Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre

[2024.11.21. 17:44] Hírek

A forradalom zsarnoki eltiprója és a boldog békeidők megbecsült magyar királya, érzelmektől mentes, „hivatalnok” családapa és öngyilkos gyermekét, valamint merénylet áldozatául esett feleségét gyászoló férj.

Ellenezte a hadüzenetet, mégis Tisza Istvánt kiáltották ki az első világháború felelősének

[2024.10.31. 09:05] Hírek

106 éve, 1918. október 31-én négy katonaruhás fegyveres Hermina úti villájában szóváltás közben lelőtte gróf Tisza Istvánt, aki előbb 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt Magyarország miniszterelnöke.

Keleties stílusjegyei miatt átadásakor nagy felháborodást keltett az Iparművészeti Múzeum épülete 

[2024.10.25. 18:05] Hírek

128 éve, 1896. október 25-én avatta fel ünnepélyesen Ferenc József a budapesti Iparművészeti Múzeumot, ez az esemény volt a millenniumi rendezvények záróakkordja.

Még Ernest Hemingwayt is megihlette a caporettói áttörés

[2024.10.24. 09:50] Hírek

107 éve, 1917. október 24-én kezdődött az első világháború olasz frontján a két éve tartó isonzói csaták döntő ütközete, amelyben a német csapatokkal megerősített osztrák-magyar hadsereg áttörte az olasz vonalakat. Az olaszok mindmáig „Il miracolo di Caporetto”, „caporettói csoda” néven emlegik a hadműveletet.

Reformjaival a modern közigazgatás alapjait teremtette meg Tisza Kálmán

[2024.10.20. 18:05] Hírek

149 éve, 1875. október 20-án vette át a kormányfői tisztséget Tisza Kálmán szabadelvű politikus, aki megszakítás nélkül tizenöt éven keresztül volt Magyarország miniszterelnöke.

Átadásakor nem nyerte el mindenki tetszését a Steindl Imre által tervezett Országház

[2024.10.12. 12:20] Hírek

Az új Országház nemcsak építészeti, hanem elsősorban politikai kérdés volt. Az országgyűlés 1880-ban döntött az építészeti tervpályázat kiírásáról. A nyertes Steindl Imre hatalmas feladatot vállalt magára. A művészeti megvalósítás a kortársak dicsérét és bírálatát egyaránt kivívta, de abban valószínűleg mindenki egyetértett, hogy a 17 évig tartó gigaberuházás az ország egyik legmeghatározóbb építkezése volt. A nemzeti parlament építése 139 évvel ezelőtt, 1885. október 12-én kezdődött.

A 19. század vége óta már az állam tartja számon életünk legfontosabb pillanatait

[2024.10.01. 20:20] Hírek

129 éve, 1895. október 1-jén kezdődött meg Magyarországon a hivatalos állami anyakönyvezés. A rendszeres személyi adatnyilvántartás több mint negyed évezreddel azelőtt, a katolikus egyház 1563-ban zárult tridenti zsinata után, a 17. század elején kezdődött meg.

A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát

[2024.09.27. 20:20] Hírek

128 éve, 1896. szeptember 27-én avatták fel ünnepélyesen a Vaskapu-csatornát, ezáltal lehetővé vált a zavartalan al-dunai hajózás. A munkálatokat két évvel később fejezték be véglegesen, az Al-Duna valamennyi csatornáját 1898. október 1-jén adták át a forgalomnak, így a hajózási idény tíz hónapra nőtt.

Már első miniszterelnöksége alatt elvesztette Ferenc József bizalmát Wekerle Sándor

[2024.08.26. 08:20] Hírek

103 évvel ezelőtt, 1921. augusztus 26-án hunyt el Wekerle Sándor, az Osztrák–Magyar Monarchia Magyarországának háromszoros miniszterelnöke. Wekerle hosszú politikai pályája során – amely alatt végig következetesen a dualista Magyarország érdekeit szolgálta –, számos reform, törvény, valamint épület jelzi sikeres működésének emlékét.

Nem keltett sajtóvisszhangot a Lánchíd és a Városliget közti Sugárút megnyitása

[2024.08.20. 20:20] Hírek

Kossuth Lajos álma, a Lánchíd és a Városliget közti sugárút végül Andrássy Gyula és Podmaniczky Frigyes önfeláldozó munkája révén valósulhatott meg: 148 éve, 1876. augusztus 20-án adták át a Sugárutat, amelyet néhány évvel később Andrássy útra kereszteltek.

Életében számos egyéni tragédia sújtotta Ferenc Józsefeta

[2024.08.18. 20:20] Hírek

194 éve, 1830. augusztus 18-án született I. Ferenc József osztrák császár és magyar király, aki az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot követő véres megtorlás után még gyűlölt zsarnoknak számított, de végül a „boldog békeidők” uralkodójaként vonult be a magyar történelembe.

Nem élte meg utolsó gyermekének születését  IV. Károly magyar király

[2024.08.17. 12:20] Hírek

137 éve, 1887. augusztus 17-én született IV. Károly, Magyarország és az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó uralkodója. Második visszatérési kísérlete után az antanthatalmak Madeira szigetére szállították, ahol szegény körülmények között élt a spanyolnátha miatt bekövetkezett haláláig.

Bár kilenc államot szült, négy nagy birodalmat döntött le az első világháború

[2024.07.28. 09:05] Hírek

110 éve, 1914. július 28-án, egy hónappal Ferenc Ferdinánd trónörökös és feleségének szarajevói meggyilkolása után üzent hadat az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbiának, ezzel kitört a négy éven át tartó, Európa térképét újrarajzoló első világháború.

Az ultimátum egyetlen pontjának elutasítása miatt tört ki az első világháború

[2024.07.22. 14:20] Hírek

„Ausztria-Magyarország ennélfogva a jelen pillanattól fogva Szerbiával hadiállapotban lévőnek tekinti magát” – írta Leopold von Berchtold gróf, osztrák–magyar külügyminiszter 1914. július 28-án belgrádi kollegájának, amivel kezdetét vette a nagy háború.

Máig nem ismert a Doberdónál elesett magyar katonák pontos száma

[2024.07.18. 19:05] Hírek

A „nagy háború” olaszországi frontján 109 éve, 1915. július 18-án kezdődtek meg a harcok a Doberdó-fennsíkon. Az Isonzó folyó menti csaták közül ez az ütközet követelte a legtöbb áldozatot, a frontvonal minden méterére 13 elesett vagy sebesült olasz és 8 osztrák–magyar katona jutott.

A képeit ért heves támadások hatására saját festőkört alapított Gustav Klimt

[2024.07.14. 15:05] Hírek

163 éve, 1862. július 14-én született Gustav Klimt osztrák festőművész, a szecesszió, a „Jugendstil” legismertebb képviselője. Bár az erotikus motívumokat festészetében Klimt finoman, burkoltan kezelte, az erotika leplezetlen ábrázolása rajzain egyértelműen jelzik, hogy ő a művészettörténet egyik legnagyobb erotikus művésze.

Önfejűsége miatt gyakran keveredett konfliktusokba munkája során Gustav Mahler

[2024.07.07. 18:05] Hírek

164 éve, 1860. július 7-én született Gustav Mahler, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, a budapesti Operaház egykori igazgatója. Hagyatékát a náci Németország elnyomása miatt csak a 20. század második felében fedezték fel újra.

Élete végéig a legitimisták egyik vezéralakja volt ifjabb Andrássy Gyula

[2024.06.30. 15:05] Hírek

164 éve, 1860. június 30-án született Tőketerebesen (ma Trebišov, Szlovákia) ifj. gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Gyula magyar politikus, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere, a Horthy-korszak legitimista mozgalmának meghatározó alakja.

Soha nem érezte magát bűnösnek a szarajevói merénylő

[2024.06.28. 16:05] Hírek

A Habsburg-trónörökös meggyilkolásának hírére az Osztrák–Magyar Monarchia ultimátumot adott Szerbiának, és mivel a délszláv állam nem teljesítette az abban foglalt feltételeket, 1914. július 28-án kitört a nagy, utóbb elsőnek nevezett világháború.

Túlerőben volt az olasz sereg, mégis elsöpörték őket az osztrák-magyar csapatok

[2024.06.23. 09:05] Hírek

109 éve, 1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Csaknem harminc évig építették a budapesti millenniumi emlékművet

[2024.06.08. 19:05] Hírek

128 éve, 1896. június 8-án volt a honfoglalás ezredik évfordulóján megrendezett millenniumi ünnepségek csúcspontja Budapesten. Ekkor, Ferenc József megkoronázásának 29. évfordulóján fejezte ki az ország hódolatát a király előtt.

Lemondása után többször is kikérte Széll Kálmán véleményét Ferenc József

[2024.06.08. 15:05] Hírek

181 éve, 1843. június 8-án született Széll Kálmán, a dualizmus kori Magyarország pénzügyminisztere és miniszterelnöke, a kiegyezés után a magyar államháztartás stabilizálója, akinek nevét viseli ma Buda egyik legforgalmasabb tere.

Ausztriának és Magyarországnak egyaránt érdeke volt a közös birodalom létrehozása

[2024.05.29. 09:50] Hírek

157 éve, 1867. május 29-én fogadta el a magyar országgyűlés a „közösügyi törvényt”, amivel létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia. A kiegyezéstől az első világháború végéig tartó dualizmus időszaka robbanásszerű fejlődést hozott, s ma már csak boldog békeidőkként emlegetik.

Európai hírű építész volt Kossuth Ferenc, mielőtt belépett a magyar politikai életbe

[2024.05.25. 15:05] Hírek

110 éve, 1914. május 25-én halt meg Kossuth Ferenc mérnök, miniszter, a szabadságharcot vezető Kossuth Lajos fia. A magyar közvélemény bizakodással várta az Európa-szerte elismert mérnök hazaköltözését, de csalódnia kellett: a politikában nem bizonyult apja méltó utódának, csak egy nagy név középszerű képviselője maradt.

Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját

[2024.05.19. 20:20] Hírek

111 éve, 1913. május 19-én halt meg báró Korányi Frigyes belgyógyász, akadémikus, a tuberkulózis elleni küzdelem hazai kezdeményezője. Az első magyar orvos volt, akinek tudományos munkásságára a külföld is felfigyelt, meghatározó kézikönyvek (lépfenéről, tüdőbetegségekről szóló) fejezeteit írta meg.

A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit

[2024.05.17. 09:35] Hírek

A Magyarországon rendszerint csak Sisiként emlegetett Erzsébet királyné tragikus sorsa jól ismert. Bár szerelmi házasság révén került a bécsi udvarba, annak szigorú légköre szinte megfojtotta az ifjú császárnét.

Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné

[2024.05.09. 09:05] Hírek

132 éve, 1892. május 9-én, Viareggióban született Zita királyné, az utolsó magyar király, IV. Károly (I. Károlyként az utolsó Habsburg-császár) felesége. A büszkeségét és tartását soha el nem vesztő, férje halála után csak feketében járó Zita visszavonultan élt, de a világ eseményeitől nem zárkózott el.

A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek

[2024.05.05. 18:05] Hírek

„Csak aki átélte a kárpáti csata utáni mélységes depressziót, az tudja igazán megérteni, mit jelentett Gorlice: a megszabadulást a szinte már elviselhetetlen nyomás alól, a fellélegzést a legsúlyosabb gondok szorongatásából” – foglalta össze Carmon tábornok a gorlicei áttörés jelentőségét.

Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után

[2024.04.28. 18:05] Hírek

144 éve, 1880. április 28-án szentesítette Ferenc József osztrák császár és magyar király a Szeged városának az előző évi árvíz után történő újjáépítéséről szóló törvényt. A törvény az építkezések mellett a folyószabályozásra is biztosított hitelt.

Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István

[2024.04.22. 14:20] Hírek

1861. április 22-én született gróf Tisza István politikus, a Magyar Királyság egykori miniszterelnöke. Többen bírálták, végül az őszirózsás forradalom egyetlen áldozataként csak annyit mondott halálát megelőzően: „Ennek így kellett lennie”.

A húsvéti cikkben reagált Deák a magyarok szakadárságának vádjára

[2024.04.16. 09:50] Hírek

159 éve, 1865. április 16-án, húsvét vasárnapján jelent meg a Pesti Naplóban az a névtelen cikk, amely az osztrák–magyar kiegyezés egyik fontos előkészítő dokumentuma lett és hamarosan kiderült róla, hogy Deák Ferenc írta.

Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris

[2024.04.12. 16:05] Hírek

209 éve, 1815. április 12-én született meg Pozsonyban Rómer Flóris régész, művészettörténész, akadémikus. A tudós szerzetes hosszú éveket töltött börtönben a szabadságharcban vállalt szerepe miatt, utána pedig a tudományos élet kiemelkedő alakjaként élt Győrben, Pesten és Nagyváradon is.

Ferenc József és Wekerle akarata feszült egymásnak Kossuth temetése ügyében

[2024.04.01. 08:20] Hírek

1894. április 1-én több százezer gyászoló kísérte utolsó útjára a „magyarok Mózesét”, Kossuth Lajost. Hazánk történelmének egyik legnagyobb alakja élete utolsó negyvenöt évét Magyarországtól távol élte le.

Hogyan látták a magyar írók az első világháborút?

[2024.02.20. 14:20] Hírek

Szépíróink közül többen is teljesítettek a fronton szolgálatot; haditudósító volt például Móricz Zsigmond és Molnár Ferenc, s mi több: az ő első felesége, Vészi Margit is. Balázs Béla, Hamvas Béla, Szép Ernő és Tersánszky Józsi Jenő eleinte önkéntes honvédként vett részt a harcokban, Sík Sándor tábori lelkészként szolgált.

A „kalapos király” rendelete alapozta meg a magyarországi állatorvoslást

[2024.02.06. 08:20] Hírek

A magyar állatgyógyászati képzés története a budai Helytartótanács rendeletével vette kezdetét, ami a Pesti Egyetemen állatgyógyászati tanszéket létesített. 1787. február 6-ától létezik Magyarországon állatorvosi szakoktatás.

Fáradhatatlan munkával harcolta ki Deák Ferenc a kiegyezést

[2024.01.28. 18:05] Hírek

A 1850-es évek leghíresebb szállodai vendége volt, kiegyezett Ferenc Józseffel, a ravatalánál megjelent Erzsébet királyné. A 148 évvel ezelőtt, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferencet már a reformkorban is a legnagyobb politikusok között tartották számon.

A Szózatot szavalva mondott köszönetet magyartanárának Sisi

[2024.01.22. 19:05] Hírek

„Mióta az isteni gondviselés szeretett felséges férjem által Magyarországhoz éppoly gyöngéd, mint elválhatatlan kötelékkel fűzött, ennek jóvolta mindenkor élénk részvétem tárgya volt” – mondta hibátlan magyarsággal 1866 januárjában Erzsébet királyné a Hofburgban az országgyűlési küldöttség előtt.

A háború miatt elmaradt a népünnepély az utolsó magyar király megkoronázása után

[2023.12.30. 11:17] Hírek

107 éve, 1916. december 30-án koronáztak utoljára magyar királyt: a Habsburg-Lotaringiai házból származó IV. Károly fejére Budapesten helyezték a Szent Koronát.

Elfogadta királyának az ország a szabadságharcot vérbe fojtó császárt, Ferenc Józsefet

[2023.11.21. 08:20] Hírek

A forradalom zsarnoki eltiprója és a boldog békeidők megbecsült magyar királya, érzelmektől mentes, „hivatalnok” családapa és öngyilkos gyermekét, valamint merénylet áldozatául esett feleségét gyászoló férj. Történelmünk egyik legvitatottabb alakja 107 éve, 1916. november 21-én hunyt el.

Akarata ellenére vezette Magyarországot a világháborúba Tisza István

[2023.10.31. 15:05] Hírek

105 éve, 1918. október 31-én négy katonaruhás fegyveres Hermina úti villájában szóváltás közben lelőtte gróf Tisza Istvánt, aki előbb 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt Magyarország miniszterelnöke.

A „cigánykirály palotájának” gúnyolták Lechner mesterművét, az Iparművészeti Múzeumot

[2023.10.25. 17:05] Hírek

127 éve, 1896. október 25-én avatta fel ünnepélyesen Ferenc József a budapesti Iparművészeti Múzeumot, ez az esemény volt a millenniumi rendezvények záróakkordja.

Nem váltotta be a Monarchia reményeit a „caporettói csoda”

[2023.10.24. 20:20] Hírek

106 éve, 1917. október 24-én kezdődött az első világháború olasz frontján a két éve tartó isonzói csaták döntő ütközete, amelyben a német csapatokkal megerősített osztrák–magyar hadsereg áttörte az olasz vonalakat. Az olaszok mindmáig „Il miracolo di Caporetto”, „caporettói csoda” néven emlegik a hadműveletet.

Uralkodói döntéseibe is bevonta hitvesét, Zita királynét IV. Károly

[2023.10.21. 12:20] Hírek

„Nem tudom elképzelni, hogy lenne még egy olyan pár a világon, akik annyira szeretnék egymást, mint te meg én!” – mondta egyszer hitvesének, Zitának Habsburg–Lotaringiai Károly. A kezdeti láng később sem hagyott alább.

A „mamelukokat” vezetve kormányzott másfél évtizeden át Tisza Kálmán

[2023.10.20. 18:05] Hírek

148 éve, 1875. október 20-án vette át a kormányfői tisztséget Tisza Kálmán szabadelvű politikus, aki megszakítás nélkül tizenöt éven keresztül volt Magyarország miniszterelnöke, s ezzel ma is ő a leghosszabb ideig hivatalban volt magyar miniszterelnök.

Újra és újra átértékeljük Steindl Imre monumentális Országházát

[2023.10.12. 09:50] Hírek

Az új Országház nemcsak építészeti, hanem elsősorban politikai kérdés volt. Az országgyűlés 1880-ban döntött az építészeti tervpályázat kiírásáról.

Így alakult ki a magyar zálogüzletág modern törvényi környezete

[2023.10.09. 09:50] Hírek

A dualizmus időszaka jelentős fellendülést hozott a Magyar Királyi Zálogház, a BÁV jogelődje számára. Az országgyűlés kiszámítható törvényi környezet kialakításával szabályozta a zálogkölcsönt nyújtó intézetek tevékenységét.

A közfelfogással szembemenve szervezte meg a magyar nők oktatását Veres Pálné

[2023.09.28. 19:05] Hírek

128 éve, 1895. szeptember 28-án halt meg Veres Pálné, a magyar nőnevelés úttörője. Veres Pálné bokros elfoglaltságai mellett tavasztól őszig Vanyarcon igazgatta a férje halála után rámaradt gazdaságot, télen a fővárosban élénk társadalmi életet élt, lánya szalonjában fogadta a szellemi élet kiválóságait.

A megháromszorozódott költségek is hamar megtérültek a hajózhatóvá tett Al-Dunán

[2023.09.27. 20:20] Hírek

127 éve, 1896. szeptember 27-én avatták fel ünnepélyesen a Vaskapu-csatornát, ezáltal lehetővé vált a zavartalan al-dunai hajózás. A munkálatokat két évvel később fejezték be véglegesen, az Al-Duna valamennyi csatornáját 1898. október 1-jén adták át a forgalomnak, így a hajózási idény tíz hónapra nőtt.

Magyarország utolsó királya otthoni telefonján kérte fel miniszterelnöknek Wekerle Sándort

[2023.08.26. 10:35] Hírek

102 évvel ezelőtt, 1921. augusztus 26-án hunyt el Wekerle Sándor, az Osztrák–Magyar Monarchia Magyarországának háromszoros miniszterelnöke. Wekerle hosszú politikai pályája során – amely alatt végig következetesen a dualista Magyarország érdekeit szolgálta –, számos reform, törvény, valamint épület jelzi sikeres működésének emlékét.

Érdektelenséggel fogadta a közönség Budapest ikonikus útjának megnyitását

[2023.08.20. 20:20] Hírek

Kossuth Lajos álma, a Lánchíd és a Városliget közti sugárút végül Andrássy Gyula és Podmaniczky Frigyes önfeláldozó munkája révén valósulhatott meg: 147 éve, 1876. augusztus 20-án adták át a Sugárutat, amelyet néhány évvel később Andrássy útra kereszteltek.