Hónap: március • Nap: 11
547. március 11.
Meghal Nursiai Szent Benedek, a bencés rend alapítója
A közép-olaszországi Nursiában látta meg a napvilágot 480 körül. Szülőhelyéről Rómába ment, hogy felsőbb tanulmányokat folytasson. Ezeket azonban abbahagyta, remetéskedett, majd tanítványaival megalapította a Monte Cassino-i kolostort, s ezzel életre hívta a bencés rendet. Élete vége felé megalkotta Reguláját, amely azóta is a bencések alapszabályzata. Ma a bencés rend 371 kolostorában több, mint 10 ezer szerzetes él. A bencés apácák száma a nővérekkel együtt több mint 20 ezer. 1964-ben, a II. világháborúban lerombolt, majd újjáépített Monte Cassino-i apátságban VI. Pál pápa nyilvánította Európa védőszentjévé. Ünnepét július 11-én tartják.
1502. március 11.
I. Iszmáil Szafávit Perzsia sahjává koronázzák
A 15 éves I. Iszmáil Szafávit Tebrizben, melyet 1501-ben szíriai és anatóliai segítséggel hódított meg, Perzsia sahjává koronázzák. A sáhansáh (királyok királya) címet veszi fel. Iszmáil az Irán északnyugati részén fekvő kis szerzetesállamból, Ardebilből származik. A síita dervisrendhez tartozó szerzetesekkel a Szafavida-család alapítója, Szefi sejk 1335-ben a kontempláció (elmélyedés) mellett az igaz síita hit védelmét írta elő szabályul. Amikor a XV. század vége felé a szunnita törökök megpróbálták Azerbajdzsánt és Örményországot meghódítani, a perzsák visszavágásra készültek. Először állt szemben egymással egy síita dervissejk és egy török szultán, aki származását szunnita dervisekre vezeti vissza. Az elhivatottságtól átitatott törököknél nemcsak hatalmuk puszta gyarapításáról volt szó, hanem a Szunna védelméről is. I. Iszmáil győzelme után megalapítja az újkor első modern perzsa államát. Területét Észak- és Dél-Perzsia, valamint Örményország és Mezopotámia alkotják. Iszmáil feladatának tekinti, hogy a síita hitet államvallássá tegye.
1513. március 11.
Giovanni de Medicit X. Leó néven pápává választják
Az 1513. február 21-én elhunyt II. Gyula pápa utódjául Giovanni de Medicit választják meg X. Leó néven. II. Gyula pápát, akinek síremlékét Michelangelo készíti el, a római Vincoliban lévő Szent Péter-templomban temetik el. A 60 évet megért II. Gyula tízéves pápasága alatt, mint mecénás és építtető szerzett magának nevet. Általa vált Róma az itáliai érett reneszánsz központjává. Ennek jegyében bízta meg Bramantét a Szent Péter-templom újjáépítésének megtervezésével. A Sixtus-kápolna falát Michelangelo festményei díszítik, míg Raffaello a Vatikáni palota loggiáinak freskóit alkotta.
1722. március 11.
Meghal John Toland brit filozófus
Londonderry-ban született 1669. november 30-án. Glasgow-ban, Edinburgh-ban és Leidenben tanult, Írországban és Londonban élt. A kereszténység ésszerűségét fejtegető műve (Christianity not Mysterious) nagy ellenkezést keltett. Ebben elfogadja Isten létezését, de tagadja a gondviselést és a kinyilatkozást. Későbbi munkáiban amellett érvelt, hogy a kereszténység lényege etikai tanításában van. 1699-ben kiadta Milton műveit és megírta életrajzát. Serena levelei című írásában elvetette a világon kívül levő istenség gondolatát, és tagadta a lélek halhatatlanságát. Meghirdette az anyag és a mozgás egységének elvét, a gondolkodást az agy termékének tartotta. Ő alkotta meg a `szabadgondolkodó` kifejezést. Nagy hatást gyakorolt a francia felvilágosodásra.
1791. március 11.
A román nemzeti követeléseket összegző politikai folyamodványt nyújtanak be II. Lipótnak
Egy, a román nemzeti követeléseket összegző politikai folyamodványt (`Supplex Libellus Valachorum`) nyújtottak be II. Lipótnak az erdélyi unitus (görög katolikus) román főpapok és világi értelmiségiek. Fogalmazója Méhesi József, a bécsi Erdélyi Kancellária titkára. Az emlékirat szerzőinek fő törekvése, hogy az erdélyi románságot negyedik erdélyi rendi nemzetként elfogadtassák. Érvük: a legnagyobb számban a románok élnek Erdélyben. Az emlékirat főbb követelései a következők voltak: töröljék el vagy nyilvánosan vonják vissza a románság számára oly gyűlöletes kifejezéseket, mint `megtűrtek, bebocsátottak, a rendek közé nem számított`, ismerjék el őket negyedik nemzetként; a megyéknél a kerületekben, a székekben és a falvakban a diétai követek és tisztviselők választásakor és egyéb tisztújítások alkalmával legyenek a románok is számarányuknak megfelelően képviselve; a vegyes vagy román többségű törvényhatóságoknál és helységekben vegyes vagy kizárólag románnyelv-használat legyen érvényben. Történeti érveiket a latin-román kontinuitásra, a római eredet elméletére alapozták. Az udvar a követeléseket leküldte az erdélyi országgyűléshez, amely azokat figyelmen kívül hagyva, csak a királyi leiratra választolt, s elutasította az emlékiratot. A románság képviselői lényegében változatlan formában 1792. március 30-án újból benyújtották az udvarhoz az ún. második `Supplex Libellus Valachorum`-ot. Az is eredménytelen maradt.
1811. március 11.
Megszületnek az eredeti sziámi ikrek
Eng és Csang Thaiföldön, a hajdani Sziámon (innen ered a sziámi iker elnevezés), a Bangkok közelében lévő sóbányász központban születtek egy halászcsaládban, a lakóhelyükül szolgáló csónakon. 17 éves korukban két amerikai üzletember Amerikába vitte őket, ahol pénzért mutogatták az ikreket. Két év múlva az ikrek szakítottak velük, amerikai és európai cirkuszokban fellépve szereztek hírnevet és vagyont maguknak. Farmot vásároltak, házat építettek Trap Hillben (Észak- Karolina), megnősültek. Eng elvette Sarah Yatest, Csang pedig annak testvérét, Adelaide-t. Mindkét asszonynak házat építettek, és három- naponként felváltva laktak ott. 21 gyermekük született. 1870-ben abbahagyták a turnézást és visszavonultak farmjukra. Csang 1874. január 17-én halt meg tüdőgyulladásban, Eng pedig egy óra múlva szívrohamban. 1999. augusztus 20-án szülővárosukban szobrot állítottak nekik.
1811. március 11.
Megszületett Urbain Leverrier francia csillagász
Urbain Jean Joseph Leverrier Saint Lo-ban született. 1837-től az École Polytechnique tanára, 1846-tól a párizsi egyetem égi mechanika tanszékének vezetője volt. A Francia Akadémia tagjává választotta, 1847-től ő volt a párizsi csillagvizsgáló igazgatója. Főként elméleti számításokkal foglalkozott, kiszámította a Faye-üstökös pályáját. 1845-ben Arago megbízta az Uránusz mozgásában tapasztalt rendellenességek vizsgálatával. 1846-ban az Uránusz pályaadataiból kiszámította a perturbáló, zavaró ismeretlen bolygó adatait, melynek alapján Johann Gottfried Galle német csillagász a jelzett hely közelében 1846. szeptember 23-án meg is találta az új, nyolcadik bolygót, a Neptunuszt, amely a Naprendszer harmadik legnagyobb tömegű planétája. Ez volt az első bolygó, amelyet elméleti úton fedeztek fel, az eredményt a matematikai alapú égi mechanika egyik legnagyobb sikerének tartják. (A Neptunuszt már Galilei is látta, de állócsillagnak vélte. Az angol John Couch Adams már 1843-ban kiszámította pozícióit, ám George Biddel Airy, akit megkért rá, nem végezte el a méréseket.) Átdolgozta és nagy pontossággal elkészítette a bolygók mozgási táblázatait. 1867-ben kiszámította a Leonida meteorraj pályáját, s megállapította, hogy az megegyezik az 1866 I jelű üstökös pályájával. A Merkúr-pálya perihélium-változásait is egy újabb bolygó létével vélte megmagyarázhatónak. A jelenséget végül az általános relativitás-elmélet tette értelmezhetővé. Kutatta a Föld pályaelem-változásait is. 1855-ben Párizsban megalapította az első, nemzetközi hálózaton alapuló meteorológiai intézetet és 1864-ben a francia természettudományi társulatot. Párizsban hunyt el 1877. szeptember 23-án.
1812. március 11.
Liberális államrendet vezetnek be Spanyolországban
A spanyol királyság első liberális alkotmányát az I. Napóleon francia császár ellen 1808. V. 2-án megindult függetlenségi háború idején dolgozzák ki. Miután az angol intervenciós hadsereg Arthur Wellesley, Wellington hercege vezetésével kiűzte Madridból a franciákat, az ideiglenes spanyol fővárosban Cádizban összeül az újonnan összehívott parlament és kidolgozza az alkotmányt. A "tizenkettes év alkotmányának" lényege az egykamarás parlamenti rendszer bevezetése, az alkotmányos monarchia és a nemzeti függetlenség követelése, az inkvizíció és a cenzúra eltörlése, az egyházi vagyon nagy részének elkobzása és a községi reform. A spanyol királyságban a törvényhozó hatalmat ettől kezdve kizárólag az új parlament, Cortés gyakorolja.
1842. március 11.
Megszületett Eötvös Károly ügyvéd, író
Mezőszentgyörgyön született, a kiegyezés után vármegyei ügyész és országgyűlési képviselő volt. Remek szónokként és az ellenzék egyik vezéreként szerzett hírnevet, majd 1883-ban a hírhedt tiszaeszlári perben az ártatlanul vádoltak védőügyvédjeként nevét az országhatáron túl is megismerték. A XIX. század utolsó évtizedében egy ideig a Függetlenségi és 48-as Párt elnöki tisztét látta el. Írásai több budapesti napilapban - Pesti Napló, Egyetértés - jelentek meg. Szépirodalmi műveiben, emlékezéseiben a reformkort és az 1848-as szabadságharcot lelkesítő példaként ábrázolta. Budapesten hunyt el 1916. április 13-án.
1848. március 11.
Irinyi József megfogalmazza a 12 pontot
Míg Pozsonyban az országgyűlésen a Kossuth által beterjesztett felirati javaslat keltett izgalmat, lent Pesten az Ellenzéki Kör. Kossuth javaslatát kézhez kapva, rögvest indítványozta azt kiterjeszteni a sajtószabadság követelésére is. Március 9-én egy petíciós mozgalom tervét fogadták el, vagyis azt, hogy az országgyűlést beadványokkal fogják támogatni. Az Ellenzéki Kör polgári értelmiségi és nemesifjakból állott össze, akiket állandóan a határozottság irányába szorított a pesti radikálisok kicsiny, de erőszakos csapata, Petőfivel az élükön. A petíció szövegét végül az ifjú radikális, Irinyi József fogalmazta meg, március 11-én, s `12 pont` formájában terjesztette elő. Ez a szöveg már túlment az április 3-i pozsonyi felirati javaslaton, követleve a sajtószabadságot és a törvény előtti egyenlőséget. A szöveget az Ellenzéki Kör március 13-án programként elfogadta. Még aznap Bécsben kitört a forradalom. Metternich, a mindenható kancellár kénytelen volt lemondani és elmenekülni. Az uralkodó pedig alkotmányt ígért Ausztria népeinek. A bécsi forradalom itthon is megváltoztatta a helyzetet. Március 14-én a főrendek Pozsonyban elfogadták a felirati javaslatot, s azt másnap országgyűlési küldöttség vitte Bécsbe. Megtámogatták a feliratot a pesti események is. A Pilvax Kávéházban összegyűlő ifjak szerették volna a `12 pont`-ot több ezer pesti polgár aláírásával eljuttatni Pozsonyba. Ezért március 19-ére, a József-napi országos vásár napjára - francia mintára - a Rákos mezején nagygyűlést és bankettet akartak szervezni, aláírásgyűjtéssel. A bécsi forradalom hírének megérkezte után azonban a Pilvax ifjai úgy döntöttek, hogy maguk cselekszenek. Petői Sándor, Vasvári Pál, Vidats János, Sükey Károly, Bulyovszky Gyula, Vajda János, Jókai Mór elhatározták, hogy másnap érvényt szereznek a `12 pont` közül az elsőnek, a sajtószabadság követelésének, s cenzori engedély nélkül kinyomtatják a `12 pont`-ot és Petőfi lelkesítő költeményét, a `Nemzeti dal`-t. Másnap, március 15-én reggel Petőfi és társai mintegy tíz fiatalember a szemerkélő esőben elindultak a Pilvaxból az egyetemre. Az ottani ifjúság csatlakozása után immáron mintegy ezren folytatták útjukat Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához. Itt Irinyi "a nép nevében" lefoglalt egy gépet, s a nyomdászok kiszedték a "Nemzeti dal"-t és a "12 pont"-ot. A nyomda előtt összegyűlt sokaság boldogan kapkodta szét a több ezer példányt. Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd a tízezres tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait is, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a tömeg megindult Budára, hogy a legfontosabb kormányszékkel is elfogadtassa követeléseit, s kiszabadítsa börtönéből Táncsics Mihályt. A Helytartótanács nem mert katonai erőszakot alkalmazni, hanem elfogadta a "12 pont"-ot, Táncsicsot pedig szabadon bocsátotta. Azonnal eltörölte a cenzúrát. Pest forradalma - ellentétben Párizséval és Bécsével - vértelen forradalom volt. A Pozsonyból Bécsbe utazó országgyűlési küldöttség legfontosabb célja az volt, hogy az uralkodó nevezze ki teljhatalmú helytartóvá István nádort és miniszterelnökké gróf Batthyány Lajost. A március 17-én kiadott királyi leirat István nádor kinevezését tartalmazta, de Batthyányét nem. Kossuth és Batthyány azonban rávették a nádort, hogy teljhatalmával élve, nevezze ki miniszterelnökké Batthyányt. A király jóváhagyta e lépését. A forradalom azonban nem korlátozódott Pozsonyra és Pest-Budára. Lelkes hangulatú népgyűlések színhelye volt március 16-án Győr, 17-én Pápa, Székesfehérvár és Eger, 18-án Temesvár, Nagybecskerek, Pécs, Debrecen és Arad. A pesti forradalom sikerét a nem magyar nemzetiségű lakosság is örömmel fogadta.
1851. március 11.
Bemutatják a Rigoletto-t
Giuseppe Verdi Rigoletto című operájának ősbemutatója a velencei Fenice Színházban. Victor Hugo A király mulat című, 20 évvel korábban írt és betiltott drámájából Francesco Piave írt librettót. Az osztrák cenzúra a darab előadásához nem járult hozzá, mert nem tartotta elfogadhatónak egy uralkodó (I. Ferenc francia király) frivol ábrázolását. Verdi személyes rendőrségi kapcsolatai révén elérte, hogy megelégedtek a nevek és a helyszín megváltoztatásával, így került a cselekmény a mantuai herceg udvarába. A Rigolettóval Verdi alkotóművészetének csúcsára jutott, ettől kezdve a világ első operaszerzőjének számított. A dalmű első magyar előadása 1852. december 18-án volt a Nemzeti Színházban. - Az opera rövid tartalma: a csélcsap herceg a sok között udvari bolondjának lányát is elcsábítja, pedig Rigoletto korábban minden kalandjának részese volt. Az apa bosszút esküszik és merénylőt bérel fel a herceg ellen, lánya, Gilda azonban feláldozza magát szerelmeséért és őt gyilkolják meg.
1879. március 11.
Szegedet elárasztja a Tisza
A Tisza és mellékfolyói szabályozásának első nagy szakasza az eredeti Vásárhelyi-Passetti-terv alapján az 1870-es évek közepére lezárult, mivel a nagy szárazságok és az alacsony vízállás miatt az illetékesek a folytatását feleslegesnek ítélték. Az ekkor sorozatosan fellépő árvizek idején azonban kiderült: a töltések alacsonyak és gyengék. 1879-ben Szeged is áldozatul esett a víz elementáris erejének: átszakítva a gátat, vasúti töltést, majdnem az egész várost elpusztította; 5595 lakóházából mindössze 297 maradt lakható állapotban. A katasztrófa után maga Ferenc József is meglátogatta a várost, s `Szeged szebb lesz, mint volt!` biztató szavai nyomán országos közadakozás bontakozott ki a város újjáépítésére. Szeged 1879. évi pusztulása lökést adott a folyószabályozási munkák folytatására, a települést védő körtöltések kiépítésére, s példájára a Tisza völgyében városok és nagyközségek egész sora (Békés, Békéscsaba, Doboz, Kőröstarcsa, Mezőberény, Kőrösladány, Szarvas, Gyoma, Szolnok, Poroszló stb.) vette körül magát körtöltéssel.
1897. március 11.
Megszületett Duczynska Ilona mérnök
Diákként kapcsolódott be a szocialista mozgalomba. Az első világháború idején a Galilei-kör tagja, az illegális antimilitarista tevékenység egyik kezdeményezője, vezetője volt, emiatt hazaárulásért két év börtönre ítélték 1918 szeptemberében. A Tanácsköztársaság idején a külügyi népbiztosság munkatársa volt. A kommün bukása után Ausztriába emigrált, 1936-tól férjével - Polányi Károly közgazdásszal - előbb Angliában élt, a II. világháború után pedig Kanadában telepedett le. Mindketten sokat tettek a magyar kultúra népszerűsítéséért. Férjével angol nyelvű magyar költői antológiát szerkesztett az 1830-1956 közötti évekből, amely 1963-ban jelent meg. Magyar szépirodalmat (Déry Tibor, Juhász Ferenc, Lengyel József műveit) fordított angolra. Többször járt Magyarországon. A kanadai Pickeringben hunyt el 1978. április 24-én. 1986. október 29-én Budapesten felavatták síremlékét.
1911. március 11.
Megszületett Nino Rota zeneszerző
A milánói születésű művész zenei tanulmányait hazájában és az Egyesült Államokban végezte, mestere volt a magyar származású Reiner Frigyes is. Operaszerzőként indult, majd 1956-tól a római Santa Cecilia Akadémia tanára volt. Federico Fellini olasz rendező filmjeihez készített kísérőzenéivel világhírnevet szerzett. A Rómeó és Júlia (rendezte: Franco Zefirelli, 1968), a Rocco és fivérei (rendezte: Luchino Visconti, 1960) című közismert filmalkotások zenéjét is ő komponálta. Nevéhez fűződött A háború és béke amerikai filmváltozatának (rendezte: King Vidor, 1956) és a Keresztapa (rendezte: Francis Ford Coppola, 1972) című nagy sikert aratott filmek kísérőzenéje is. Színpadi és kamarazenei művei is jelentősek. Rómában hunyt el 1979. április 10-én.
1916. március 11.
Meghal Sass Flóra Afrika-kutató
A feltételezések szerint Erdélyben született az 1840-es évek elején. Szüleit az 1848-as forradalom orosz leverése után, a fellázított erdélyi román parasztok meggyilkolták, s az árvát egy ottani örmény család fogadta be. Velük került török területre, ahol elvesztette megmentőit. Leánykereskedők rabolták el, s a vidini rabszolgapiacon vásárolta meg 5 fontért Samuel Baker angol mérnök, a Duna fekete-tengeri vasút építésének vezetője, aki Bukarestben feleségül vette. A mérnök Londonban bemutatta családjának, majd a házaspár afrikai expedícióra ment. Egyedülálló siker kísérte útjukat, feltárták a Nílus forrásrendszerét, és ők adtak nevet a Nílust tápláló Albert-tónak. 1865-ben érkeztek vissza Londonba, ahol hősnek kijáró tisztelettel fogadták őket. Viktória királynő lovagi címet adományozott Samuel Bakernek. A házaspár ezután még több Afrika expedícióban vett részt. A férj a kormány megbízásából a rabszolgakereskedelem elleni felderítő munkát végezte, az asszony pedig az útról írott naplójában tárta fel az addig ismeretlen világ földrajzi, biológiai és néprajzi érdekességeit. A házaspár 1873-ban tért vissza Angliába, ahol Devonshire-grófságban telepedtek le. Húsz éven át éltek együtt. Samuel Baker még 1893-ban elhunyt, Lady Baker, Flóra asszony 1916 márciusában követte.
1916. március 11.
Megszületett Sir Harold James Wilson brit miniszterelnök
Huddersfield-ban született. Az oxfordi egyetemen szerzett - kitüntetéssel - filozófiai, politológiai és gazdaságtudományi képesítést. Az egyetem tudományos kutatójaként Lord Beveridge-zsel együtt tervet dolgoztak ki a társadalombiztosítás és a munkanélküli ellátás reformjára. 1939-ben katonai szolgálatra jelentkezett, de az államapparátusban, gazdasági szakértőként különböző munkakörökben foglalkoztatták. Dolgozott gazdasági attaséként, a bányaügyi, majd a tüzelőanyag- és energiaügyi minisztérium tisztviselőjeként. 1945-ben `New Deal for Coal` című könyvében kifejtette a szocialisták államosítási tervét a tüzelőanyagiparban. Tanított az Oxfordi Egyetemi Kollégiumban is. 1945-ben munkáspárti képviselőként bekerült a parlamentbe. Ekkor jegyezte el magát végleg a politikával. 1945-47-ig a közmunkaügyi minisztérium parlamenti titkára, majd a kereskedelmi minisztérium tengeren túli kereskedelemmel foglalkozó államtitkára lett. 1963-ban a Munkáspárt vezérévé választották, pártját az 1966-os választásra sikerült megerősítenie. 1964-1970 között volt először Nagy-Britannia miniszterelnöke. Kormányzása idején eltörölték a halálbüntetést, fejlesztették az oktatásügyet, liberalizálták a nemi kapcsolatokra, a válásra és az abortuszra vonatkozó törvényeket, a nagykorúság határát 18 évre szállították le. A szakszervezetek befolyását és a sztrájkokat nem sikerült mérsékelnie, a gazdasági és a pénzügyi nehézségek a font leértékeléséhez vezettek. 1970-ben pártja alulmaradt a konzervatívokkal szemben, de 1974-ben újból nyert és Wilson másodszor is miniszterelnök lett. Ekkor azonban Anglia már súlyos helyzetben volt, magas inflációval, kereskedelmi deficittel, a munkanélküliek számának növekedésével kellett szembenéznie. A miniszterelnök 1976-os lemondása és a politikai életből való távozása mégis meglepetést keltett. Távozásának évében ütötték lovaggá. 1995. május 24-én hunyt el Londonban.
1946. március 11.
Az FKGP kizárja soraiból 20 képviselőjét
A Baloldali Blokk nyomására az FKGP kizárja soraiból 20 nemzetgyűlési képviselőjét (köztük Nagy Vincét, Sulyok Dezsőt és Vásáry Istvánt), és a Kis Újság szerkesztését gr. Dessewffy Gyula helyett Kovács Bélára bízza.
1947. március 11.
A Baloldali Blokk és a megcsonkított FKGP összehangolja politikáját
A Baloldali Blokk és a megcsonkított FKGP megállapodnak politikájuk összehangolásáról, a - Magyar Közösség - `összeesküvés gyors felszámolásáról`, és elfogadják a kormány munkaprogramját, köztük a három éves gazdasági terv bevezetését.
1950. március 11.
Megszüntetik a Népbíróságok Országos Tanácsát.
A Minisztertanács március 31-i hatállyal megszünteti a Népbíróságok Országos Tanácsát.
1956. március 11.
Meghal Szergej Vaszilenko zeneszerző
Szergej Nyikiforovics Vaszilenko Moszkvában látta meg a napvilágot 1872. március 30-án. A moszkvai konzervatóriumban végezte zenei tanulmányait. 1907-17 között az Orosz Zenetársaság `történeti hangversenyeinek` szervezője és karmestere, 1906-50-ig a moszkvai konzervatórium zeneszerzés professzora volt. Fiatalkori műveire jelentős hatással voltak a francia impresszionisták. A későbbiekben a népzenei motívumok felhasználása vált zenéje jellemzőjévé. Az első üzbég nemzeti operák - Hóvihar, A nap fiai - komponistája és számos balett, szimfónia, kórus- és hangversenymű szerzője, a moszkvai konzevatórium zeneszerzés tanszakának tanára volt. A szovjet fővárosban érte a halál.
1957. március 11.
Meghal Richard Evelyn Byrd amerikai sarkkutató
A virginiai Winchesterben született 1888. október 25-án. A floridai Pensacola-támaszponton megtanult repülni, s az I. világháború végéig szolgált az USA haditengerészeténél, ki is tüntették. A háború után repülő-navigációs berendezések kifejlesztésén dolgozott, megtervezte az első hidroplános atlanti-óceáni repülést. Az óceánrepülésre épített kormányozható léghajókkal is foglalkozott. 1924-ben a D. B. MacMillan vezette, nyugat-grönlandi expedícióban egy tengerészeti repülőegység parancsnoka lett. Ezután határozta el, hogy elsőként elrepül az Északi- sarkra. Ez 1926. május 9-én történt meg - saját közlése szerint - a Floyd Bennett vezette gépet ő navigálta. A Spitzbergákról 15,5 óra alatt oda-vissza megjárták az utat, ezért megkapta az Kongresszus emlékérmét. (Byrd halála után Bernt Balchen azt állította: az utat nem tették meg - ám ez nem igazolható.) Byrd később együttműködött Ch. A. Lindbergh-gel, mielőtt az 1927-ben egyedül átrepülte az Atlanti-óceánt. Byrd ezt negyedmagával nyugatról keletre hajtotta végre 1927 júniusában, s a bretagne-i francia partokon kényszerleszállással ért földet. Ezért az útért megkapta a Becsületrendet, s a New York-i polgármester vitézségi érmét.
1928-ban bejelentette, hogy a levegőből kutatja végig az Antarktisz ismeretlen régióit, ehhez óriási támogatást kapott az amerikai társadalomtól. A költségeket 400 ezer dollárra becsülték. 1928 októberében indult el, s a Ross-jégen, a Bálna-öböl partján rendezkedtek be. A Little America bázisról indultak a repülők a kontinens fölé, felfedezték a Rockefeller-hegyláncot, s mögötte a Byrd feleségéről elnevezett Mary Byrd-földet a Nyugati Antarktiszon. 1929 novemberében - a déli félteke tavaszán - Byrd három társával elrepült a Déli-sarkra, majd vissza, összesen 19 óra alatt. Második expedíciója 1933-ban érkezett Little Americába. 1934 telén öt hónapot töltött egyedül, 196 km-el délre a bázistól, a Barrier-jég felszíne alatti kunyhóban a Bolling-bázison, 50-60 fokos hidegben. Betegen, fagyástól és szénmonoxid-mérgezéstől gyötörten találtak rá. Byrd még három kutatóutat vezetett, mint az amerikai kormány expedíciós vállalkozásainak igazgatója. Roosevelt elnök kérésére elvállalta az Antarktiszi Szolgálat parancsnokságát. A II. világháború elején bázisokat telepített Little Americánál és az Antarktiszi-félszigeten. Felfedezte a Thurston-szigetet, s megnövelte a kontinens ismert partvonalának hosszát. A háború alatt a haditengerészetnél a csendes-óceáni szigetek hadműveleti lehetőségeit elemezte. Mint kiváló szervezőt több állami és társadalmi tisztséggel bízták meg. 1945 után a Magasugrás program vezetőjeként 1,4 millió km2 antarktiszi területet térképezett fel a Philipine Sea repülőgép-anyahajó fedélzetéről, s ismét átrepült a Déli-sark fölött. 1955-ben az USA antarktiszi programjainak parancsnoka lett, utolsó felfedező repülését Közép-Antarktisz felett hajtotta végre. Egyedül című könyvében leírta a Bolling-bázison átélt öt hónap tapasztalatait.
1981. március 11.
Felfüggesztik a Fiatal Írók József Attila Körét
Felfüggesztik a Fiatal Írók József Attila Körét, mert konferenciáikon a határokon túli magyarság problémáival foglalkoztak.
1982. március 11.
Megalakul a Magyar Politikatudományi Társaság
Az MTA elnöksége 1979 elején a politikatudomány hazai művelése érdekében ideiglenesen intéző bizottságot hozott létre, amely egyéb tevékenysége mellett fokozatosan előkészítette a politikatudományi társaság megalakítását is. Feladata a politikatudományi kutatások, publikációk ösztönzése, a rendezvények szervezése és összehangolása, valamint a magyar politikatudományok nemzetközi kapcsolatainak ápolása.
1985. március 11.
Mihail Gorbacsovot választják meg SZKP új főtitkárává
Moszkvában az SZKP Központi Bizottsága, egy nappal azután, hogy 73 éves korában elhunyt Konsztantyin Csernyenko államfő és pártvezető, egyhangúlag az 54 éves Mihail Gorbacsovot választja meg a párt új főtitkárává. Gorbacsov megválasztásával az idős emberek egy évtizede tartó uralma után megtörténik az esedékes nemzedékváltás a Szovjetunió csúcsain. Az 1931-ben Privolnojében (Észak-Kaukázus) született, jogi végzettségű Gorbacsovot 1970-ben választották be először a Legfelsőbb Tanácsba, ahol 1974-től az ifjúság kérdéseivel foglalkozó bizottságot vezette. 1980-ban messze a legfiatalabb tagja lett az SZKP Politikai Bizottságának. Már 1984-ben, Jurij Andropov államfő és pártvezető halála után is szóba került a legmagasabb állami hivatal jelöltjeként. Ám akkor mégis a központi bizottság "régi gárdája" kerekedett felül és a 72 éves, egészségileg megroppant Konsztantyin Csernyenkót választotta meg főtitkárnak. Egyéves hivatali ideje alatt Csernyenko nem tudott semmiféle politikai arculatra sem szert tenni, mivel a halála előtti utolsó hónapokban már alig szerepelt a nyilvánosság előtt. A Szovjetunió új pártfőtitkára, Gorbacsov, a hivatalba lépése utáni első hetekben a funkcionáriusok körében végrehajtott átfogó tisztogatással stabilizálta hatalmi pozícióját, s ezt a bel- és gazdaságpolitika éles bírálatával kapcsolata össze. A szovjet állampolgárok nem várnak semmiféle liberalizálást a politikai életben, de azt remélik, hogy Gorbacsov folytatja a gazdaság Andropov által kezdeményezett korszerűsítését és nagyobb döntési szabadságot ad az állami vállalatoknak. A külpolitika terén a Kreml új feje az enyhülési politika folytatását jelentette be és a nagyhatalmak békés egymás mellett élését szorgalmazta. Egyéni külpolitikai törekvéseinek hangsúlyozásaképpen értelmezik azt, hogy Andrej Gromiko, aki hosszú éveken át a Szovjetunió külügyminisztere volt, a legfelsőbb tanács elnöke (de facto államfő) lett. Utódjának Gorbacsov a hozzá közel álló, de szinte ismeretlen Eduard Sevardnadze grúz pártvezetőt tette meg. A következő hetekben Gorbacsov azzal is erősítette pozícióit, hogy további politikai barátokat vett be az SZKP Politikai Bizottságába.
1990. március 11.
A litván parlament kinyilvánítja az állam függetlenségét
Ahogy azt elméletileg még a sztálini alkotmány is lehetővé tette, a litván parlament kinyilvánította az állam függetlenségét, s egyben érvénytelenítette a szovjet alkotmányt. Ideiglenesen az 1938-as alaptörvényt léptetik életbe. A parlament elnökévé a Szovjetunió történetében először választanak nem-kommunista politikust, Vytautas Landsbergist; a kormányfő a később tisztéről lemondó Kazimiera Prunskiene asszony lesz. A parlament megváltoztatja az ország címerét és elnevezését; ezentúl csak Litván Köztársaság lesz. A moszkvai vezetés alkotmányellenesnek minősíti a függetlenségi nyilatkozatot. A tárgyalások elől is elzárkózik, amíg a határozatot nem érvénytelenítik. Gorbacsov jól sejti, hogy a függetlenség vágya láncreakciót indíthat el. Az ellenintézkedések változatosak: fenyegető csapatmozgások litván területen, majd szovjet alakulatok szállnak meg kulcsfontosságú épületeket. Április 18-án kezdetét veszi Litvánia gazdasági blokádja. Először az olajcsapot zárják el, utána a gázszállítást csökkentik drasztikus mértékben. Június 29-én a parlament a blokád miatt valóban kénytelen felfüggeszteni a függetlenségi nyilatkozat érvényét.
2004. március 11.
Terrorakciót hajtanak végre Madridban
Madridban a reggeli órákban 10 pokolgép robbant a város pályaudvarain: három pokolgép az Atocha pályaudvaron (Madrid központjában), négy e pályaudvar közelében, egy a Santa Eugenia pályaudvaron és kettő a Pozo pályaudvaron. A merényleteknek 191 halálos áldozata és mintegy 1500 sebesültje volt. Az áldozatok között a spanyolokon kívül 16 ország 48 állampolgára volt: egy brazil, három bolgár, egy chilei, két kolumbiai, egy kubai, hat ecuadori, egy francia, egy bissau-guineai, három hondurasi, három marokkói, négy lengyel, tizenöt román - köztük három erdélyi magyar -, egy Fülöp-szigeteki, négy perui, két dominikai és egy ukrán. Március 14-én az al-Kaida terrorszervezet vállalta magára a merényletek elkövetését.
