21 éve, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon intézett az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet terrortámadást az Egyesült Államok ellen. A csaknem háromezer emberéletet követelő merényletek után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen.
Akár hét-nyolcezer évesek is lehetnek azok a dromedárokat ábrázoló sziklafaragványok, amelyekre néhány éve bukkantak régészek Szaúd-Arábiában – állapította meg egy új tanulmány.
20 éve, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon intézett az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet terrortámadást az Egyesült Államok ellen. A csaknem háromezer emberéletet követelő merényletek után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen.
Az utolsó babiloni uralkodó idejéből származó ékírásos feliratra bukkantak Szaúd-Arábiában – adta hírül a Live Science tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Egy új francia dokumentumfilm szerint nem Leonardo da Vinci festette a Salvator Mundi (Világmegváltó) című festményt: a filmben idézett szakértők szerint az alkotás ugyan a műtermében született, de a mester csak „közreműködött” az elkészítésében.
Szaúd-Arábia a külföldről érkező turisták előtt is megnyitja a monumentális sírépítményéről ismert ókori Hegrát, a nabateus civilizáció régészeti helyszínét.
Egy Szaúd-Arábiában talált, legalább 85 ezer éves ujjcsontkövület más közelmúltbeli leletekkel együtt megerősíti, hogy a Homo sapiens, vagyis a modern ember nem 60 ezer évvel ezelőtt egyetlen nagy hullámban, hanem több szakaszban vándorolhatott ki Afrikából és szóródhatott szét Eurázsiában.
Dromedárokat, más néven egypúpú tevéket ábrázoló életnagyságú sziklafaragványokat fedeztek fel Szaúd-Arábia északnyugati részén régészek, akik szerint az időszámításunk előtti, vagy szerinti 1. századból származó leletek egyedülállónak számítanak a térségben.
Feltevések szerint a legkorábbi kutyaábrázolásra bukkantak régészek Szaúd-Arábia északnyugati részén, az Arab-sivatag két régészeti lelőhelyén talált rajzok legalább nyolcezer évesek lehetnek.
Titokzatos, nagy felületű kőépítményeket találtak ausztrál kutatók a szaúd-arábiai sivatagban, Medina közelében. A kőépítmények 2-9 ezer évesek lehetnek, céljuk és funkciójuk egyelőre nem ismert. Bár a földről is észrevehetőek, csak pár száz méteres magasságból bontakozik ki teljesen a szépségük.
Az Arab-félsziget legrégebbi emberi csontleletére bukkantak egy régészeti feltáráson a szaúd-arábiai Tabúk tartományban fekvő Taimában - jelentette csütörtökön az al-Arabíja című pánarab hírtelevízió internetes oldalán.
Vitát kavart egy iszlám jogtudós felvetése, miszerint el kellene szállítani Mohamed próféta sírját, hogy aztán egy jeltelen sírba temessék a próféta földi maradványait.
Rejtélyes személyisége, egzotikus kalandjai és különc magaviselete szőttek legendát a százhuszonöt éve, 1888. augusztus 15-én (egyes források szerint 16-án) született Thomas Edward Lawrence, közismert nevén Arábiai Lawrence alakja köré.
Új, eddig ismeretlen civilizáció nyomaira bukkantak a régészek az Arab-félsziget ma már sivatagos, ám egykor még zöldellő vidékein. Az újonnan előkerült, kilencezer éves bizonyítékok egy virágzó civilizációról árulkodnak.
Régóta foglalkoztatja a kutatókat az a kérdés, hogy mikor és hol hagyta el először a modern ember Afrikát. Ennek megfejtésében kulcsszerepet játszott a genetika.
A tálibok vezetőjével ellentétben Eichmann nem számított arra, hogy kézre kerítik, elfogásakor nem állt ellen, bűnösségét beismerte, a felkutatására indított akció pedig nem a meggyilkolását szolgálta.
Az amerikai elnök helyi idő szerint vasárnap késő este bejelentette, hogy megölték Oszama bin Ladent, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet vezetőjét. De miként lett az Egyesült Államok szövetségeséből a világ első számú közellensége?
A Google Föld térképe segíti az elérhetetlen helyek régészeti feltárásait - bizonyítja ezt a Nyugat-ausztráliai Egyetem (UWA) professzora, aki csaknem kétezer ásatásra érdemes helyszínt fedezett fel a Szaúd-Arábiáról készült nagyfelbontású felvételeken.
