Hónap: december • Nap: 31
1271. december 31.
V. István meghatározza a felszászi (Ugocsa vm.) hospesek kiváltságát
1361. december 31.
I. (Nagy) Lajos békét közvetít IV. Rudolf osztrák herceg és Lajos aquileiai pátriárka között, valamint szövetségre lép az osztrák herceggel
1470. december 31.
II. Pál pápa elítéli IV. Kázmér lengyel és Podjebrád György cseh király közeledését
1540. december 31.
Megszületett a `pi` kiszámolója
Ludolph van Ceulen (szül. Ackermann) holland matematikus Hildesheimben látta meg a napvilágot. Hadmérnök volt, de legnagyobb eredményét az asztal fölé hajolva, lázas számolással érte el. Ő volt ugyanis az, aki az ún. `pi` szám (a kör kerületének és átmérőjének viszonyszáma) értékét előbb 20, majd 36 tizedesjegyig kiszámolta. A 3,141 592 653 589 793 238 46 pi érték azóta is a nevét viseli, ez a Ludolf-féle szám. Foglalkozott trigonometriával és transzcendens egyenletek megoldásával is, sőt vívómesterként is jeleskedett. 1595-től a leideni műszaki főiskola tanára volt.
1551. december 31.
Országgyűlést tartanak Székelyvásárhelyen
Hűségnyilatkozatot tesz I. Ferdinándnak, követek útján kéri tőle, hogy míg nem nevez ki új vajdát Castaldo legyen a kormányzó, egy régebbi végzésre utalva kimondja, hogy maradjon meg mindenki Istentől kapott hitében
1601. december 31.
Báthori Zsigmond biztosítja a közszékelyek szabadságát, és visszaállítja széki önkormányzatukat
1607. december 31.
A hajdúk és nemesek megbízottai Ináncson (Abaúj vm.) ötvennapos fegyverszünetet kötnek
1616. december 31.
Bethlen Gábor és Forgách Zsigmond báró felső-magyarországi főkapitány megbízottai Váradon 40 napra fegyverszünetet kötnek
1621. december 31.
Bethlen Gábor és II. Ferdinánd biztosai megkötik a nikolsburgi békét
Bethlen lemond a királyi címről és visszaadja a Szent Koronát. Birtokadományait a következő országgyűlés felülvizsgálja, addig érvényben maradnak. Nemesítéseiről csak diplomát kell bemutatni. Személyes kielégítésképpen a sziléziai Oppelnt és Ratibort kapja, ezeket unokaöccse örökli, valamint a maga életére hét felső-magyarországi vármegyét: Szatmárt, Szabolcsot, Ugocsát, bereget, Zemplént, Borsod és Abaújt kapja. II. Ferdinánd az említett vármegyék végvárainak fenntartására évi 50000 Ft-ot fizet. Bethlen a kezén lévő többi területet a várakkal együtt visszaszolgáltatja. A kereskedelem és a szolgálatba lépés kölcsönösen szabad.
1660. december 31.
A szászrégeni országgyűlés tudomásul veszi a Görgény várában tartózkodó Barcsai Ákos lemondását a fejedelemségről
1665. december 31.
A császári követség visszaindul Isztambulba anélkül, hogy Erdély érdekében bármit is elért volna
Kereskedelmi megállapodást kötöttek, és a katolikusoknak a török birodalomban folytatható szabad vallásgyakorlatára kaptak ígéretet
1732. december 31.
III. Károly király rendeletben intézkedik a Részek közjogi hovatartozásáról
Arad ás Máramaros megye magyarországi, Kraszna és Középszolnok megye, valamint Kővárvidék erdélyi közigazgatás alá kerül, Zaránd megyét kettéosztják. Az intézkedést az 1733. február 16-i nagyszebeni erdélyi országygűlés törvénybe iktatja.
1768. december 31.
`Constitutio criminalis Theresiana` néven új büntetőjogi kódex lép életbe a Habsburg-Monarchia osztrák-cseh tartományaiban.
A törvénykönyveket Magyarországon is használják
1784. december 31.
Horea és Closca seregét Topánfalvánál (Fehér vm.) leveri a császári-királyi katonaság, a parasztfelkelés vezetőit elfogják
1789. december 31.
A Helytartótanács elrendeli a kuruzsló gyógyszerészek és szerzetesek megbüntetését
1793. december 31.
Thomas Jefferson lemond hivataláról
Thomas Jefferson, az Egyesült Államok első külügyminisztere több kérdésben ellentétbe került a pénzügyminiszterrel, Alexander Hamiltonnal, ezért lemond hivataláról. Hamilton, az erős központi igazgatást kívánó Föderalista Párt egyik vezetője, míg Jefferson az egymáshoz lazán kapcsolódó, helyi önkormányzattal rendelkező államokért száll síkra. Míg az előbbi a mezőgazdaságot, az utóbbi az ipart támogatja. Hamilton angolbarát, míg Jefferson az angolellenes vonalat képviseli. Mivel Franciaország pénzügyi problémáit a forradalom sem tudta megoldani, 1793 áprilisában a girondista Edmond Charles Genet-t küldi követül az Egyesült Államokba, hogy minél előnyösebb kereskedelmi szerződést kössön, vagy legalábbis nagyvonalú hitel nyújtását kérje. A francia forradalom kitörésekor az Egyesült Államok szinte minden polgára még a forradalom mellett állt, időközben a közvélemény megoszlott. Genet megpróbálja az amerikai "testvérköztársaságot" bevonni az első európai koalíció elleni háborúba, de emiatt ellentétbe kerül George Washington elnökkel, aki meg akarja őrizni a szigorú semlegességet, és ezért a kívánt hitel megadásától is vonakodik.
1851. december 31.
Kossuth találkozik Fillmore amerikai elnökkel
A szabadságharc bukása után, másféléves török internálás nyomán, Kossuth Lajos száműzetésében több országot is felkeresett, hogy támogatást szerezzen a levert magyar szabadság ügyének. Ennek során 1851 végén a Mississippi hadihajó fedélzetén az Egyesült Államokba utazott. December 6-22. között kíséretével New Yorkban tartózkodott, december 31-én Washingtonban a Fehér Házban fogadta Fillmore elnök, majd 1852. január 5-én a szenátus, 7-én pedig a képviselőház hivatalos fogadást rendezett tiszteletére. Bár Kossuth még több, mint fél éven át agitációs körutat tett Amerikában, célját nem érte el: a hivatalos politikai támogatást nem sikerült megszereznie, mivel az amerikai kormány kitartott hagyományos be nem avatkozási politikája mellett.
1855. december 31.
Megszületett Giovanni Pascoli költő
A XIX. század végi dekadens-szimbolista olasz költészet meghatározó alakja San Mauro di Romagna-ban látta meg a napvilágot. Első verseit 1891-ben tette közzé, Tamariszkuszok címmel. Csaknem jelentéktelenül hétköznapi témájú pársoros verseivel a modern líra felé nyitott utat. Témái, természetkultusza, a lelki folyamatokat rögzítő realista versei jól kifejezik a Risorgimento lelkesült korszakát követő társadalmi válságot. Jelentősek irodalomtörténeti tanulmányai is. 1906-tól a bolognai egyetem olasz tanszékét vezette. 1912. április 6-án halt meg Bolognában.
1880. december 31.
Megszületett a Marshall-terv névadója
George Catlett Marshall 1939 és 1945 között az amerikai hadsereg vezérkari főnöke volt. 1947-49 között, Harry Truman elnök külügyminisztereként tevékenykedett. Ebben a minőségében hirdette meg a később róla elnevezett programot, amely a II. világháborúban meggyengült európai országok gazdasági megsegítésére volt hivatott, s amely jelentősen hozzájárult Nyugat-Európa háború utáni fellendüléséhez. A Marshall-terv megvalósításáért 1953-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki. A koreai háború idején, 1950-51 között az Egyesült Államok hadügyminiszteri tisztségét töltötte be. 1959. októbert 16-án halt meg Washingtonban.
1905. december 31.
Megszületett Jule Styne, Grammy-díjas amerikai zeneszerző
Zongorajátékot és zeneszerzést tanult. 1944-ben komponálta első musicaljét (Glad to See You). Második műve (High Button Shoes) már nagy Broadway-siker volt. Több mint negyven éven át komponált: 1500 dalt szerzett. Az 1964-ben született Funny Girl-ért Grammy-díjat kapott. Amellett, hogy a Broadway egy sor sikerdarabjának zenéjét szerezte, olyan neves előadóknak is írt szóló számokat, mint Frank Sinatra, Marilyn Monroe, Barbara Streisand és Ethel Merman. Az életművét méltató kritikusok szerint egyike volt azoknak, akik a legtöbbet tették az amerikai zenés színházért és általában az amerikai zenéért. 1994. szeptember 20-án halt meg New York-ban.
1905. december 31.
Megszületett Guy Mollet francia politikus
1936-1969 között a Francia Szocialista Párt főtitkára, 1953-1969 között a Szocialista Internacionálé alelnöke volt. Az ún. atlanti politika híveként a negyedik köztársaság több kormányában kapott miniszteri tisztet, 1956-57-ben miniszterelnökként irányította a kabinetet. Kormánya szociális törvényeket fogadtatott el, módosította a tengeren túli francia birtokok státusát, de nem tudta megoldani az algériai katonai válságot és belevitte az országot a diplomáciai vereséggel végződő szuezi katonai akcióba. Az 1970-es évek elején politikusként a kommunistákkal való részleges együttműködés híve volt.
1921. december 31.
Meghal Kiss József költő
A XIX. század végi magyar líra kiemelkedő képviselője Mezőcsáton született 1843. november 30-án. 13 éves koráig zsidó tudományokat tanult Miskolcon, majd a rimaszombati gimnáziumban és a debreceni református kollégiumban tanult. 1862-67 között vidéken házitanító. 1868-tól Pesten élt, másfél évig nyomdai korrektor volt. 1871-73-ban a Képes Világ szerkesztője. Pályája kezdetén a népnemzeti iskola hatása alatt főként balladákat írt (Simon Judit, Ágota kisasszony). Az 1890-ben általa útnak indított A Hét című irodalmi folyóirat hamarosan vezető szerepet töltött be a magyar irodalmi közéletben. Ez volt az első olyan polgári szemléletű folyóirat, amely következetesen mutatta be az újabb nyugat-európai és orosz irodalom eredményeit. Költészetében szakított a klasszikus verselési szabályokkal, a hangsúlyos verseléssel ötvözött sajátos, modern ritmikát teremtett. Lírájának fő témája a mellőzöttsége miatti keserűség. Sokszínű költészete a magyar és a zsidó, a népies és modern, a falusi és a városi, az epikai és a lírai, a realisztikus és a mesei elemeket egyesítette.
1936. december 31.
Meghal Miguel de Unamuno y Jugo baszk származású spanyol író
Szülővárosában, Bilbao-ban és Madridban filológiát tanult. A salamancai egyetem görög stúdiumainak tanára (1891-től), rektora (1901-14) volt. Primo de Rivera rendszerét támadó írásai miatt elmozdították állásából, és a Kanári-szigetekre száműzték, ahonnan sikerült Franciaországba szöknie. 1931-ben tért vissza katedrájához. Munkásságának jelentősége és korszerűsége abban áll, hogy hagyományokat és műfaji korlátokat áttörve, drámai erővel tudta kifejezésre juttatni kora világnézeti válságát. Esszéi többnyire kommentár jellegűek. Regényei tipikusan intellektuális művek. Nagy érzelmi és gondolati telítettségű költeményeit gondosan kidolgozott, zenei hatású klasszikus és reneszánsz formában írta. Színháza a francia egzisztencializmussal rokon. Mint filozófus spiritualista nézeteket vallott, kiállt a személyes halhatatlanság teológiai eszméje mellett. Salamanca-ban hunyt el. Nézetei hatottak a magyar szellemi életre is (Németh Lászlóra, Hamvas Bélára).
1970. december 31.
Meghal Bálint Mihály pszichoanalitikus
Báint (szül. Bergsmann) Mihály Budapesten született. Harcolt az I. világháborúban, majd 1920-ban a budapesti egyetemen orvosi, 1924-ben a berlini egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1931-ben közreműködött a budapesti Pszichoanalitikai Intézet megalapításában, amelynek 1935-1939-ig igazgatója volt. Akkor a fasizmus elől Angliába emigrált, s előbb Manchesterben, majd Londonban élt. Tudományos munkássága során pszichoanalitikai módszert dolgozott ki a gyakorló orvosok pszichoterápiai képzésére. Egyik úttörője a pszichoszomatikus orvostudomány és a korszerű neurózistan alkalmazásának. A világszerte ismert Bálint-csoportok szervezője és módszereinek kifejlesztője volt. A pszichiátria és a pszichológia területéről több monográfiája és tudományos közleménye jelent meg. A Brit Pszichoanalitikai Társaság tudományos titkára, majd elnöke (1968-70) volt. Bristolban hunyt el.
1971. december 31.
Meghal Tangl Harald orvos
A magyar fővárosban született 1900. szeptember 2-án. Oklevelét a budapesti tudományegyetemen szerezte, 1924-ben doktorált. 1925-35 között az egyetem élettani tanszékén volt tanársegéd. 1935-től az Állatélettani és Takarmányozási Állomás kísérletügyi főadjunktusa, majd igazgatója. 1960-tól nyugdíjazásáig az Állattenyésztési Kutatóintézet igazgatója, majd tanácsadója volt. Tudományos munkásságát a belső elválasztású mirigyek működésének vizsgálatával kezdte. Később főleg a takarmányozással kapcsolatos élettani kérdésekkel foglalkozott, a pillangós növények tartósításakor bekövetkező tápanyagveszteség csökkentésén, a szárítás technológiájának javításán dolgozott. Munkatársaival kifejlesztett egy hideg légáramlásos zöldszéna-készítő berendezést. Vizsgálta a vitaminoknak és a hormonoknak az állattenyésztésben és hizlalásban való felhasználásának jelentőségét. Takarmányozás-élettani kérdésekkel is foglalkozott. Számos tudományos dolgozata, könyve, népszerűsítő cikke jelent meg.
1976. december 31.
Átadják az észak-déli metró első szakaszát
A kelet-nyugati 6,5 kilométeres rész a Deák tér-Astória-Emke-Baross tér-Hungária krt. (Népstadion)-Pillangó utca-Örs vezér tere útvonalon fut. A második szakaszt, amely Duna alatt átvezetve a Déli pályaudvarig megy - 1972. december 22-én adták át. Az észak-déli vonal első szakaszát 1976. december 31-én avatták fel (Nagyvárad tér - Deák tér), majd Kőbánya-Kispestig meghosszabbítva 1980. március 29-én. A Deák tértől a Lehel térig (akkor Élmunkás tér) bővített részt 1981. december 31-én, majd az Árpád hídig 1984. november 5-én adták át. Innen Újpest - Városközpontig 1990 decemberében bővült a hálózat. A millenniumi földalatti (M1) 4,45 km, a kelet-nyugati (M2) 10,3 km, míg az észak-déli (M3) 16,1 kilométer hosszú. 2005-ben megkezdődött a 4-es metró Etele tér - Bosnyák tér közötti szakaszának építése.
1976. december 31.
A Hilton szálloda megnyitja kapuit
A budai Vár luxuskategóriájú, ötcsillagos szálloda szerencsésen ötvözi a régi és új építészeti formákat. Az épület - amely Pintér Béla építész és Sedlmayer János műemléki tervező alkotása - külön érdekessége, hogy két nevezetes műemlék bevonásával épült. Északi szárnya a középkori Szt. Miklós dominikánus kolostor maradványai felett emelkedik, déli részét pedig egy XVIII. századi középület fala övezi. A kettő találkozásánál a kolostortemplom romja és a templom egykori tornya áll. A Miklós tornyot a XX. század elején állították helyre és 1930-ban helyezték el rajta a Mátyás királyt ábrázoló domborművet.
1976. december 31.
Meghal Aszódi Weil Erzsébet festő és grafikus
Budapesten született 1901. május 14-én. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Fényes Adolf tanítványa, 1922-25-ben a Szinyei Társaság ösztöndíjasa volt, 1927-ben Párizsban tanult. 1926-ban, 1930-ban és 1931-ben gyűjteményes kiállítása volt az Ernst Múzeumban, 1960-ban pedig a Derkovits-teremben. Elsősorban grafikákat készített. Impresszionisztikus rézkarcain a magyar tájat, a paraszti életet ábrázolta. Kiállításain főként realista szemléletű, figurális rézkarcokkal és tájképekkel szerepelt. 1929-ben Zichy-díjat, 1953-ban és 1961-ben Munkácsy-díjat kapott, 1975-ben lett érdemes művész. Több rézkarcát őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.
1976. december 31.
Meghal Bortnyik Sándor festő és grafikus
Marosvásárhelyen született 1893. július 3-án. Igen korán reklámgrafikával kereste kenyerét. 1913-15 között a Kernstok-Vaszary-Rippl-Rónay-féle szabadiskolában tanult. 1917-ben csatlakozott az aktivistákhoz, a Ma című folyóirat vezető munkatársaként szereplt a Ma-kör kiállításain konstruktivista szellemű képeivel, plakátjaival, s részt vett a konstruktivizmus nemzetközi mozgalmaiban is. 1920-ban Bécsbe emigrált, 1922-25 között Weimarban és Berlinben élt, a Sturm csoport tagjai közé tartozott. 1925-ben végleg hazatért. Műhely címmel 1928-1938 között grafikai iskolát vezetett, ahol a modern művészet eredményeit tanította. 1949-1956 között a Képzőművészeti Főiskola főigazgatója volt. Nagy sikert aratott szatírikus hangvételű festményparódia-sorozata (Korszerűsített klasszikusok). Az 1960-as években művészetének korai, aktivista korszakához tért vissza. Művei szerepeltek a magyar avantgarde számos bemutatóján, s volt egyéni retrospektív kiállítása is Kölnben. A Kossuth-díjat 1973-ban kapta.
1980. december 31.
Meghal Jócsik Mihály
Jócsik Mihály Érsekújváron született. Párizsban, majd Brnóban és Prágában jogot hallgatott. A két világháború között a szlovákiai magyar szellemiség élharcosa, a Sarló-mozgalom egyik vezetője (1931-től alelnöke) lett. 1931-36-ben Az Út szerkesztője, 1937-38-ban a prágai rádió magyar osztályának kultúrpolitikai szerkesztője volt. 1938-ban Budapesten telepedett le. 1940-42 között Móricz Zsigmonddal együtt szerkesztette a Kelet Népe című folyóiratot. 1945-től a Nemzeti Parasztpárt politikusa, országgyűlési képviselő, áttelepítési kormánybiztos, szövetkezetpolitikai államtitkár volt. 1946-47-ben a magyar békeszerződést és a környező országokban élő magyarságot érintő kérdésekkel foglalkozott, s az etnikai határokkal egybeeső országhatárok meghúzása mellett, valamint a kisebbségi magyarság jogainak biztosítása mellett foglalt állást. 1949-ben minden funkciójáról lemondott, majd az Országos Szervestrágya Vállalat igazgatói posztját vállalta el. 1956. október 31-én a Petőfi Párt vezetőségi tagjává választották, november 1-jétől rövid ideig az Új Magyarország című lap felelős szerkesztője volt. 1957-től nyugdíjazásáig a Fővárosi Talajerőgazdálkodási Vállalat igazgatóhelyettes-főmérnökeként tevékenykedett. Az 1960-as évek elejétől Magyarországon az elsők között foglalkozott környezetvédelmi kérdésekkel. Regényeket, tanulmányokat írt. Esztergomban halt meg.
1991. december 31.
Meghal Szabó Vladimir festő és grafikus
Balassagyarmaton látta meg a napvilágot 1905. december 5-én. A Képzőművészeti Főiskolán Csók István, Vaszary János és Rudnay Gyula tanítványa volt. Pályája elején grafikával foglalkozott, a Híd című folyóirat mellett számos irodalmi művet is illusztrált. Az 1930-as évektől aprólékos rajzosságú, szárnyaló fantáziájú, a humort sem nélkülöző, groteszk megjelenítésű grafikákat és festményeket alkotott. Életműve nagyobbik részét grafikák, kisebbik hányadát festmények alkotják. Külön kategóriát képviselnek történelmi tárgyú képei a magyar történelem nagy alakjainak és mozgalmainak életéből (Dózsa). Képein a múlt világát idéző figurákat vonultat fel, a kompozíciókban - önironikus ábrázolásban - saját magát is gyakran feltünteti. Visszatérő motívumai: az érintetlen természet, a víz, a lovak és macskák, a meztelen női testek és az öreg pár. Munkácsy-díjjal 1953-ban és 1954-ben tüntették ki, a kiváló művész címet 1980-ban kapta meg.
