III. György, az elmebeteg „zsarnok”

[2019.06.01. 10:58] Történelmi Magazin

Két súlyos vádat is megfogalmaztak III. György (1760–1820) brit uralkodóval szemben a kortársai és nyomukban az utókor: zsarnoknak és elmebetegnek nevezték. A két vád külön-külön is alkalmas volt arra, hogy egyszerű magyarázatot adjon az egyébként lelkiismeretes, szorgalmas és példás családi életet élő király uralkodásának első harmadát meghatározó válságjelenségekre: az amerikai gyarmatokkal való konfliktusra és az 1760-as évek belpolitikai zűrzavarára.

Régi csibészek

[2019.06.01. 10:47] Történelmi Magazin

„Az én szavam, akkor vonom vissza, amikor akarom” – hangoztatta a legenda szerint előszeretettel Erdős Péter, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) híres-hírhedt popmenedzsere, a könnyűzene mindenható ura. A kádári egypártrendszer a populáris zene képviselőinek is sok arcát mutatta: egyrészt időről időre módosította, mit tilt be és mit enged, általában az új stílusok megjelenése okozott riadalmat a pártapparátusban. Másrészt a hatalmi gépezet szereplői között sem mindig volt teljes az összhang. Előfordult, hogy a monopolhelyzetben lévő Magyar Rádió tiltott be olyan dalokat, amelyeket a lemezkiadásban szintén egyeduralkodó MHV kiadott, az pedig még gyakoribb volt, hogy a Táncdal- és Sanzonbizottság által engedélyezett dalok nem kerülhettek lemezre, illetve rádió- és tévéadásba. A kaméleonpolitika csinálói és elszenvedői elevenítik fel emlékeiket alábbi írásunkban.

Bajos Lajos mesevilága

[2019.06.01. 10:29] Történelmi Magazin

Az uralkodóházak sarjai között nem ment ritkaságszámba az őrültség vagy a gyengeelméjűség. Az elmebetegség a bajorországi Wittelsbachokat is generációkon keresztül sújtotta. Így volt ez II. Lajos bajor királlyal is, aki rokonságban állt Wittelsbach Erzsébettel, Ausztria császárnéjával, Magyarország királynéjával, Ferenc József feleségével. II. Lajos a német történelem izgalmas személyisége, aki Richard Wagner operáin keresztül visszarévedhetett a germán mondavilágból ismert Lohengrin és Tannhäuser kalandjaiba, és akit mesébe illő építkezései miatt életében és a halálát követően egyaránt meglehetősen sok (gúny)névvel illettek. Ezek a jelzők – hóbortjain túl – elmeállapotára is reflektáltak. Nevezték „őrült Lajos királynak”, „hattyúkirálynak”, „mesekirálynak”, „légvárépítőnek”, mi több, XIV. Lajos francia király ellenpontjaként „holdkirálynak” is. Sisi gyakorta emlegette „felhőjáróként”. De valóban tébolyult volt-e a bajor uralkodó vagy inkább csak szenvedélyes, egy nagy gyermek, akinek hóbortjait a népe finanszírozta?

Thomas Alva Edison, a Menlo-parki varázsló

[2019.06.01. 10:25] Történelmi Magazin

1093 bejelentett találmány, napi 18 óra munka, 25 milliárd dolláros haszon az emberiségnek, 19 világcég alapítása (köztük a még ma is ismert General Electric) – röviden ez jellemzi minden idők egyik legnagyobb, legismertebb és legtermékenyebb feltalálóját, Thomas Alva Edisont. Az impozáns adatoknak új színezetet ad, hogy a kutató mindössze 3 hónapig járt iskolába, az egyetemet pedig csak a katedra felőli oldalról ismerte.

A számok slampos grófnője

[2019.06.01. 10:23] Történelmi Magazin

Nagy terhet kapott a sorstól. Édesapja Lord Byron, a romantika szertelen költője, aki sok kortárs szemében maga volt a megtestesült ördög. Az anyja egész életében apja káros befolyásától féltette az 1815. december 12-én született Adát, akit ma az első számítógépes programozóként tart számon a tudomány.

A rendszerváltoztatás belülről

[2019.06.01. 10:23] Történelmi Magazin

A rendszerváltoztatás történelmi előzménye az 1956-os forradalom és szabadságharc volt, amikor az egész magyar nép egységes volt a szabadság és a nemzeti függetlenség akarásában. A pesti srácok szinte puszta kézzel mentek neki a világ akkor legnagyobb hadseregének, ezzel egy időben pedig szerte az országban felkelt a magyar nép. Napok alatt elsöpörték a gyűlölt Rákosi-rendszer intézményeit, nemzeti és forradalmi bizottságokat választottak, a gyárakban, üzemekben munkástanácsok alakultak, létrejött a Nemzetőrség. 

Ki tálalt tarhonyát a sziámi királynak?

[2019.06.01. 10:22] Történelmi Magazin

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban őrzünk hatkötetnyi aranyozott bőrkötésű, kéziratos menügyűjteményt, amelyet Müller Antal (1860–1918), az Országos Kaszinó vendéglőse ajándékozott a Budapesti Pincér Kör könyvtárának. (Igen, volt ilyen kör és ilyen könyvtár). Ezekben az 1895 és 1906 között felszolgált ételsorok olvashatók hol franciául, hol magyarul. A korszak átlagához képest kiváló franciaságra meglett a magyarázat: a lapok 1907-ben tudósítanak a Casino negyvenéves lyoni főszakácsa, Daniel Allet-Coche hirtelen haláláról.

Hét zenész, aki 27 évesen halt meg

[2019.06.01. 10:20] Történelmi Magazin

Ha létezik száma a szerencsétlenségnek a zenében, akkor az mindenképpen a 27-es. A XX–XXI. század rockzenéjének legnagyobb tehetségei közül ugyanis kirívóan sokan haltak meg 27 éves korukban. Mindannyian a zene korszakos egyéniségei voltak már életükben is, rendkívül fiatalon bekövetkező haláluk pedig legendássá növelte alakjukat. Következzenek a „27-es klub” legismertebbjei.

Kilincs a túloldalon

[2019.06.01. 10:08] Történelmi Magazin

„A küzdelem, amiben éltünk, olyan volt, mint mikor az ember tiszta erőből nyom egy ajtót, de a kilincs a túloldalon van. Minden erőt felemésztő munka volt ez. Heroikus erőfeszítések folytak, és rettenetes élmény volt, hogy mit kellett finomkodni és óvatoskodni” – idézte meg a kádári idők emlékét a grafikus Pohárnok Mihály. E korszak alapélménye volt az állandó falba ütközés, az „elkonspirált” cselekvési vágytól való frusztrálódás. A legvidámabb barakk paravánja mögött fortyogó feszültségek, „az élni mégiscsak kell” jelmondat mögött megbúvó szabadságvágy és önbecsülés gerjesztette energiák minden igyekezet és semlegesítő hatalomtechnikai megoldás ellenére működtek, és gyengítették a kommunista mindennapok stabilitását. 

Szent Teréz eksztázisban

[2019.06.01. 10:00] Történelmi Magazin

Jacques de Vitry XII. századi hitszónok, krónikás, jámbor püspök s nagyhatalmú bíboros írta le, milyen általános kép is él a női szentségről. Felsorolásában többek között megemlítette, hogy a szent nők Isten iránti epekedésükben ágynak esnek, az égi mámor miatt elnémulnak és érzéketlenné válnak, testük megmerevedik, és olyan súlyos lesz, hogy lehetetlen őket megmozdítani. A nő a szentséget átélheti, de elgondolni nem tudja – mondta több mint két évszázaddal később Jean Gerson francia teológus. Szerinte minden, nőtől származót fenntartással kell kezelni, és kétszer olyan szigorúan kell megvizsgálni, mint a férfi misztikusokét. Ez történt Avilai Szent Terézzel is, akit sokan támadtak, azzal gyanúsítva őt, hogy látomásai nem az Istentől, hanem az ördögtől valók. Jeles férfiak tanúságtételére volt szükség, hogy bizonyítsák Teréz misztikájának igaz voltát, és hogy végül halála után negyven évvel, 1622-ben szentté avassák. 

Elmebajos római császárok

[2019.06.01. 09:45] Történelmi Magazin

Caligula a lovát akarta kinevezni consullá, a hellenisztikus uralkodók mintájára istenként kezdte imádtatni magát, azt állította, hogy személyesen beszélget Jupiterrel, valamint a Hold istennőjével, később pedig megtámadta a tenger istenét, katonáinak pedig kagylót kellett gyűjtögetniük hadizsákmányként. Neróról hasonló, háborodottságról tanúskodó feljegyzések maradtak fenn, többek között az, hogy megrúgta terhes feleségét, amibe nemcsak a nő, hanem a születendő magzat is belehalt, valamint hogy költőként és sportolóként szórakoztatta népét. Kettejük „őrültségének” oka azonban nem volt azonos, egészen más módon jelentkeztek uralkodásuk során az „elmebaj” jelei.

A Hold meghódítása

[2019.06.01. 09:40] Történelmi Magazin

„1969. július 21-én reggel néhány pillanatra mindenki elfelejtette, hogy különböző országok állampolgárai vagyunk. Ez a pillanat valóban egyesítette az emberiséget” – idézte fel a Holdra szállás pillanatait a történelmi esemény egyik legnagyobb vesztese, Alekszej Leonov az amerikai David Scott-tal közösen írt A Hold két oldala című könyvében. A szovjet Hold-expedíció megvalósulása esetén Leonov lett volna a küldetés parancsnoka, így azonban csak csodálattal vegyes irigységgel figyelhette, ahogy Neil Armstrong és Edwin „Buzz” Aldrin egy idegen égitest felületén hagyja lábnyomait. A katonai bázison, ahol Leonov a landolás pillanatában tartózkodott, taps fogadta a Holdat érést, de a szovjet újságok csak rövid hírekben számoltak be a világraszóló eseményről. Bár a Szovjetunióban nem kérdőjelezték meg az 50 éve végrehajtott, történelmi tett valódiságát, évtizedek óta sokak körében tartja magát a feltételezés: a Holdra szállás híres felvételeit valójában egy isten háta mögötti stúdióban vették fel.

Frida Kahlo fájdalmai

[2019.06.01. 09:32] Történelmi Magazin

A XX. század egyik legegyedibb művészének élete sorscsapások sorozata volt. Frida Kahlót testileg betegségek és balesetek gyötörték, lelkét pedig az ezekből következő csalódások. Nyugalmat otthonaiban sem talált, előbb szülei, utóbb saját feszültségekkel teli házassága miatt. 

Rettegett Iván vérengzései

[2019.06.01. 09:31] Történelmi Magazin

Az uralkodói melléknevek az esetek többségében találóak. Olyan jelzővel látnak el egy fejedelmet, császárt, királyt vagy cárt, amely segítségével könnyen azonosíthatóvá válik. VI. Lajos francia király nem véletlenül lett Kövér, II. Frigyes pfalzi választófejedelem neve elé joggal ragasztották oda a Bölcs szócskát, I. Vilmos valóban Fattyú is volt meg Hódító is, de V. Konstantin bizánci császárról is sokat elárul, hogy ellenfelei Trágyanevűként emlegették. Mégis, talán kevés olyan találó uralkodói melléknév akad a történelemben, mint a Sztálin által példaképnek tekintett IV. Iván orosz cáré, akinek nevéhez elválaszthatatlanul tapadt hozzá a Rettegett jelző.