Hónap: március • Nap: 10
1452. március 10.
Megszületett II. Ferdinánd, Aragónia királya
II. János aragóniai király fia, s 1466-ban már Aragónia társkirálya volt, 1468-ban Szicília királya lett. 1469-ben feleségül vette Kasztíliai Izabellát, aki 1474-ben - IV. Henrik halála következtében - megörökölte Kasztíliát. 1479-ben meghalt Ferdinánd apja, János király is, s így a házaspáré lett a félsziget két legnagyobb országa. A két területet 1479-ben egyesítették, így jött létre az egységes spanyol állam, amelynek V. Ferdinánd néven lett királya. 1503-ban elfoglalta Nápolyt, és 1504-től III. Ferdinánd néven annak is királya lett. Ő volt az egyik legnagyobb spanyol király. Uralkodása alatt értek véget az évszázados mór háborúk, szabadult fel Granada - 1512-ben elfoglalta Navarrát is -, s fedezte fel Amerikát Kolumbusz. A királyi pár - Ferdinánd és Izabella társuralkodóként - nagy tehetséggel kormányzott, Ferdinánd rendkívül jó diplomata volt. Gondja volt arra is, hogy a főpapság befolyását fékezze, s a királyi hatalmat erősítse. Ennek szolgálatába állította az inkvizíciót is. A mórok kiűzése, s Portugália kivételével az Ibériai-félsziget egyesítése révén őt tartják Spanyolország megalapítójának. Madrigalejo-ban hunyt el 1516. január 23-án.
1603. március 10.
Főbenjáró perbe fogják gróf Illésházy Istvánt
A kezdeti keresztény sikerek után a háború a századfordulótól fogva sárdagasztássá vált. A dunai Habsburg Birodalom erőforrásai a csurranó-cseppenő nyugati pénz- és katonai segítséggel sem bizonyultak elegendőnek. A törököket pedig a nagy távolság, a kimerülés, de leginkább a Birodalom keleti felében jelentkező problémák gyengítették. A prágai várba zárkózott Rudolf császár megfogadta a kamarák azon javaslatát, miszerint a magyar arisztokráciát kell nagyobb áldozatvállalásra kényszeríteni, pl. a náluk zálogban levő királyi birtokok visszavételével. A zálogszerződések általában már rég lejártak, s így a tervezet nem volt jogszerűtlen, de politikai kihatásaiban annál károsabb. Mivel zálogbirtokot Bécs legelkötelezettebb hívei kaptak, ez a lépés éppen a leghűbb támaszaikat fordította szembe a Habsburgokkal. A legnagyobb port a gróf Illésházy István elleni 1603. évi eljárás váltotta ki, amely az érintett felségsértő kijelentései következtében átalakult főbenjáró perré. Bár Illésházy - Mátyás főherceg segítségével - megpróbálta tisztázni magát, végül is Lengyelországba menekült, birtokai pedig a kamarai biztosok prédájává váltak; háborús célokra nemigen jutott belőlük. A főúr 1605-ben tért vissza, és csatlakozott a szintén per által megsértett Bocskai István fegyveres mozgalmához. Oroszlánrésze volt az első Habsburg-ellenes felkelés lezárásában, ami hatalmas tekintélyt biztosított számára. 1608-ban nádorrá választották.
1772. március 10.
Meghal Friedrich Schlegel német író
A hannoveri születésű irodalmár pályája a klasszika jegyében indult. Kezdetben Platón és a görög tragédiák hatása alatt állt: számára a görög irodalom az emberi szabadság és szépség mintaszerű kifejeződése volt. Később elfordult a klasszicizmustól és Schiller írásai, valamint Fichte filozófiájának hatására megalkotta a romantikus esztétikai tant: számos tanulmányt írt főként Goethe műveiről. Szépirodalmi munkásságából egyedül a Lucinde című újszerű regénye emelkedett ki, amely valójában `egy zseniális egyén egész szellemi életének enciklopédiája`. A közönség azonban a művet felháborodással fogadta, mert a természetes szerelem megéneklésében a szabad szerelem erkölcstelen propagandáját látták. Jelentős műve a filológiai kutatásainak eredményeit összegező `Az indusok nyelvéről és bölcsességéről` című munkája. Nevéhez kötődik az összehasonlító nyelvészeti módszer, a nyelvrokonság összehasonlító szempontú vizsgálatának elképzelése. Drezdában hunyt el 1829. január 12-én.
1793. március 10.
A Hegypárt megszervezi a második forradalmi törvényszéket
A radikális Hegypárt 1793. március 10-én megszervezi a második forradalmi törvényszéket, amely egy esküdtekből álló, kizárólag politikai ügyekkel foglalkozó törvényszék, s amelytől már nem lehet sehová fellebbezni. Kivételes törvények szélesítik hatáskörét. Ezzel egyidejűleg indul meg egy letartóztatási hullám. Elrendelik minden `gyanús egyén` letartóztatását, közéjük tartozik minden külföldi, akinek a hazája háborúban áll Franciaországgal, továbbá mindazok a személyek, akik megtagadják a hivatali esküt. Az emigránsokat holtnak nyilvánítják. Az elítéltek vagyona az államra száll. Rendes törvényességről már szó sem lehet.
1822. március 10.
Megszületett Josiah Latimer Clark angol elektro-mérnök
Vízalatti kábelt dolgozott ki. Nevét elsősorban az elektromos távíróvezetékek, kábelek, s ezek szigetelése körül szerzett tapasztalatai tették ismertté. Mint a Clark, Forde és Co. Cég főnöke, kb.50 ezer mérföld kábelfektetést vezetett és ellenőrzött. A kábelek szigetelésénél guttaperchával kísérletezett, erre vonatkozó közleményei igen hasznosak voltak. 1853-ban építette meg az első csőposta-berendezést a Nemzetközi Távírótársaság és a londoni tőzsde között. A küldeményeket hengeres tokba helyezték, és vákuum segítségével végigszívták a vezetékeken. Egy bizonyos hosszúság felett csak több szivattyúval tudta működtetni a berendezést. Jelentős még a Clark-féle normálelem cink - cinkszulfát oldat - ezüstszulfát és higany összetételű galvánelem volt. Londonban hunyt el 1898. október 30-án.
1832. március 10.
Meghal Muzio Clementi olasz zeneszerző
A romantikus zongoravirtuóz nemzedék mestere Rómában született 1752. január 23-án. Orgonistaként indult, 1766-77-ben Angliában tanult zongorát, majd 1777-80-ig a londoni Olasz Opera csembalistája volt. Ezután Európa-szerte koncertezett. Zongoristaként, karmesterként és tanárként, valamint a Longman and Broderip cég társtulajdonosaként működött Londonban, ahol 1798-ban hasonló (zeneműkiadással és zongoragyártással foglalkozó) céget alapított ő is, amely különféle cégjelzésekkel 1830-ig működött. Kompozíciói fontos szerepet játszottak a modern zongorajáték-technika kialakításában, valamint a szonátaforma továbbfejlesztésében. Főként zongoraszonátákat komponált, de jelentősek a zeneoktatásban elterjedten használt zongoraetűdök is. Korának ismert pedagógusaként a modern zongoratechnika megalapozója.
1861. március 10.
Meghal Tarasz Sevcsenko ukrán forradalmár
Tarasz Grigorjevics Sevcsenko Morinci-ben látta meg a napvilágot 1814. március 9-én. A szentpétervári művészeti akadémián tanult, 1845-ben Kijevben telepedett le. A Cirill-Metód testvériség titkos politikai társaságban való részvétele miatt 1848 és 1857 között börtönben és száműzetésben volt. Szabadulása után Ukrajna elhagyására és Szentpéterváron való letelepedésre kötelezték. 1860-ban a Művészeti Akadémia akadémikussá nevezte ki. Műveiben minden erejével a jobbágyrendszer és a cárizmus ellen küzdött. Mint festő klasszicista stílusú történeti kompozíciókat és portrékat, később az ukrán nép életéből vett jeleneteket és tájképeket festett. Írói munkássága az ukrán realista irodalom megalapozását és első felvirágzását jelentette. Végrendelet című verse a nemzeti himnusz rangjára emelkedett. Szentpétervárott halt meg.
1872. március 10.
Meghal Giuseppe Mazzini olasz politikus
Genovában született 1805. június 22-én. Jogot végzett, majd csatlakozott a karbonári mozgalomhoz, amiért 1830-ban 3 hónapra bebörtönözték. Szabadulása után Franciaországba emigrált, s Marseille-ben megalapította az Ifjú Olaszország nevű szervezetet a szabad, egységes olasz köztársaság megteremtését szorgalmazva. 1833-ban felkelést készített elő a Szárd Királyságban, de a szervezkedést a hatóságok felszámolták, s őt távollétében halálra ítélték. 1934-ben Bernben megalapította az Ifjú Európa nevű nemzetközi mozgalmat, 1837-től Londonban élt. Az 1848-as forradalmak kitörésekor Milánóba utazott. Az egységes és független Olaszország létrehozásáért küzdő nemzeti felszabadító mozgalom baloldali szárnyának egyik vezetőjeként, s 1849 márciusában a Római Köztársaság élére állt triumvirátus egyik tagjaként több polgári reformot valósított meg (megszüntette a halálbüntetést, a szegényparasztoknak földet osztott a szerzetesrendek birtokaiból stb.). Azonban a francia beavatkozás következtében IX. Pius visszatért Rómába, és Mazzini emigrációba kényszerült (Angliában, majd Svájcban élt). Ettől kezdve csak kisebb akciókat tudott végrehajtani, és Camillo Cavour felülről történő egyesítés koncepcióját elvetette. Mégis jelentős szerepet játszott az olasz egység megvalósításában, részt vett Garibaldi győztes szicíliai hadjáratának megszervezésében. Pisa városában érte a halál.
1892. március 10.
Megszületett Arthur Honegger francia zeneszerző
Korai műveiben főleg a német és a francia zenei örökség szintézisét tűzte ki célul. Első nagy sikerét a René Morax szövegére írt Dávid király című drámai zsoltárral aratta. Számos szimfonikus mű, kantáta, versenymű megkomponálása és nem egynek emlékezetes vezénylése is a nevéhez fűződött. A Jeanne d,Arc a máglyán című oratóriuma zenei kifejezésmódjának egyszerűsödését, letisztulását jelentette. Több hangversenykörutat tett Európa és Amerika nagy városaiban; a zürichi egyetem díszdoktorává avatta. Párizsban halt meg 1955. november 27-én.
1901. március 10.
Meghal Szentgyörgyi György, a hazai meteorológiai kutatások egyik úttörője
Weisz György néven 1824. február 24-én született Erdőszentgyörgyön. Fiatalon részt vett a szabadságharcban, majd az Abrudbánya-verespataki bányák főorvosa volt. Ő hívta fel a figyelmet az időjárási hírszolgálat mezőgazdasági jelentőségére. 1880-ban kinevezték az Ideiglenes Országos Időjelző Állomás vezetőjévé. Időjárási térképei naponta megjelentek, ezeket utóbb a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Előrejelzéseit úgy készítette, hogy hónapról hónapra táblázatba foglalta a légnyomás napi értékeit, s a változási hajlam szerint adott prognózist. Budapesten hunyt el.
1912. március 10.
Véget ér a Csing-dinasztia uralma a Középbirodalom felett
Hogy a sikeres forradalom után ne törjön ki véres polgárháború Kínában, Szun Jat-szen, a Nemzeti Liga vezetője átadja a miniszterelnöki posztot Jüan Si-kajnak, a császári hadsereg egyik tábornokának. Február 12-én a császári udvar - Kína utolsó császára, a hatéves Pu-ji nevében - hivatalosan is lemondott a trónról és támogatásáról biztosította a köztársaságot. 268 év után véget ért a Csing-dinasztia uralma a `Középbirodalom` felett. 1911. október 11-én a vuhani kormányzói palota elfoglalása után kikiáltották a köztársaságot és december 25-én elnökké választották Szun Jat-szent. De Szun Jat-szen, aki 1905-ben japán száműzetésben hívta életre a Tung Meng-huj elnevezésű Nemzeti Ligát, Kína első polgári pártját, olyan hadsereggel találta magát szemben, mely egykori császári tisztek vezetése alatt állt. A császár lemondásával egyidőben az udvar azt is bejelentette, hogy a hadsereg egyik parancsnokát, Jüan Si-kajt nevezték ki a Kínai Köztársaság elnökévé. Így Kínának két kormánya lett, az egyik a Szun Jat-szen vezette nankingi republikánus, a másik a pekingi császári. Az elnöki hatalom birtokában Jüan Si-kaj tábornok fokozatosan korlátozza a köztársaságpárti politikát. Célja a személyi uralom erősítése, valamiféle alkotmányos monarchia megteremtése, melynek élén ő maga a császár (1913. július).
1913. március 10.
Megszületett Kovács Imre, a Nemzeti Parasztpárt egyik alapítója
Kovács Imre író, politikus, a Nemzeti Parasztpárt egyik alapítója 1913. március 10-én Alcsúton született. Az 1930-as években bekapcsolódott a falukutató mozgalomba, csatlakozott a népi írókhoz, majd részt vett a Márciusi Front munkájában. Szociográfiai munkáiban (A népi forradalom, A parasztéletforma csődje) és szépirodalmi műveiben egyaránt bírálta a társadalmi rend visszásságait. 1939-ben részt vett a Nemzeti Parasztpárt megalakításában. A pártban a kommunista pártnak behódoló szárnnyal szemben a belpolitikában a haladó, független, demokratikus Magyarország fennmaradása mellett, míg a külpolitikában az igazságos, etnikai határokon alapuló békekötés mellett szállt síkra. Amikor a megszálló szovjet hatalom felszámolta a kialakulóban lévő magyarországi demokráciát, neki is emigrálnia kellett. Néhány évi európai tartózkodás után Amerikában telepedett le. Az emigrációban is mindent megtett, hogy a világ figyelmét Magyarországon tartsa. 1980. október 27-én New Yorkban halt meg.
1916. március 10.
Meghal Teleki Sámuel Afrika-kutató
Teleki Sáromberkén született 1845. november 1-jén. A göttingeni és a berlini egyetemen állam- és gazdaságtudományt, mellette ásványtant, geológiát és földrajzot tanult. 1881-től országgyűlési képviselő volt. Közeli barátságba került Rudolf trónörökössel, akivel számos utazáson vett részt. 1886-1889 között mintegy 3000 kilométeres kelet-afrikai utat tett meg Ludwig von Höhnel társaságában Afrika akkor még ismeretlen vidékén. Első európaiként érte el a Kenya-hegységben a hóhatár magasságát (4680 m.), felfedezte a Rudolf- (ma Turkana-) és Stefánia-tavakat, valamint a ma is a nevét viselő vulkánt. Nagy állat- és növénygyűjteménnyel tért haza. 1893-ban Indiában, Jáván és Szumátrán, 1895-ben ismét Kelet-Afrikában járt. Megpróbálta megmászni a Kilimadzsárót, de a csúcsig nem jutott fel. Igen sok fényképet készített, ami akkoriban még különleges tevékenységnek számított. Afrikai kutatóútjának történetét Höhnel írta meg.
1941. március 10.
Megszületett Mansfeld Péter
Az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzése után esztergályos ipari tanuló lett. 1956 októberében csatlakozott a Széna téri felkelőkhöz. A harcokban nem vett részt, de gépkocsin fegyvert, élelmiszert szállított. Összekötőként járt az Óbudai Schmidt-kastélyban és a Szabad Nép székházban. A forradalom bukása után folytatta az iskolát. 1958 februárjában barátaival elhatározták, hogy rendőrök és munkásőrök lefegyverzése révén fegyvert szereznek és ellenálló csoportot szerveznek. Február 17-én elrabolták az osztrák követség előtt posztoló rendőrt, akitől elvették fegyverét, majd szabadon engedték. További akcióik nem jártak sikerrel. 1958. február 19-én letartóztatták és szervezkedésben való részvétel címén, november 21-én életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Megvárták míg betölti a 18. életévét és másodfokon - 1959. március 19-én Vágó Tibor legfelső bírósági tanácsa az eredeti ítéletet halálbüntetésre súlyosbította. Az ifjú forradalmárt 18 nappal 18. életévének betöltése után kivégezték. Mansfeld Pétert 1990-ben rehabilitálták és újratemették. Hintsch György Irgalmatlanul címmel 1994-ben dokumentumfilmet készített róla. 1996-ban posztumusz Magyar Örökség kitüntető címet kapott. 2002-ben felavatták emléktábláját a Csepeli Műszaki Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában.
1951. március 10.
A Minisztertanács munkanappá nyilvánítja március 15-ét
1990. március 10.
Moszkvában megegyezés jön létre a magyarországi szovjet csapatok kivonásáról
Magyarország szovjet katonai megszállásához az érv a békeszerződés megkötése után az volt: az Ausztriában állomásozó szovjet csapatok utánpótlási útját biztosítani kell Magyarország területén is. 1955 után ez az érvelés megszűnt. Ennek a stratégiai mozzanatnak - mint ismeretes - az 1956. évi politikai mozgalmakban mind Lengyelországban, mind Magyarországon jelentős szerepe volt. Formálisan Magyarországgal újra kellett rendezni a szovjet csapatok állomásozásának kérdését. A szovjetek magyarországi tartózkodását egy az önállónak tekintett magyar állammal kötött szovjet-magyar megállapodás rögzítette (1957. május 27.). Minden demokratikus megmozdulásnak mind Magyarországon, mind a szomszédos szocialista országokban egyik célkitűzése volt a szovjet katonai megszállás felszámolása. De mindenki tisztában volt azzal: erre csakis egy a nagyhatalmak közötti új stratégiai megállapodás után kerülhet sor. Az 1989. december 2-i máltai Bush-Gorbacsov találkozó megfogalmazta Európa `békés és demokratikus` átalakításának programját. Máig felderítetlen: a Szovjetunió miért nem informálta a szocialista országok kormányait stratégiai céljairól, és mennyire tájékoztatta a megállapodások kulisszatitkairól az Egyesült Államok az általa támogatott kelet-európai radikális ellenzék erőit. A Szovjetunió már 1989 áprilisában részleges kivonulást kezdett Magyarországról, hajlandónak mutatkozott nemcsak a dollár-elszámolású gazdasági cseréről, hanem csapatai általános kivonásáról is tárgyalni. Néhány hetes, kormányok közötti erős huzavona után 1990. március 10-én megszületett a megállapodás. Moszkvában Horn Gyula és Eduard Sevardnadze, a két ország külügyminisztere ünnepélyes külsőségek között aláírták a teljes szovjet csapatkivonásról intézkedő kormányközi egyezményt. Eszerint a csapatkivonások 1990. március 12-én kezdődnek és 1991. június 30-án fejeződnek be. A csapatkivonás pénzügyi részleteiről csak később kívántak megállapodni. Az első egységek március 12-én Hajmáskéren kezdték meg a kivonulást.
1994. március 10.
A Magyar Rádióban 129 főt bocsátanak el gazdasági okokra hivatkozva
A kormánykoalíció az 1994. évi választásokra készülve döntő lépésre határozta el magát a médiák körül két éve folyó állóháborúban. A Magyar Rádióban 129 főt bocsátották el gazdasági okokra hivatkozva. (Mind a Televízió, mind a Rádió a nyugati normákhoz képest túlfejlesztett létszámmal dolgozott.) De természetesen nem éppen az elbocsátottak számával volt túlfejlesztve, és természetesen az elbocsátották kiválogatásában könnyű volt megtalálni a politikai-ideológiai szempontokat. Tetézte ezt a személyi háborút egy akkor már a választások előszeleként megindított kormánypárti propagandakampány a tévében, amelyet kritikusai nemegyszer nyílt antiszemitizmussal vádoltak.
1996. március 10.
Margaret Thatcher beszédet mond Fultonban
A fultoni Westminster Egyetemen hangzott el Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök felszólalása, Winston Churchill brit politikus híres fultoni beszédének 50. évfordulóján. Sir Winston Churchill egyik, talán legsikeresebb utóda meglehetősen riasztó, sötét képet festett a világpolitikáról, és `átfogó és tartalmas atlanti kezdeményezést` sürgetett a nemzetközi kihívásokkal szemben. Egyebek között javasolta, hogy a Nyugat a NATO-ra támaszkodva építsen ki globális rakétaelhárító rendszert a fenyegetések elhárítására, az Európa és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi övezet kialakításával pedig emelje magasabb szintre a transzatlanti együttműködést. Mint mondta, továbbra is veszélyes világban élünk, amelyet helyi háborúk terhelnek. Bírálta az Európai Unió vezetőit, mert a szervezetnek már régen ki kellett volna nyitni a kapuit az új demokráciák előtt. Margaret Thatcher szerint utópiának számítanak az ENSZ-műveletekhez hasonló nemzetközi vállalkozások, s helyettük a NATO szerepének kiterjesztésével és a transzatlanti együttműködés elmélyítésével kell elérni a világ biztonságát.
