Hónap: december • Nap: 20
1191. december 20.
III. Celesztin pápa megerósíti az esztergomi érsek jogait: a magyar királyt ő koronázza, a királyi udvar tisztviselőit csak ő közösítheti ki, s csak ő ítélhet azok lelki ügyeiben
1355. december 20.
Meghal Dusan István szerb király
Dusán István 1331-ban foglalta el Szerbia trónját. Legfontosabb céljának azt tekintette, hogy országa a Balkán vezető államá váljon, mivel a Bizánci Birodalom a belső gyengeségek, és az állandó polgárháborúk következtében erőteljesen meggyengült. A szerb uralkodó befogadta országába a bizánci menekültekek, akik görög mintára szervezték az államigazgatást. Törvénykönyve a középkori szerb történelem egyik alapvető forrása. Az ország területét is jelentősen nővelte, elfoglalta Albániát és Macedóniát, és megverte a bolgárokat is. Hatalma az Égei-tengerig ért. Többször csatározott I. Lajos királlyal, aki döntő vereséget nem tudott reá mérni. Hatalmi ambícióit jól jellemezte, hogy 1346-ban felvette a szerbek és rómaiak cárja címet is. Tervbe vette Bizánc elfoglalását is, de a hadjárat előkészítése során elhunyt. Halála után országában polgárháború ütötte fel a fejét, és az egykori Nagy-Szerbia maradványa már nem volt képes ellenállni az Oszmán Birodalom hódító törekvéseinek.
1409. december 20.
Zsigmond király Budán szövetségre lép a Német Lovagranddel
Katonai segítséget ígér a Lengyelország ellen indítandó háborúhoz, ennek fejében a Rendtől 370.000 aranyat fog kapni.
1497. december 20.
IV. Sándor pápa elfogadja Estei Hippolit bíboros lemondását az esztergomi érsekségről, és Bakócz Tamás egri püspököt nevezi ki esztergomi érseknek
Bakócz méltóságát haláláig, 1521. június 16-ig viseli
1530. december 20.
Wilhelm Roggendorff generális eredménytelenül elvonul Buda alól
Ferdinánd még augusztus 2-án adta ki a parancsot Roggendorffnak, hogy csapatai élen foglalja el Budát és Esztergomot. Miután októberben a generális bevette Esztergomot, Visegrádot és Vácot, megkezdi Buda ostromát, ám eredménytelenül távozik.
1537. december 20.
Sárospatakon újrakezdődnek a béketárgyalások a két király (I. Ferdinánd, I. János) megbízottai között
1542. december 20.
Országgyűlés kezdődik Tordán
Az erdélyi országgyűlés elutasítja a gyalui szerződés végrehajtását, megerősíti a `három nemzet` unióját és Fráter György helytartói hatalmát, valamint elhatározza a török adó kivetését.
1566. december 20.
I. Miksa Perényi Gábort, Abaúj vármegye főispánját országbíróvá nevezi ki
Tisztségét haláláig, 1567-ig viseli.
1579. december 20.
Ünnepélyesen megnyitják a jezsuiták iskoláját a kolozsmonostori volt bencés kolostorban
1581. áprilisában az iskola új épületbe költözik
1590. december 20.
Meghal Ambroise Paré, a modern sebészet atyja
80 éves korában meghal Ambroise Paré francia orvos. Őt tekintik a modern sebészet atyjának. A seborvos és borbély, akit 1536-ban "kelések, kelevények, daganatok és fekélyek gyógyítására alkalmasnak és megfelelőnek" találtak, karrierjét katonaorvosként kezdte. Itt megfelelő tevékenységi területet talált. A 26 éves Paré már az első hadjáratban, orvosi működésének kezdetén megtette első felfedezését. Mivel az egyik csata után nem volt elég forró olaja, hogy - a tanult módszerek szerint - a sérültek lőtt sebeit ellássa, ehelyett egy saját maga által készített gyomorkeserűt használt, ami tojássárgájából, rózsaolajból és terpentinből állt. Másnap reggel mutatkozott meg, hogy ezeknek a sebesülteknek kisebb fájdalma és láza volt, mint azoknak, akiket forró olajjal kezeltek. Paré legjelentősebb felfedezése azonban az volt, hogy amputálásnál elkötötte az ütőeret. A vérzés csillapítására a kiégetés helyett az artériák lekötését alkalmazta. Paré szolgálatainak elismerését jelentette, hogy négy francia király: II. Henrik, II. Ferenc, IX. Károly és III. Henrik orvosa volt.
1626. december 20.
Bethlen Gábor és II. Ferdinánd biztosai Pozsonyban az 1620-as nikolsburgi pontok némi módosításával békét kötnek
1630. december 20.
Rákóczi György a fejedelemséget átvenni Váradról Gyulafehérvárra érkezik
1642. december 20.
I. Rákóczi Györgynek Torstensson szászországi táborában tartózkodó követei előzetes megállapdással szövetség kötését határozzák el
1703. december 20.
Bottyán János császár ezredest Rákóczi kinevezi kuruc generálissá
Bottyán azonban csak 1704. októberében tud csatlakozni a kurucokhoz
1704. december 20.
Rákóczi kinevezi az erdélyi fejedelmi tanács tagjait
Forgách Simon gróf tábornagyot az erdélyi hadak főparancsnokává nevezi ki.
1740. december 20.
Megszületett Benkő József történetíró-botanikus
Benkő József Bardócon született. Református lelkész volt Középajtán, tanított a székelyudvarhelyi református kollégiumban. 1793-ban köpeci lelkésszé választották, de hat évvel később - betegsége miatt - a lelkészségről leköszönt. Visszatért Középajtára, ahol botanikus kertet is létesített. Lelkes híve volt Erdély iparosításának. Transsilvania című munkája a legjobb Erdélyt ismertető művek közé tartozik. Fő érdeme, hogy Linné rendszerét elsőnek ismertette magyar nyelven, s a növényeket - Mmóagyarországon először - kettős névvel jelölte meg. Ő jelentette meg először Bethlen Farkas História című művét. Számos történelmi munkája, forrásgyűjteménye, botanikai tanulmánya kéziratban maradt. 1814. december 28-án halt meg.
1821. december 20.
Megszületett Borsos József festőművész
A veszprémi születésű festő 1841-től vett részt kiállításokon, 1861-ig Bécsben élt. Arcképei a jellemzés komolyságával, a megoldás festőiségével a magyar polgári romantika legkiválóbb alkotásai; zsáner és csendéletképei is kiemelkedőek. Műveit fiatalos lendület, színgazdagság, jó megfigyelés és ötletes kompozíció jellemezte. Miután szerencsétlen tőzsdespekuláció miatt vagyonát elveszítette, 1861-ben Pestre költözött. Itt teljesen felhagyott a festészettel, és fényképészműtermet nyitott. Kedveltek voltak a biedermeier életképeket idéző művészi fényképei is. Azonban anyagilag ez sem vált be, ezért kibérelte a budai Szép Juhászné vendéglőt, s ezt vezette élete végéig. 1883. augusztus 19-én hunyt el Budapesten
1832. december 20.
A pozsonyi országgyűlésen felolvassák a királyi előterjesztést.
Az 1827. 8. törvénycikkben foglalt rendszeres bizottsági munkálatok megtárgyalását kívánja az alábbi sorrendben: az úrbéli és törvénykezési bizottság javaslatai
1838. december 20.
A király Kopácsy József veszprémi püspököt nevezi ki esztergomi érsekké.
Tisztségét haláláig, 1847-ig viseli
1842. december 20.
Széchenyi bejelenti, hogy átveszi a Helmeczy Mihály által szerkesztett, 1832. januárjában indult Jelenkor című politikai lap szellemi irányítását
A továbbiakban a hírlapban kívánja folytatni a Kossuth elleni küzdelmet
1865. december 20.
Megalakul a Pesti Torna Egylet
A Bakonyi Tivadar kezdeményezésére megalakult Pesti Torna Egylet, az első magyar sporttömörülés 1865. december 20-án kapta meg a hivatalos működési engedélyt. Az Egylet később Nemzeti Torna Egylet néven működött 1948-ig.
1885. december 20.
Meghal Hubay Károly hegedűművész
Budapesten meghal Hubay (Huber) Károly hegedűművész, zeneszerző, pedagógus, Hubay Jenő hegedűművész apja. Tízéves korában kezdett el hegedülni. 1844-ben már a pesti Nemzeti Színház hegedűse lett, 1851-ben a bécsi Operaház, majd 1852-1871 között a pesti Nemzeti Színház koncertmestere volt. 1857-ben vonósnégyes-társaságot alapított, amellyel a kamarahangversenyeket népszerűsítette. Később a pesti Nemzeti Dalkör, majd az országos Magyar Daláregyesület karnagya volt. 1866-ban ő tanította be és vezényelte Wagner Lohengrinjének pesti bemutatóját. 1884-ben - Liszt Ferenc ajánlatára - hegedűtanári állást kapott a Zeneakadémián. Kórusműveket, zenekari műveket, operákat, vonósnégyeseket komponált. Az 1843-ban megjelent Hegedűtan a Budapesti zenedében való tanításra című hegedűiskolája alapvető jelentőségű volt a magyar zeneoktatásban, s 1875-ig 45 kiadást ért meg.
1890. december 20.
Megszületett Bibó Lajos
A Szegedi Napló, később a Tűz című lapot szerkesztője Hódmezővásárhelyen született. 1920-31 között a Nemzeti Újság, 1933-34 között a Budapesti Hírlap, majd az Esti Újság munkatársa volt. 1945 után visszavonult szülővárosába, s Hódmezővásárhelyen élt haláláig (1972. október 27.). A parasztok életét bemutató regényeivel és színpadi műveivel a két világháború közötti korszak ünnepelt írói közé tartozott. Legismertebb regényei a Meg kell a szívnek szakadni és a Halott szerető, színművei az Üveghintó, az Eszter és a Sasfészek. Híres Subások című elbeszéléskötete. Műveit több idegen nyelvre is lefordították.
1890. december 20.
Megszületett Jaroslav Heyrovsky Nobel-díjas fizikokémikus
A prágai születésű tudós sokáig a Károly Egyetemen tanított, 1950-től pedig a Polarográfiai Intézet igazgatója volt. 1922-ben felfedezte a polárgráfiás analízist, majd 1925-ben megszerkesztette az első polarográfot, amely azonban csak tíz év múlva terjedt el a gyakorlatban. A kémiai Nobel-díjat 1959-ben kapta, a `polarográfiás analitikai módszer felfedezéséért és kidolgozásáért`. A polarográfia teszi lehetővé kis mennyiségű anyagok elemzését, az ún. nyomelemzést. Felfedezéséről több könyvet is írt. 1967. március 27-én halt meg.
1906. december 20.
Megszületett Fernanda Gattinoni olasz divattervezőnő
A Gattinoni-ház alapítója Cocquio Trevisago-ban látta meg a napvilágot. Pályáját 1924-ben Londonban kezdte, majd a 30-as évek elején előbb Milanóban, majd Rómában telepedett le, és lett a hagyományos divat egyik nemzetközileg elismert diktátora. Különöse népszerűek voltak kreációi az 50-es években, amikor olyan filmsztárokat öltöztetett, mint Ingrid Bergman, Anna Magnani, Lucia Bosé vagy Audrey Hepburn, de nála varrattak az egykori perzsa sah családjának hölgytagjai is. Gyakorlatilag élete utolsó napjaiig dolgozott, októberben még személyesen részt vett egy milánói készruha-divatbemutatón. Rómában hunyt el 1926. november 28-án.
1960. december 20.
A Vietkong csatlakozik a Viet Minhhez, a Vietnami Függetlenségi Ligához
A Ngo Dinh Diem dél-vietnami diktátor rezsimjével szembeni ellenállás mind nagyobb arányokat és egyre határozottabb formát ölt: a dél-vietnami kommunisták (Vietkong) vezetése alatt különböző ellenállási szervezetek az FNL-ben (Nemzeti Felszabadítási Frontba) tömörülnek. A Vietkong harca, amely 1957 óta előbb szórványos akciók, majd partizánháború formájában folyik, az Egyesült Államok támogatását élvező Diem-uralom korrupciója, packázása és a hatalommal való visszaélések ellen irányul.
1970. december 20.
A zavargások kormányátalakításhoz vezetnek Lengyelországban
Zavargások, tüntetők és a rendőrség közötti összetűzések miatt Wladysław Gomulka megvált a LEMP első titkárának posztjától. A LEMP Központi Bizottsága december elején olyan határozatot hozott, hogy átlagosan 19 százalékkal emelik az élelmiszerek árait; a szén és a ruházat ára már korábban emelkedett. Gdańskban és más észak-lengyelországi városokban munkások, háziasszonyok és diákok tiltakoztak a pártbizottságok előtt a határozat ellen, üzleteket fosztogattak és beszüntették a munkát. A rendőrség és a milícia fegyveresen lépett fel a tüntetők ellen. Az új kormány az élelmiszerellátás javítását ígéri.
1970. december 20.
Meghal Halasy Gyula olimpiai bajnok
Halasy Gyula Kisvárdán született 1891. július 19-én. Budapesten és Bécsben szerzett jogi és kereskedelmi diplomát. Az első világháborúban egy akna a közvetlen közelében robbant fel a lövészárokban, ettől megnémult, s csak 8 hónap múlva tudott újra megszólalni. Több sportágat kipróbált, vívott, lovagolt, műkorcsolyázott és szenvedélyes vadász volt. Az 1920-as évek elején ismerkedett meg az agyaggalamb-lövészettel. Az 1924. évi párizsi olimpián e versenyszámban aranyérmet nyert. Az 1932-ben ugyanott megrendezett világbajnokságon az élőgalamblövő, valamint az 1936-os berlini vb-n első helyezett agyaggalamblövő csapat tagja volt, s ugyanabban az évben egyéniben és csapatban is Európa-bajnokságot nyert. A magyar sportvilág jó tollú szakíróként tisztelte. Edzőként is segítette kedvenc sportját. Az 1950-es években a sporthivatalban szakfelügyelőként, 1961-től a magyar sportlövő válogatott mellett szaktanácsadóként dolgozott.
1996. december 20.
Meghal Carl Sagan amerikai csillagász
Sagan 1934. november 9-én született New York-ban. Felsőfokú tanulmányait a chicagói egyetemen végezte, majd a Berkeley, a Harvard, illetve a Stanford Egyetemen tanított. Kutatásai során a bolygók felszínének fizikai és kémiai összetételét vizsgálta. Úttörő munkásságot végzett az élet eredetének és a Földön kívüli élet lehetőségének kutatásában is. Közreműködött a Mariner-, a Viking- és a Voyager-műholdak programjaiban is. Fontos közéleti tisztségeket vállalt, elsősorban az amerikai, illetve a nemzetközi űrkutatási társaságokban. 1968-ban, amikor a Cornell Egyetem professzora lett, megbízták az intézet bolygótani laboratóriumának irányításával is. Számtalan ismeretterjesztő televíziós műsorban szerepelt, és harminc könyvet írt a világegyetem és az élet titkairól, s nem egy került fel közülük a bestsellerek listájára. 1978-ban irodalmi Pulitzer-díjat kapott `Az Éden sárkányai` című könyvéért. Egyik-másik televíziós sorozata rendkívüli népszerűségre tett szert. A 13 részből álló Kozmosz című alkotását a világ hatvan országában több mint félmilliárd ember látta; a világegyetem keletkezéséről és történetéről szóló sorozata három Emmy-díjban részesült. A tévéműsor alapján írt azonos című könyve tizenöt héten állt a The New York Times bestseller listájának az élén. Népszerűsége abban rejlett, hogy a legbonyolultabb dolgokat is közérthetően tudta ismertetni, magyarázni. Tudományos és ismeretterjesztő tevékenységét még számos egyéb díjjal és kitüntetéssel ismerték el. További jelentős művei: A Mars és a Vénusz légköre, Intelligens élet a világegyetemben, Bolygók, Az indokínai légiháború, Más világok, Halvány kék pont.
