Magyarországon nem ritkák a földrengések, a különbség a világ nagy törésvonalaihoz képest pusztításuk mértékében (és Richter-skálán mért erősségükben) keresendő. Az 1763-as komáromi földrengés és az 1911. július 8-án, 113 éve pusztító kecskeméti földrengés is kitörölhetetlen nyomot hagyott emlékezetünkben.
Magyarországon nem ritkák a földrengések, a különbség a világ nagy törésvonalaihoz képest pusztításuk mértékében (és Richter-skálán mért erősségükben) keresendő. Az 1763-as komáromi földrengés és az 1911. július 8-án, 112 éve pusztító kecskeméti földrengés is kitörölhetetlen nyomot hagyott emlékezetünkben.
Magyarországon nem ritkák a földrengések, a különbség a világ nagy törésvonalaihoz képest pusztításuk mértékében (és Richter-skálán mért erősségükben) keresendő. Az 1763-as komáromi földrengés, és az 1911. július 8-án, 111 éve pusztító kecskeméti földrengés is kitörölhetetlen nyomot hagyott emlékezetünkben.
Ötszáz évet felölelő pénzérméket és egy Árpád-kori lakóházat is találtak, valamint a középkori Kecskemét egykori központjában álló toronyra vonatkozó új felfedezést is tettek a régészek.
Magyarországon nem ritkák a földrengések, a különbség a világ nagy törésvonalaihoz képest pusztításuk mértékében (és Richter-skálán mért erősségükben) keresendő. Az 1763-as komáromi földrengés, és az 1911. július 8-án, 110 éve pusztító kecskeméti földrengés is élénken él a magyarság emlékezetében.
A Kecskeméti Médiacentrum helytörténeti magazinja ezúttal is bőséges választékot nyújt Kecskemét, a térség, múltjából. A dupla lapszám számos újdonságot és érdekességet kínál olyan témákban is, melyekről lehet, még csak nem is hallottak, pedig meghatározó lehet életének alakulásában.
A Kecskeméti Televízió Nonprofit KFT. és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala 2017 első negyedévében egy kölcsönös együttműködési megállapodást kötött, amelynek keretében a NEB Hivatala által készített Oral History felvételek Kecskeméten is bemutatásra kerülnek. A NEB 2015 március hónapban – a Kecskeméti Katona József Múzeummal együttműködésben – egy az írott források kutatásától részben elkülönülő, a kommunista diktatúra személyesen átélt emlékezetét archiváló projektet indított el, melynek keretében arra vállalkozott, hogy a diktatúra tragédiáit átélt személyekkel olyan speciális videó interjúkat készítsen, amelyek egyedülálló módon nem csak az egyén adott időszakban átélt negatívumait, traumáit dolgozzák fel, hanem sokkal inkább az egész élettörténetre koncentrálnak. A történelmi emlékezetet túlélők tapasztalatain keresztül bemutató és elemző műsort Hajagos Csaba, a Kecskeméti Katona József Múzeum történész, muzeológus munkatársa, a felvételek szerkesztője vezeti.
Kincses Kecskemét címmel egyedülálló, az elmúlt tíz évben feltárt régészeti és történeti műtárgyakból válogatott kiállítás nyílik pénteken a Cifrapalotában - tájékoztatott a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója.
Kecskemét 1944. október 24-én bekövetkezett szovjet megszállását követően tömegesen hurcolták el a város civil lakóit szovjetunióbeli kényszermunkára, akikről évekig minimális vagy rosszabb esetben semmilyen információjuk sem volt az itthon élő hozzátartozóknak.
Van egy épület Kecskemét belvárosában, mely rettenetes titkokat őriz. Az épületet a kommunista diktatúra kezdeti időszakában az Államvédelmi Hatóság arra használta, hogy megfélemlítse és megtörje a rendszer ellenségeit. Akit ide bezártak, válogatott kínzásoknak vetették alá. De mi történt ebben az időszakban?
Az elmúlt napokban eddig nem publikált és soha nem látott fotók kerültek elő Kecskeméten. Hajagos Csaba, a Kecskeméti Katona József Múzeum történész, muzeológus munkatársa, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának kutatója 32 darab, 1956 novemberében készült fotót lelt fel Bajtay Ferenc hagyatékában.
A Kulturális Örökség Napjai 2015 programjainak keretében 2015. szeptember 19-én, szombaton, a Kecskeméti Katona József Múzeum, a Magyar Kerékpáros Klub Kecskeméti Területi Szervezete és a Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Nyilvántartó Parancsnokság Kecskeméti Irodája "Örökségtúra két keréken. Hadszínterek és hadisírok testközelből (1945-2015)” címmel kerékpáros emléktúrára hívta az érdeklődőket.
A Kecskeméti Katona József Múzeum 2015. július 31-én „A beszélő köntös” nyomában címmel nyitja meg új, nagyszabású kiállítását. Az intézmény a tárlat keretében kívánja bemutatni Kecskemét és térségének első virágzó korszakát, amely egyúttal éppen a török hódoltság időszakára esik.
A markológép mellett régészek is dolgoznak egy kecskeméti építkezésen. A belvárosban számítani lehetett több száz éves leletekre, az épségben előkerült kút azonban a szakembereket is meglepte.
"Öltsd magadra a köntöst és ismerd meg Kecskemét múltját" - hirdeti a Cifrapalotában megrendezésre kerülő nagyszabású kiállítás felvezető videójában a Kecskeméti Katona József Múzeum. A török hódoltság korát megidéző, izgalmasnak ígérkező kiállítás július 31-én 18 órakor nyitja meg kapuit.