveket leszámítva 1969 óta kormányzott, mint miniszterelnök. 1963-ban lett először miniszter Tage Erlander miniszterelnök kormányában. Richard von Weizsäcker szövetségi elnök részvétlevélben úgy jellemezte Olof Palmét, mint lelkiismerete hangját "csodálatra méltó belső következetességgel követő politikust".

    [32]

    1989. február 28.

    Habsburg Ottó Magyarországra látogat

    Hét évtizedes távollét után, az 1980-as évek legvégén látogatott Magyarországra dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európa Parlament alelnöke. Az életet és tevékenységét bemutató `Isten akaratából` című dokumentumfilm rendező-riportere, Bokor Péter, 1989-ben úgy látta, hogy Habsburg Ottó `szinte egyik pillanatról a másikra Magyarország egyik legnépszerűbb embere lett`. A magyarul kiválóan beszélő politikus azóta is eredményesen képviseli hazánk érdekeit a páneurópai szervezetekben.

    [33]

    2002. február 28.

    Brüsszelben megtartotta ünnepélyes alakuló ülését az Európa jövőjével foglalkozó konvent

    Feladata, hogy előkészítse a kibővülő EU és az uniós intézmények nagyobb szabású reformjait. Az ülésen részt vett és beszédet mondott Martonyi János külügyminiszter.