Ókori emberáldozatok 

[2021.10.10. 13:37] Történelmi Magazin

Az ókori mediterráneumtól a maják Amerikájáig egyetlen civilizáció sem mulasztotta el alkalmazni az istenek iránti tisztelet lerovásának legszélsőségesebb módját, az emberáldozatot. Még az őslakosokat tűzzel-vassal irtó konkvisztádor, Hernán Cortés is megdöbbenve írt az áldozataikat élve kibelező aztékokról, akik Tenochtitlánban Quetzalcoatl, a tollas kígyóistenség tiszteletére rendezett ünnepségek alkalmával 24 óra alatt akár 20 ezer embert is megölhettek. Az aztékokon kívül más amerikai népek is hoztak emberáldozatot − többek között a maják. Felvetődhet a kérdés: mi késztette a Kolumbusz előtti időkben élő népeket társaik lemészárlására? A válasz könnyen megfogalmazható: az 1500-as évek Amerikája csupán késésben volt a világ többi részéhez képest.

A magyar könnyűzene a hetvenes években

[2021.08.20. 11:39] Történelmi Magazin

Az 1970-es évek a „kis magyar Woodstocktól”, a szolidaritási rockfesztiváloktól, a csöves kultusztól és a diszkóláztól volt hangos. A könnyűzenei életet áthatotta a „Húzd meg, ereszd meg!” sokszor kiszámíthatatlan vagy éppen mindenre vonatkoztatható jelszava. Emiatt sokszor nem lehetett tudni, mikor engedélyeznek, és mikor tiltanak be egy zeneszámot. A rövid életű új gazdasági mechanizmus éveiben többé-kevésbé megengedőbb volt a hatalom az új nyugati zenei stílusokkal szemben, még ha az 1968-as prágai tavasz eltiprása ezt átmenetileg némiképp meg is akasztotta. 1973-tól viszont szigorodtak a körülmények, de az évtized utolsó harmadában a rezsim ismét nyitottabbnak bizonyult a populáris zene felé. 

Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai

[2021.08.20. 11:36] Történelmi Magazin

A Kádár-korszakban az uralkodó párt a tanácsokat és a „társadalmi” szervezeteket is ellenőrizte. Ebből következett, hogy az MSZMP területi, munkahelyi alegységei döntöttek közvetlenül vagy közvetve az élet majd minden kérdéséről, legyen szó költségvetésről, elérendő népgazdasági célokról vagy a helyi ünnepségekről, rendezvényekről. Az 1980-as évekre jellemző „felpuhulás” az ellenőrzés mértékén ugyan változtatott, magának a rendszernek a működésén azonban nem.

Piranesi rézkarcbörtönei

[2021.08.20. 11:33] Történelmi Magazin

Giovanni Battista Piranesi legtalányosabb műveinek hatása mit sem változott az évszázadok során. Azok már a saját korukban népszerűek voltak, de a mai napig képzőművészek, írók és filmkészítők használják, és inspirálódnak belőlük. Gondoljunk csak A Gyűrűk Ura első részében Moria bányáinak roppant csarnokaira és térbeli labirintusára! Elképzelhetetlen, hogy a film látványtervezői ne ismerték volna Piranesi képeit. 

Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!

[2021.08.20. 11:29] Történelmi Magazin

Ebből lehetett tudni, hogy október lett. Legalábbis a Bolond Miska élclap 1864-ben így tudósított. Persze ez a kiáltás nem csak ebben az évben harsant föl először a főváros járdáin. A következő évben a pesti forgatag leleményes gesztenyeárusára a Vasárnapi Ujság is felfigyelt: „Forrrró gesztenyét tessék! … Marrroni arrrostiti! … Heiszszsze Kastanien! … Belsignor, szép kisasszony, schöne junge, gnädige Frau! … Két krajczárért, hatért, tizért parancsol! Igazi Garibaldi marroni! Heiszszsze, forrró marrrroni!”  

A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély

[2021.08.20. 11:25] Történelmi Magazin

A Felvidék talán egyik legismertebb és legvadregényesebb területén, a Szepesség szívében, Lőcsétől pár kilométerre és Késmárktól alig fél órára terül el Szepesgörgő. A település hírnevét Mikszáth Kálmán Fekete város című regénye teremtette meg, az itt álló kastély azonban a klasszikus írótól függetlenül is izgalmas utazásra csábít, merthogy önmagában is építészeti remekmű. 

Magyar konyha a gulyás előtt

[2021.08.20. 11:20] Történelmi Magazin

A kora újkori étlapok nagyon másképpen néztek ki, mint amihez manapság hozzá vagyunk szokva. A középkor jellegzetességei már eltűnőben voltak, új ételek jelentek meg, ám sok élelmiszer még ismeretlen volt azok közül, amelyek ma alapvetőnek számítanak. 

A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe

[2021.08.20. 11:17] Történelmi Magazin

A kádári konszolidáció kompromisszumokkal teli, de létbizonytalanságtól óvott világának fontos szimbóluma volt a háztáji. A téeszekbe kényszerített parasztok ide menthettek át valamicskét hagyományos életformájukból, kultúrájukból. Míg a közösre idegenként tekintettek, ahol jórészt rajtuk kívül álló tényezők döntötték el, hogy mit és hogyan termeljenek, eredményesen vagy eredménytelenül működnek-e, addig a fennmaradt idejükben a lakóház közeli földdarabon tovább élhették kisparaszti életüket. Összeállításunkban áttekintjük azokat a kulcspontokat, amelyek a kollektivista mezőgazdaságban is meghatározó szerephez juttatták a háztájit.

Az Én évtizede a rockzenében

[2021.08.20. 11:16] Történelmi Magazin

Bob Dylannak igaza volt, amikor azt nyilatkozta: „Nincs másról mit énekelni, csak magunkról szól a dal.” Az 1970-es évek ugyanis – az előző Mi-évtizeddel ellentétben – már az egyénről szóltak. A rock fejlődését a társadalmi mozgások és a kulturális jelenségek a korábbinál jóval kevésbé segítették.

Politikai folyamatok és állomások az 1980-as években

[2021.08.20. 11:13] Történelmi Magazin

Manapság hajlamosak vagyunk kizárólag gazdasági folyamatoknak tulajdonítani a rendszerváltás bekövetkeztét, miközben megfeledkezünk azokról a társadalmi problémákról, amelyek meghatározó konfliktuszónává váltak a Kádár-rendszer utolsó dekádjában. A gazdasági válságjelenségek ugyanis a hetvenes évek végétől társadalmi feszültséggé, majd nem várt politikai küzdelemmé lényegültek.

Moholy-Nagy László, az ezerarcú magyar művész

[2021.08.20. 11:05] Történelmi Magazin

Különleges művészi szobrait az angol vámtisztek bombának hitték, neve a világban mindenhol nyelvtörővel ért fel, ezért inkább „Holy Mahagony”-ként hívták.  Az első világháborúban tüzérként szolgált, a másodikban művészként: tükrök és fények segítségével tüntette volna el az amerikai városokat az ellenséges repülőgépek elől. A XX. század talán legnagyobb hatású és legizgalmasabb életű magyar képzőművésze bár úttörő szerepet játszott a tárgytervezés legújabb kori történetében, hazájában a nevét csak évtizedekkel halála után ismerte meg igazán a nagyközönség. Az utókor azonban gondoskodott róla, hogy a 126 éve született Moholy-Nagy László felejthetetlenné váljon: 2006 óta az ő nevét viseli a nagy múltú budapesti Művészeti Egyetem, ahonnan a világ talán legismertebb tárgya, a mára igazi popkulturális ikonná vált Rubik-kocka is elindult.

William Fox, az amerikai álom magyar megteremtője

[2021.08.20. 11:01] Történelmi Magazin

„Több mint harminc éven át nem viseltem karórát. Sohasem akartam tudni, mennyi az idő. Akkor ért véget a napom, amikor elvégeztem a munkámat. Többször megesett, hogy huszonnégy órán át nem aludtam, hiszen dolgoznom kellett” – emlékezett vissza sikereinek egyik zálogára, a munkamániájára a kis zempléni faluban született Fried Vilmos, akit mindenki csak William Fox néven ismer. A hangosfilm úttörője, a 20th Century Fox legendásan babonás megalapítója az elsők között ismerte fel, hogy a filmipar nemcsak a kultúra építésére szolgál, hanem gazdasági erővel is bír. A film ugyanis, mint az első tömegművészeti ág, formálja és befolyásolja a közízlést, erősíti a nemzeti identitást, és ezáltal Amerika érdekérvényesítésében is meghatározó szerepe lehet. Bár az 1920-as évek végén Hollywood koronázatlan királya volt, ballépéseinek következtében magányosan és elfeledve halt meg. Öröksége azonban kitörölhetetlen.

Agatha Christie esete a régészettel

[2021.08.20. 10:55] Történelmi Magazin

Agatha Christie talán a legsikeresebb krimiíró, manapság alig lehetne találni olyan embert, aki ne vette volna kezébe legalább egy könyvét, vagy ne hallott volna róla. Műveinek izgalmas színfoltját jelentik azok a kötetek, amelyek a Brit Birodalom valamelyik közel-keleti vidékén játszódnak. Történetei egy részében az ásatások válnak bűnügyi helyszínné, a szereplői között pedig akadnak régészek is. Mindez még az avatatlan olvasó számára is árulkodik arról, hogy az írónőt mennyire lenyűgözte a régi korok tudománya.

A herceg és a táncosnő

[2021.08.20. 10:53] Történelmi Magazin

Micsoda pár! Esterházy Pál herceg volt az ősi család egyetlen, kétdiplomás tagja, felesége, a polgári származású Ottrubay Melinda pedig az első, aki megkapta a magyar balett történetében a táncművészet Oscarjának számító „primaballerina assoluta” címet. A 101 éve született hercegné és legendás táncosnő hűséges társ volt a nehéz években is. 

Melósok a „munkásállam” utolsó évtizedében

[2021.08.20. 10:49] Történelmi Magazin

„A munkának vége, kijössz a gyárból, egy vodkától erős vagy és bátor.” Bizonyára sokaknak cseng ismerősen a Beatrice együttes dalszövege, amely a rendszerváltást követően lett sláger, megénekelve a megelőző évtizedekben idealizált üzemi munkásság mindennapjainak valóságát és persze annak szomorú örökségét is. A hangzatos „nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás” szlogennel szemben a késő Kádár-korszakban a boldoguláshoz a gyári munkaidő ledolgozása már nem volt elegendő, a lakhatási körülmények javításáért külön meg kellett dolgozni, a szabadidő eltöltése sokak számára a négy fal közötti tévénézésben merült ki, vagy hagyományosan a kocsmázás maradt.