Hónap: december • Nap: 17
1167. december 17.
Magyar-velencei dinasztikus kapcsolat létesül, amely másfél évtizedre véget vet az ellenségeskedésnek
1442. december 17.
Erzsébet királyné meghal Győrött
1445. december 17.
Az országnagyok zsámbéki (Pilis vm.) tanácskozásukon országgyűlést tűznek ki
1542. december 17.
Izabella királyné (I. János felesége) megtagadja Erdély átadását a Gyalura érkező Serédy Gáspárnak, I. Ferdinánd biztosának
1551. december 17.
Alvinci kastélyában meggyilkolják Fráter Györgyöt
Utyeszenics-Martinuzzi házasságból, horvátországi kisnemesi családban született. Corvin János udvarában nevelkedett, majd Szapolyai János vette pártfogásába, akinél katonaként szolgált. Feladva a világi karriert a pálos rendbe lépett. Előbb a lengyelországi czestochovai zárda elöljárója, majd a sajóládi kolostor perjele lett. 1534-ben került a váradi egyházmegye élére, ekkor már János feltétlen bizalmát élvezte. Mohács utáni Magyarországon az egyetlen kiemelkedő képességű, világpolitikai realitásokban gondolkodó, messzire látó, kitűnő diplomáciai érzékkel rendelkező közéleti személyiség volt. Céljai: az 1526 után két részre szakadt ország egyesítése, a magyar államiság megőrzése, a török kiűzése az országból Habsburg segítséggel, az önálló erdélyi állam megteremtése. 1534 novemberében váradi püspök lett. Nagy része volt az 1538. évi váradi béke megkötésében, amely szüneteltette a háborúskodást Magyarország két koronás fője - Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János - között. I. János halála és Buda török kézre kerülése után az oszmán hódítók kiszorítását csak a Habsburgoktól várta, ezért 1541 végén megegyezett Ferdinánddal. Ennek következtében előbb kincstartó, majd helytartó lett. Miután 1551-ben Izabella királynét és János Zsigmond (kiskorú) királyt lemondatta, az országot átadta Ferdinánd megbízottjainak. Jutalmul erdélyi vajda és esztergomi érsek lett. A Habsburg hadak azonban nem bizonyultak elegendőnek a török támadás kivédésére, ezért, hogy időt nyerjen, tárgyalást kezdett a délvidéki pasákkal. Emiatt a császári parancsnok, Castaldo árulást sejtett, s az ő parancsára Sforza-Pallavicini generális és emberei meggyilkolták Alvincen.
1770. december 17.
Megszületett Beethoven
Ludwig van Beethoven Bonnban született. Zongoristaként már nyolcéves korától szerepelt, 1782-től pedig tanárát, Neefe-t helyettesítette az orgona mellett. Apja (aki a kölni választófejedelem udvari énekese volt) alkoholizmusa miatt sokat szenvedett, a maga erejéből képezte magát. 1784-től Bonnban udvari orgonista, majd zenekari brácsás volt. Iskolai tanulmányait 1781-ben befejezte, műveltségét autodidakta módon, főleg a von Breuning családban szerezte meg, ahol zenére tanította a gyerekeket. 1787-ben a választófejedelem támogatásával Bécsbe utazott, hogy Mozarttól tanuljon, de anyja betegsége miatt nemsokára hazatért Bonnba. 1792-ben ismét Bécsbe ment s végleg odaköltözött. Az 1791-ben elhunyt Mozart helyett Haydntól tanult, Haydn azonban nem volt igazi zenepedagógus, ezért másoktól, így Salieritől is vett órákat. 1795-ig csak bécsi pártfogóinak szalonjában lépett fel, majd bemutatta B-dúr zongoraversenyét, ezzel és Mozart d-moll koncertjével szerepelt a Burgtheaterben. Attól kezdve a bécsi arisztokrácia kedvence lett: Lichnowsky herceg, Erdődy Péter és Brunszvik Ferenc grófok palotáiban lakott, mecénásai voltak Razumovszky gróf orosz nagykövet, Esterházy Miklós és Lobkowitz hercegek. Rudolf főherceg a tanítványa volt, az ő érseki beiktatására írta a Missa Solemnist. Bécsben megélhetését műveivel biztosította. Ekkor mutatta be első szimfóniáját. A Brunszvik-család vendégeként több ízben hosszabb időn át Martonvásáron élt. Többször foglalkozott a nősülés gondolatával, de valamennyi kapcsolata megszakadt. Az 1812-ben keletkezett, a halhatatlan kedveshez írt levelének címzettje valószínűleg Antoine Brantano volt, s talán neki komponálta A távoli kedveshez című dalciklust is. Amikor 1808-ban Jérome Bonaparte kasseli udvari karmesteri állást ajánlott neki, Rudolf főherceg, Lobkowitz és Kinsky hercegek évi 4000 aranyforintot adtak neki, hogy Bécsben maradjon. Európa számos városában koncertezett, de 1814-ben romló hallása miatt lemondott a szereplésről. Hallászavarai 1795-ben kezdődtek, 1819-re teljesen megsüketült, visszavonult és magányos különccé vált. Művei, amelyeket a felvilágosodás és a humanizmus eszméi hatottak át, a feltörekvő polgárság szabadságvágyát fejezték ki. A hagyományos kereteket szétfeszítve, a klasszikus zene kifejezőkészségét a maximálisra fokozta. Művészetét sokan támadták, kora ízlése nehezen fogadta be nagyívű és tökéletességre törő muzsikáját, de a bécsi közönség mellette állt, s ítélete maradandóbb volt a szakma kritikájánál. Zongora- és hegedűversenyeket, kilenc szimfóniát, nyitányokat, kísérőzenéket, baletteket, dalokat, kórusműveket komponált. Egyetlen operája a Fidelio, amely a korabeli szabadító opera típusa, s amelyhez négy különböző nyitányt írt. A mester 1827. március 23-án halt meg Bécsben.
1800. december 17.
Megszületett Czuczor Gergely
Módos parasztcsaládból származott. 1817-ben Pannonhalmán belépett a bencés rendbe, 1824-től tanított. 1835-ben Pestre költözött, de a világias életmódját érő vádak miatt visszarendelték Pannonhalmára, Poétai munkái című kötetét pedig elkobozták. 1845-től haláláig az Akadémia megbízásából a magyar nyelv szótárának összeállításával foglalkozott. Munkássága kiterjedt történelmi, földrajzi és más tárgyú ismeretterjesztő művekre, fordításokra. A magyar romantikus nemzeti eposz egyik megteremtője, fő műve az Augsburgi ütközet, amely a kalandozó magyarok 910. évi győzelméről szól. Ódái és balladái a hazafias liberalizmus eszméit fejezik ki a romantika eszközeivel. 1836-ban az MTA rendes tagjává választották. 1848 végén Kossuth Hírlapjában kiadta királyellenes forradalmi versét, a Riadót, ezért Világos után hatévi várfogságra ítélték. A fogságban írt A rab című költeménye lírájának legszebb darabja. 1851-ben szabadult Kufsteinből, s ettől kezdve ismét a szótáron dolgozott, emellett a Nemzeti Színházban volt dramaturg. Fő művét, A magyar nyelv szótárát szerkesztőtársa, Fogarasi János fejezte be 1871-ben. 2002-ben emlékmúzeumot nyitottak szülőfalujában, Andódon.
1830. december 17.
Meghal Simón Bolívar
A kolumbiai Santa Maria mellett meghal Simón Bovár venezuelai származású politikus, a latin-amerikai függetlenségi háborúk kiemelkedő alakja. 1810-től vett részt a spanyolok gyarmati uralma ellen vívott harcokban. 1813 augusztusában csapatai élén bevonult Caracasba, s őt a második köztársaság vezetőjévé választották, de 1814 júliusában az őt ért támadások és a királypárti előrenyomulás hatására lemondott, s elhagyta Venezuela fővárosát. 1815-ben Jamaicára menekült, majd 1816-ban a Venezuelából kiinduló felkelés élére állt, ennek győzelme után 1918 novemberében másodszor is kikiáltotta Venezuela függetlenségét, s 1819-ben Nagy-Kolumbia (a mai Kolumbia, Venezuela, Ecuador és Panama) diktátori hatalommal felruházott köztársasági elnöke lett. 1822-24-ben felszabadította Perut, amelyből Peru és - a róla elnevezett - Bolívia alakult, ugyancsak az ő elnöksége alatt. 1826-ban a közép- és dél-amerikai államok összefogásának reményében összehívta a panamai kongresszust, de nem sikerült egy egységes államszövetség megteremtését elérnie. 1830-ban Nagy-Kolumbia szétesett, és ekkor minden tisztségéről lemondott. Cartagenába indult, hogy Európába hajózzon, de előrehaladott betegsége (tuberkulózis) halálát okozta.
1881. december 17.
Meghal Lewis Henry Morgan amerikai néprajztudós és régész
Az őstársadalom történetének világhírű kutatója, a tudományos antropológia alapjainak megteremtője 1818. november 21-én született. Ügyvédként az 1840-es években az irokézek között kezdte kutatásait (a szeneka irokézek adoptálták is). Az 1850-es évektől a rokonsági rendszereket tanulmányozta, s ez elvezette a kulturális evolúció elméletének kidolgozásához. A civilizáció eredetét és fejlődését tárgyaló, Az ősi társadalom (1877) című munkájában bebizonyította, hogy a társadalom fejlődése a matriarchátusból a patriarchátusba az egész emberiség történeti útjára jellemző. Megkísérelte a társadalom történetének periodizálását, azt a vadság, a barbárság és a civilizáció korszakaira bontotta fel, és ezeket a korszakokat a termelés technikájával hozta kapcsolatba.
1895. december 17.
Meghal Irinyi János
A berlini és a bécsi műegyetemen kémiát tanult, majd elvégezte a hohenheimi gazdasági akadémiát. A közhiedelemmel ellentétben nem ő a gyufa feltalálója, csak a `zajongás nélküli` gyufa, a kisebb-nagyobb robbanás nélkül, veszélytelenül használható biztonsági gyújtó kidolgozása (1836) fűződik a nevéhez. (A foszforos gyufa fejében ólom-peroxiddal helyettesítette a kálium-klorátot.) 1839-ben Pestre költözve maga is gyufagyárat alapított, de - anyagi okok miatt - nyolc év múlva be kellett zárnia. 1848-ban a Batthyány-kormány az állami gyárak főfelügyelőjévé nevezte ki, 1849-ben a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetője volt. A szabadságharc leverése után bujdosott és néhány hónapig Pesten raboskodott, majd létavértesi pusztáján különféle kísérleteket folytatott. Magyarországon elsőként készített olyan gépszerelvényt, amely együttesen végezte a vetést, szántást és boronálást. 1868-72-ben Bihar vármegyében `árva-szolgabíró`, ezután rövid ideig a debreceni István-malom igazgatója volt. Sokat buzgólkodott a tudományok népszerűsítése érdekében, a kor modern vegytanának terjesztője és magyarországi meghonosítója, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat egyik alapító tagja és munkatársa volt.
1906. december 17.
Meghal Acsády Ignác történetíró
Adler néven Nagykárolyban született 1845. szeptember 9-én. 1869-ben a pesti egyetemen jogtudományi, 1877-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Pályáját hírlapíróként kezdte, szépirodalmi művekkel folytatta, majd a történettudomány kiváló művelője lett. A gazdaságtörténeti kutatások és a statisztikai módszer egyik magyarországi kezdeményezője. Főként a XVI-XVIII. századi magyar népesség- és gazdaságtörténettel foglalkozott. Ő írta a jobbágyság első összefoglaló történetét. Szépirodalommal is foglalkozott.
1930. december 17.
Meghal Adler Simon gyógypedagógus
Tanítói oklevelének megszerzése után 1881-től az izraelita siketnémák országos intézetének tanára, 1907-től 1930-ig a Wechselmann-féle vakok intézetének igazgatója volt. Ő foglalkozott először Magyarországon vak siketnémák oktatásával. A Népnevelők Lapjában, a Kalauzban, az Izraelita Tanügyi Értesítőben, a Magyar Hírlapban jelentek meg cikkei.
1935. december 17.
Meghal Kaszap István jezsuita kispap
Székesfehérvár cisztercita gimnáziumában érettségizett. 1934 nyarán lett novícius, jezsuita szerzetes, kispap. Rendtársai, tanárai szerették, tisztelték, igazi apostollá vált. `A bűnösök megtéréséért - engesztelő áldozatul` - önmagát ajánlotta fel Krisztusának. 19 éves korában gyógyíthatatlan betegség támadta meg, s 1935-ben egész évben szenvedett, de zúgolódás, panasz nélkül viselte a fájdalmakat. Halála után sok ember fordult hozzá segítségért, székesfehérvári sírjánál sok márványtáblácska hirdeti az ő közbenjárásának tulajdonított imameghallgatásokat. 1941. október 11-én megindult boldoggá és szentté avatási perének első, egyházmegyei, 1948-ban pedig második, római szakasza.
1973. december 17.
Arab terroristák 31 embert ölnek meg Róma repterén miután egy német gépet eltérítettek.
1978. december 17.
Az OPEC felemeli az olajárat
A világ olajnagyhatalmait tömörítő OPEC elhatározta, hogy 1979 végére 14 és fél százalékkal felemeli az olajárakat.
1996. december 17.
Limában 500 túszt ejt a Tupac Amaru
A limai (Peru) japán nagyköveti rezidenciát elfoglalják a marxista Tupac Amaru guerillák, és túszul ejtik a fogadáson megjelent mintegy 500 politikust és üzletembert. Csak 1997 április 22-én csapnak le a perui különleges egységek és megölik mind a 14 túszejtőt, köztük a Tupac Amaru vezetőjét, Nestor Cerpa-t.
1996. december 17.
A Vöröskereszt kivonul Csecsenföldről
Miután egy álarcos támadó lelőtte a segélyszervezet hat nyugati munkatársát, a Vöröskereszt bejelentette, hogy külföldi állománya elhagyja Csecsniát.
1996. december 17.
ENSZ főtitkárrá választják Kofi Annant
A ghánai Kofi Annan az ENSZ hetedik főtitkára lett.
2001. december 17.
Megnyilik A Millenáris Park
Budapest II. kerületében, az egykori Ganz-gyárcsarnokok átépítésével létrejött Millenáris Park kiállítási csarnokában megnyílt az Álmok álmodói - világraszóló magyarok című kiállítás. A nagy magyar alkotók és alkotások tárlata az elmúlt két-háromszáz év kimagasló teljesítményei köré épült, ahol 689 személyiséget, 290 műtárgyat mutattak be. Magyar, vagy magyar származású Nobel-díjasok életművei, kiemelkedő magyar szabadalmak, szellemi termékek, a tudományos és műszaki gondolkodás nagy elméletei, továbbá a magyar művészeti termés legjava az alkotmómunka eredményei voltak láthatók a kiállítócsarnok két épületében. A Park területén 2005 végén nyílt meg a Jövő Háza és itt kapott helyet a Csodák Palotája is. Az egykori ipartelepen a kulturális létesítmények mellett fafaragásos mese-játszóteret, szabadtéri színpadteret és pihenőparkot is kialakítottak.
