Grönland első európai telepesei a 10. században érkezett norvég és izlandi felfedezők voltak. Az általuk alapított két jelentősebb település egészen a 15. századig fennállt, amikor leszármazottaik végleg elhagyták a szigetet.
Nem a kis jégkorszak, hanem az aszály miatt hagyták el dél-grönlandi településeiket a skandináv származású telepesek a 15. században – állítja kutatók egy csoportja, amely a Science Advances című tudományos folyóiratban publikált tanulmányt szerdán a témáról.
A hidegháború fagyos éveiben Grönlandon egy titkos katonai kutatás keretében begyűjtött, jégbe fagyott talajmintákról kiderült, egy másik titkot is magukban hordoztak: növényi fosszíliákat, amelyek legfeljebb egymillió évesek lehetnek.
Egy grönlandi barlangban fagyoskodó és éhező sarkkutató utolsó naplóbejegyzése alatt egy sötét foltot kent szét. Több mint egy évszázaddal később ez a folt új részleteket árult el a férfi utolsó óráiról.
A klímaváltozás okozta 90 éve egy grönlandi gleccser drámai mértékű zsugorodását egy új tanulmány szerint, amelynek készítői történelmi fotók és óceáni üledékek elemzése alapján jutottak erre a megállapításra.
A középkori irodalomban kevés olyan nőábrázolás maradt fenn, amely a sztereotipikus szerepektől eltérne, azonban a skandináv legendáriumban annál több harcias asszonnyal találkozhatunk. Közülük az egyik legérdekesebb, többféle ábrázolásban is megénekelt személy Vörös Erik lánya, Freydis.
A kutatókat régóta foglalkoztatja annak kérdése, hogy a skandináv telepesek hogyan élhették túl Grönland déli részének kifejezetten zord és hideg viszonyait a középkorban. Egy új kutatás lehetséges, hogy megtalálta a választ: a grönlandi idő lehetséges, hogy nem volt olyan hideg, mint eddig hittük.
Peter Freuchent méltán tartják a világ egyik legérdekesebb emberének. Élt az inuitok között, majdnem megfagyott Grönlandon és megszökött a nácik fogságából. Hetven évesen pedig még a főnyereményt is megnyerte egy amerikai televíziós vetélkedőben.
Az Európát évszázadokon keresztül terrorizáló vikingek között kevés ismertebb alakkal találkozunk, mint Erik Torvaldsson, azaz Vörös Erik. A hirtelen haragú természetéről ismeretes férfi azonban nem hadi sikereivel írta be magát a történelembe, hanem azzal, hogy ő volt az első, aki európaiakat telepített le Grönland szigetén.
Mérgező, veszélyes anyagok, rákkeltő klórvegyületek szabadulhatnak fel, ha elolvad a jég a Grönlandon lévő Camp Century nevű, egykori amerikai katonai kutatóbázis fölött. Az amerikai hadsereg mérnökei 1959-ben kezdtek hozzá a katonai bázis kiépítéséhez a több méter vastag hótakaró alatt.
Ahogy a klímaváltozás következtében egyre növekszik a Föld átlaghőmérséklete, úgy bukkannak elő kulturális kincsek és veszélyes objektumok, mumifikálódott holttestektől kezdve lépfenével fertőzött rénszarvastetemekig. A tudósok nemrég egy szürreális „leletet” azonosítottak.
Az eddigi feltételezések szerint a vikingek nagyon gyorsan "eltűntek" Grönlandról, ám a Dán Nemzeti Múzeum kutatója szerint a telepesek még csaknem 200 éven át kitartottak az egyre kedvezőtlenebbé váló életfeltételek közepette.
A kutatók évek óta értetlenül állnak azon rejtély előtt, miért hagyták el a vikingek leszármazottai Grönlandot a 15. század végén. A régészek most úgy vélik, nem az éhezés és a betegségek, hanem a felmerülő gazdasági és identitásbeli problémák lehetnek a fő okok.
A grönlandi viking telepesek kedvelték a fókahúst, amely jelentős szerepet játszott étrendjükben - derítették ki dán és kanadai kutatók. Eredményeiket egy tanulmánysorozatban ismertetik a Journal of the North Atlantic című folyóiratban.
A vikingek egyszerre voltak híresek és hírhedtek sör és mézbor iránti szeretetükről. A régészek régóta vitáznak arról, hogy vajon Vörös Erik (950-1010) és utódai hogyan bírták az aranyló ital nélkül, mikor 1000 körül letelepedtek Grönlandon.
Mindenki hallott már a kegyetlen vikingekről és Vörös Erikről, Grönland felfedezőjéről. A világ legnagyobb szigetének megtalálása azonban mégsem az ő nevéhez fűződik.