A második pun háborúban a szürakuszaiak a város védelmének megszervezésével polgártársukat, a korszak leghíresebb tudósát, Arkhimédészt bízták meg. A görög tudós számos furfangos hadigépet szerkesztett, amelyekkel a védők csaknem három évig kitartottak a túlerővel szemben.
A világ boldogan ünnepelte a régi és az új arisztokrácia (egy sztár és egy herceg) egyesülését. A helyzet viszont hosszabb távon nem volt ilyen egyszerű.
A 850-es években a félelmetes Vasbordájú Björn és Hásteinn vezetésével viking hosszúhajók indultak a Földközi-tenger felé. A céljuk Róma kincseinek felprédálása volt.
A földközi-tengeri szigetcsoporton Kr. e. 3600 és 2500 között virágzó templomkultúra alakult ki, amelynek jó állapotban megmaradt emlékei még manapság is turisták százezreit vonzzák. Máltán jelenleg több mint húsz megalitikus épületegyüttest tartanak nyilván.
Kőkorszaki emberi maradványok fogkövében konzerválódott szájüregi baktériumok örökítőanyaga alapján dokumentálható a mezőgazdaság terjedése Dél-Európában – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
A világ boldogan ünnepelte a régi és az új arisztokrácia (egy sztár és egy herceg) egyesülését. A helyzet viszont hosszabb távon nem volt ilyen egyszerű.
A muszlim vallás szigorú szabályainak egyik legfőbb tétele: tilos a disznóhús-fogyasztás. Ennek ellenére a legújabb kutatások a szicíliai őslakosok ételmaradványainak vizsgálatából megállapították: a népesség az arab uralom több mint 250 esztendeje alatt sem vette át a muszlim étrend tiltásait.
A második pun háborúban a szürakuszaiak a város védelmének megszervezésével polgártársukat, a korszak leghíresebb tudósát, Arkhimédészt bízták meg. A görög tudós számos furfangos hadigépet szerkesztett, amelyekkel a védők csaknem három évig kitartottak a túlerővel szemben.
A földközi-tengeri szigetcsoporton Kr. e. 3600 és 2500 között virágzó templomkultúra alakult ki, amelynek jó állapotban megmaradt emlékei még manapság is turisták százezreit vonzzák. Máltán jelenleg több mint húsz megalitikus épületegyüttest tartanak nyilván.
Egy óriási szökőár söpört végig a Földközi-tenger keleti partvidékén, a mai Izrael területén nagyjából tízezer évvel ezelőtt - állapították meg izraeli és amerikai kutatók.
Az első világháborút követő zűrzavarban igen merész tervek születettek, amelyek a földéhség kiküszöbölésére szolgáltak volna. Egyikük volt az Atlantropa-terv, amely Herman Sörgel német építész fejéből pattant ki. A lényege az volt, hogy az Afrikát és Európát elválasztó Földközi-tenger kiszárításával új földterületeket nyert volna az emberiség.
Algíri támaszpontjáról tartotta rettegésben a Földközi-tenger nyugati medencéjét a 16. század leghírhedtebb kalóza, aki aztán az Oszmán Birodalom legfélelmetesebb tengerészévé vált. Hajreddin Barbarossa méltán szolgált rá hírnevére, azonban sokkal több volt egyszerű kalandornál.
Véletlenül fedeztek fel felbecsülhetetlen értékű aranykincset hobbibúvárok Izrael partjainál. A Fátimidák korából származó, mintegy kétezer aranyérmét Ceaserea kikötőváros közelében találták.
Egy egész hajónyi ókori pénzt találtak a Földközi-tengerben, a dél-olaszországi Pantelleria sziget partjainál. A karthágói eredetű, i.e. 3. századra datált kincsért most is harc folyik, csakúgy mint az ókorban.
A Cincinnati Egyetem archeológusai Gisela Walberg professzor vezetésével tíz éve folytatnak ásatásokat Cipruson, hogy feltárják a sziget dél-nyugati partvidékén épült Bamboula ókori városát.
A januári politikai változásokat követően a Bardo Múzeum is átalakul Tunéziában. A Mediterráneum déli részének második legnagyobb közgyűjteménye novemberre fog megújulni.
Egy 1929-ben megjelent, meglehetősen ambiciózus terv a partokhoz közeli tengerfeneket kiszárította, a vizet pedig a Szaharába vezette volna, megteremtve egy új kontinens, Atlantropa alapjait.
Talán az emberek által tett első, több százezer éve tett tengeri hajóút nyomaira bukkantak régészek Kréta szigetén - közölte a görög kulturális minisztérium.