Hónap: február • Nap: 23
1234. február 23.
Béla királyfi Jakab pápai legátusnak esküt tesz az eretnekek kiírtására
1443. február 23.
Megszületett Hunyadi Mátyás
Hunyadi Mátyás Kolozsvárott látta meg a napvilágot. Édesapja, Hunyadi János, korának egyik leghatalmasabb főura, édesanyja Szilágyi Erzsébet. Apja halála után V. László kivégeztette testvérét, Lászlót, őt magát Prágába hurcolta. A király hirtelen halála miatt az események fő sodrába került. Podjebrád György megállapodott Szilágyi Mihállyal, hogy a fiatal hazaengedéséért cserébe Mátyás feleségül fogja venni leányát, Katalint.
1458-ban királlyá választott Mátyásnak számos nehézséggel kellett szembenéznie. Az uralkodó engergikusan látott hozzá hatalmának megszilárdításához. Leszámolt a Sziilágyi-párttal. adót vetett ki, zsoldossereget hozott létre, egyetemet is próbált alapítani. Külpolitikájának fő irányát Csehország és Ausztria megszerzése jelentette. Az Oszmán Birodalom ellen akkor lépett fel, amikor a törökök magyar területeket fenyegettek. Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központja. Világhírűvé vált könyvtára (corvinák). Második felesége, Aragóniai Beatrix sem szült neki gyermeket, így a trónöröklés kérdése égetővé vált. Mindent megtett, hogy a magyar főurak törvénytelen gyermekét, Corvin Jánost fogadják el leendő királyukként. Mátyás 1490. április 26-án halt meg Bécsben. Személyét a nép az igazságos jelzővel látta el, alakja számos monda főhőse lett.
1539. február 23.
I. (Szapolyai) János házasságot köt
A király 51 évesen vette el Izabellát, I. Zsigmond lengyel király és Bona Sforza leányát. Izabellát 1539. március 2-án koronázták meg Székesfehérvárott. Nem sokkal a házasságkötés után, 1540-ben Izabella megözvegyült. A házasságból született János Zsigmondnak komoly szerepet szánt. Az özvegy azonban a magyar politikai viszonyok között nehezen igazodott ki. 1551-ben -ben Fráter György meggyőzte arról, hogy a szétszakadt ország egyesítése érdekében mondjon le fia nevében a kormányzásról a Habsburgok javára. Ezek után Izabella Kassára, majd Lengyelországba távozott. Az erdélyiek visszahívták Izabellát kiskorú fiával együtt, és 1556. november 25-én Kolozsvárott erdélyi kormányzónak ismerték el. A török pártfogás alatt élő Erdély Magyarországtól való különválása ekkor vált véglegessé. Izabella 1559. szeptember 15-én halt meg Gyulafehérvárott.
1602. február 23.
Meghal Agostino Carracci olasz festő
Bolognában született 1557. augusztus 15-én. Sokoldalú tehetség volt, könyv- és éremgyűjtő, teoretikus, író és költő. Eredetileg ötvösnek készült, parmai és velencei útján ismerkedett meg a rézmetszéssel. Mintegy 270 metszete arról tanúskodik, hogy kiváló grafikus volt. Grafikái között mitológiai kompozíciók, Tasso műveihez készített illusztrációk, színpadi jelenetek és tankönyvi ábrázolások is szerepelnek. Festői működésére a bolognai manieristákon kívül Lodovico volt nagy hatással. Elsők között festett klasszicizálóan szerkesztett, reális törekvésű tájképeket (Sziklás táj, fürdő férfiakkal). Részt vett a bolognai Palazzo Magnani, a Palazzo Fava és a Palazzo Sampieri freskóinak munkálataiban. Főbb művei: Krisztus és a házasságtörő nő (1583), Madonna, szentekkel (1586), Szent Jeromos áldozása. Parmában érte a halál.
1632. február 23.
Meghal Giambattista Basile olasz költő
Zsoldosként szolgált, majd a mantovai herceg palotagrófi és lovagi címet adományozott neki. 1631-ben szülőfaluja, Giugliano kormányzását bízták rá. Fő műve a Lo cunto de li Cunti (Mesék meséje) című nápolyi dialektusban írt mesegyűjteménye tette világhírűvé. Előadásmódjára az elevenség és a népies íz jellemző. Humoros kommentárjaiban a korabeli valóság, a nápolyi élet realisztikus képe bontakozott ki.
1644. február 23.
III. Ferdinánd önző célok elérésével vádolja I. Rákóczi Györgyöt
1792. február 23.
Megszületett Ferenczy István szobrász
Rimaszombat városában született. Külföldön tanult, majd 1818-tól hat évig Rómában élt. Ott készültek első művei, köztük az egyik legkiemelkedőbb, a Pásztorlányka. Hazatérve portrészobrokat, síremlékeket, oltárműveket és kisebb emlékműveket készített. A klasszicizmus jellegzetes képviselőjeként fő művei a kitűnő karakterábrázolású portrék voltak. Nagy alkotása az 1846-ban befejezett, Pesten felállított Kölcsey-szobor. A hazai márvány felkutatásán fáradozott, s megtalálta a ruszkicai márványt, amellyel művészi elképzeléseit megvalósíthatta. Életének jelentős missziója volt a nemzeti művészet megteremtése. 1832-ben az MTA levelező tagjává választották. Szülővárosában hunyt el 1856. július 4-én.
1803. február 23.
A birodalmi választmány meghozza az ún. Reichsdeputations-hauptschluss-t
A regensburgi birodalmi gyűlés által kiküldött birodalmi választmány meghozza az ún. `Reichsdeputationshauptschluss`-t. Ez a határozat, ami jelentős beavatkozást jelent a birodalom politikai és jogi szerkezetébe, vezeti be a Német-Római Birodalom történetének utolsó szakaszát. A birodalmi fejedelmek Franciaországgal folytatott háborúinak és megállapodásainak következményeit nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A határozat területcserék, mediatizáció (a világi birodalmi rendek megszüntetése) és szekularizáció (az egyházi birodalmi rendek megszüntetése) révén területileg újjászervezi a Német-Római Birodalmat. Az egyetlen megmaradt egyházi fejedelemség a mainzi érseké, aki egyben Németország prímása is. Összesen 112 birodalmi rend (törpeállam) veszítette el önállóságát. A birodalmi fejedelmek tanácsában és a kollégiumban megszűnt a katolikus többség.
1821. február 23.
Meghal John Keats, az angol romantikus költészet kiemelkedő alakja
Keats Londonban született 1795. október 31-én. Már az iskolában lefordította az Aeneist, s élete végéig vonzódott az antik világhoz. 1814-ben Londonban orvosi tanulmányokba kezdett, de félbehagyta, 1817-től csak az irodalomnak élt, s a görögség, az angol gótika és az olasz reneszánsz felé fordult. Az 1817-ben keletkezett hosszabb műve, az Endümion történetét Ovidiustól kölcsönözte, s a romantika érzésvilágát tükrözte - a szerelmet transzcendens, önpusztító érzelemként írta le. 1818-ban jelentkeztek először tüdőbaja tünetei, öccse is tébécében halt meg. Keats beleszeretett Fanny Brawne-ba, de anyagi és egészségi helyzete beárnyékolta kapcsolatukat, 1819 októberében mégis eljegyzést tartottak. 1819-ben írta Boccaccio nyomán az Izabella vagy a bazsalikomcserép című elbeszélő költeményét, majd a Lamiát, a Szent Ágnes- estét, a nagy ódákat, a Hyperion két változatát. 1820 júliusában jelent meg utolsó kötete, s ez a kritika elismerését is meghozta számára. Rómában halt meg, s ezt íratta sírkövére: Itt nyugszik valaki, aki a vízre írta a nevét. A felirat tévedett, Keats kora angol lírájának legkiválóbbja volt. Byron kultuszának hanyatlásával Shelley és az ő elismerése egyre nőtt, s ma a világirodalom legnagyobbjai között tartjuk számon. Levelei is értékesek, mély gondolatok és érzékeny, kritikai szemlélet jellemzik, s életének, fejlődésének megértéséhez adnak kulcsot. Verseit a legkiválóbb magyar fordítók ültették át nyelvünkre: Tóth Árpád, Babits, Kosztolányi, Radnóti, Vas István, Szabó Lőrinc.
1822. február 23.
Meghal Berzeviczy Gergely közgazdasági író
Nagylomnicon született 1763. június 15-én. 1784-től Göttingenben tanult, majd beutazta Nyugat-Európát. Hazatérve érdeklődése fokozottan a gazdasági kérdések felé fordult. Kapcsolatban volt a nemesi mozgalommal, majd a magyar jakobinusokkal, de ő elkerülte a felfedeztetést. 1795-től csak gazdasági tanulmányokkal foglalkozott. 1797-ben Lőcsén jelent meg első jelentős műve, s ez volt az első olyan magyarországi közgazdasági munka, amely Adam Smith angol közgazdász hatására íródott. Elsők között ismerte fel a feudális viszonyok fejlődést gátló voltát, és felhívta a nemesség figyelmét az árutermelés következtében fokozottan kizsákmányolt jobbágyság nehéz helyzetére. Közgazdasági tárgyú írásaiban a merkantilista bécsi gazdaságpolitika ellen küzdött, és rámutatott annak elnyomó jellegére Magyarországgal szemben. Fabriczy Andrással elkészítette a tiszai evangélikus kerület egyházrendezését, az ún. Fabriczy-Berzeviczi Coordinatiót. Nem magyar nyelvi alapon, de támogatta a magyar színjátszást, ezért és a jobbányait elnyomó, adómentességhez görcsösen ragaszkodó bíralata miatt szembekerült Kazinczy Ferenccel. Kakaslomnicon hunyt el. Több műve kéziratban maradt.
1839. február 23.
Kossuth Lajost négy évi börtönre ítélik
1861. február 23.
Megszületett a szervátültetés úttörője
Ullmann Imre (Ullmann Emerich) Pécsett látta meg a napvilágot. A pécsi cisztercita rend főgimnáziumában kiemelkedő tanulóként végzett, s a bécsi egyetem orvoskarán folytatta tanulmányait. A doktori cím megszerzése után 1885-ben Párizsban volt tanulmányúton, Pasteur mellett dolgozott. 1886-1889-ben sebész segédorvos Bécsben, 1891-től egyetemi docens. 1892-ben a bécsi Irgalmas Nővérek hartmanngassei kórházi sebészeti osztályának főnöke lett, és ott dolgozott 1912-ig. 1919-től egyetemi magántanár volt. A nemzetközileg elismert sebész szervátültetési kísérleteit Exner professzor bécsi élettani intézetében folytatta. 1902 májusában a világon elsőként hajtott végre sikeres veseátültetést egy kutyán. A vese ereit a nyaki erekbe varrta, a húgycsövet a nyakra vezette ki. Később kutyavesét kecskébe ültetett át, de a szerv rövidesen kilökődött az immunreakciók miatt. Bécsben halmt meg 1937. feburár 27-én.
1891. február 23.
Megszületett Cavallier József, katolikis közíró
A budapesi születésű újságíró 1911-től számos lap munkatársaként, illetve szerkesztőjeként dolgozott. 1932-től a Búvár című természettudományos folyóirat társszerkesztője, 1936-1944 között szerkesztője és kiadója volt. 1939-1944 között a Magyar Püspöki Kar által alapított Szent Kereszt Egyesület védőirodájának vezetőjeként irányította az üldözött zsidók elhelyezését és jogi védelmét. 1947-48-ban rövid időre rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezték ki. Később azonban méltatlanul mellőzték, nehéz körülmények között élt haláláig (1970. február 3.).
1911. február 23.
Megszületett Vörös Vince, kisgazda politikus
Vörös Vince Kisbécsérsden született. 1930-tól volt tagja a kisgazdapártnak. 1940-44-ben a Kis Újság munkatársaként, majd 1944-47-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlésben jegyzőként működött. 1947-ben a köztársaságellenes összeesküvési koncepciós per vádlottja volt, de felmentették. 1945-48-ban a Magyar Parasztszövetség főtitkára volt. Az 1950-es években politikai okokból kulákká nyilvánították, ezért 1955 júniusában családjával együtt kitelepítették otthonából, ahová csak 1956 nyarán térhetett vissza. 1956 októberében újjászervezte a Parasztszövetséget, majd a szovjet csapatok bevonulásakor az Egyesült Államok budapesti követségére menekült. Később munkásként dolgozott, s ment nyugdíjba. 1989-ben ismét a Parasztszövetség főtitkára, majd 1994-ig elnöke volt. 1989-90-ben az újjászervezett kisgazdapárt elnöke, 1991-től a párt örökös tiszteletbeli elnöke volt. Közben, 1992-ben kizárták az FKGP-ből, de 1998-ban megkövették, s örökös tiszteletbeli elnök lett. 1990-94 között országgyűlési képviselőként és a parlament alelnökeként tevékenykedett. 1994-ben visszavonult a közéleti szerepléstől. Budapesten hunyt el 2001. május 3-án.
1931. február 23.
Megszületett a pop-art egyik meghatározó képviselője
Tom Wesselmann a koreai háború alatt, katonaként kezdett rajzolgatni. Miután kiderült, hogy tehetsége van hozzá, leszerelését követően beiratkozott a cincinnati művészeti akadémiára, majd a New York-i Cooper Union School of the Arts-on tanult. Első önálló kiállítása 1961-ben volt. Az 1960-as években készült, sikerét megalapozó és a maga korában provokáló hatású Nagy amerikai akt-sorozatán a használati tárgyakkal körülvett nőket gyakran erotikus pózban, a reklámok sztereotípiáit idézve ábrázolta. Képeire elsősorban Jackson Pollock és Willem de Koonings volt nagy hatással, de érdeklődéssel fordult Matisse, Renoir, van Gogh és Modigliani festészete felé is. Később a szobrászat keltette fel érdeklődését: nagyméretű, fémből készült szobraihoz a lézertechnikát és a számítógépet is felhasználta. Andy Warhol és Roy Lichtentstein mellett a pop-art egyik legkiemelkedőbb úttörője volt. Egy szívműtét szövődményeinek következtében halt meg 2004. december 17-én.
1932. február 23.
Meghal Lukács László miniszterelnök
Zalatnán született 1850. november 24-én. Gimnáziumi tanulmányait Kolozsvárott végezte. Jogtudományi tanulmányokat Ausztriában, Németországban, Belgiumban és Franciaországban folytatott. 1874-ben nevezték ki a győri Jogakadémia tanárává. 1877-ben átvette apja bányaműveinek irányítását, 1878-ban választották első ízben országgyűlési képviselővé szabadelvű párti programmal. 1887-ben került a pénzügyminisztériumba tanácsosi rangban. A minisztériumban elsősorban az Ausztriához fűződő gazdasági viszonnyal, a vámszövetség megújítása körüli problémákkal foglalkozott.Szerepe volt abban is, hogy létrejöhetett a két ország teljesen egyenlő alapon álló közös jegykibocsátó bankja, az Osztrák-Magyar Bank. Több kormányban töltötte be a pénzügyminiszteri posztot. Kiválóan értett ugyan a pénzügyekhez, de kevés kormányzati-politikai elképzeléssel bírt. 1912. április 22-től 1913. június 10-ig tartó miniszterelnöki megbízatását is inkább a Szabadelvű Pártból alakult új párt vezető rétegéhez főződő személyes kapcsolatainak köszönhette. Vaskövetkezetességgel hajtotta végre Tisza István terveit a parlamenti obstrukció letörésére, a nemzetiségi kérdés kezelésére, a háború esetére szóló kivételes intézkedésekre stb. Az ellenzék természetesen nemcsak Tiszát, hanem őt is támadta. Megbuktatására az ún. Désy-Lukács per adott lehetőséget. Désy Zoltán ellenzéki képviselő ugyanis több alkalommal `Európa legnagyobb panamistájának` nevezte a miniszterelnököt, mert 1910-ben pénzügyminiszterként 4,5 millió koronát bocsátott a Nemzeti Munkapárt választási céljaira. A kormányfő nyilvános becsületsértés címén pert indított a képviselő ellen. A vádak azonban igazolódtak, és a királyi tábla Désyt felmentette. A kormányfő 1913 júniusában kénytelen volt benyújtania lemondását. 1927-től haláláig az újjászervezett felsőház tagja volt.
1942. február 23.
Stefan Zweig öngyilkosságot követ el
Jómódú nagypolgári családban született 1881. november 28-án. Bécsben és Berlinben germanisztikát, romanisztikát és filozófiát tanult, majd beutazta csaknem az egész világot. Az I. világháború alatt Svájcba emigrált, ahol Romain Rolland-nal együtt egy értelmiségi szövetség létrehozásán fáradozott. Svájcban írta meg Jeremiás című háborúellenes drámáját. A háború után Salzburgban telepedett le. 1938-ban Angliába, majd New Yorkon át Dél-Amerikába ment. Miután nem tudta elviselni, hogy Európa belerohan a II. világháborúba, feleségével együtt öngyilkos lett. Irodalmi pályafutását impresszionista költeményekkel kezdte, de csakhamar áttért igazi kifejezési módjára, a prózára. Prózája a freudizmus legszembetűnőbb és legjellegzetesebb irodalmi megnyilvánulása. Tudományos forráskutatásokon alapuló író-arcképei, monográfiái és fordításai részei voltak annak a kulturális közvetítő tevékenységnek, amelyet Zweig az értelmiség feladatának tartott, s a béke megőrzése, valamint a népeknek egymáshoz való közelhozása érdekében egész életében folytatott. Regényes életrajzot írt Marie Antoinette-ről és Stuart Máriáról. Ismert regényei: Nyugtalan szív, A változás mámora, legnépszerűbb elbeszélése a Sakknovella.
1955. február 23.
Nagy Imre nem hajlandó önkritikát gyakorolni
Nagy Imre levelet intéz az MDP PB-hez, melyben tiltakozik teljes elszigetelése ellen, továbbra sem hajlandó önkritikát gyakorolni.
1970. február 23.
Guyana köztársaság lesz
A Dél-Amerika északi részén fekvő Guyanában a XVII-XVIII. században kezdődött a gyarmatosítás, majd a XIX. század elején a terület brit uralom alá került. 1970. február 23-án alakult meg a Guyanai Szövetkezeti Köztársaság, amely a brit Nemzetközösség tagja maradt. Jelenlegi neve: Guyanai Köztársaság.
1986. február 23.
Meghal Mérei Ferenc
Mérei Ferenc Budapesten született 1909. november 24-én. Párizsban a Sorbonne-on két oklevelet szerzett, bölcsészkari tanári oklevelet filozófia, szociológia, pszichológia és pedagógia szaktárgyakból. Hazatérése után az Állami Gyermeklélektani Intézetben és a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán dolgozott. A háború alatt munkaszolgálatos volt a keleti fronton. 1945 után a Fővárosi Lélektani Intézet vezetője. 1949-től az Országos Neveléslélektani Intézet főigazgatója volt, de 1950-ben a pedológia (polgári nevelési elmélet, amely a gyermekre vonatkozó komplex fiziológiai, pszichológiai, szociológiai ismeretek rendszerezésére törekedett. Magyarországos Mérei Ferenc volt a fő képviselője) ellen hozott kommunista párthatározat alapján elbocsátották. Csak 1956-ban rehabilitálták. Ezután részt vett 1956. októberi forradalomban, ezért 1958-ban szervezkedés miatt 10 évi börtönre ítélték. 1963. márciusban amnesztiában részesült, s 1964. februártól az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet vezető pszichológusa, majd a Pszichodiagnosztikai, illetve a Klinikai Pszichológiai Laboratórium vezetője. Nyugdíjazása után tanítványaival pszichodráma műhelymunkát végzett. Nemzetközileg elismertté vált az óvodáskorú gyermekek szociálpszichológiai jelenségekkel kapcsolatos vizsgálataival. Szociálpszichológiai tevékenysége az 1970-es évektől kezdve jelentősen hatott a magyar irodalomtörténészekre.
1997. február 23.
Megszületett Dolly
A világon először a skóciai Edinburghban sikerül felnőtt emlős testi sejtjéből új, élő egyedet előállítani, így születik meg Dolly, a klónozott bárány. Ezzel egy időben felerősödik a klónozást, főleg az emberklónozást betiltani vágyók hangja is.
