Hónap: szeptember • Nap: 09
1087. szeptember 9.
Anglia meghódítója elesik Franciaországban
Egy franciaországi hadjárat közben meghal Hódító Vilmos, Anglia első normann királya. Az angolszászok földjének meghódítása után (1066. X. 14.) Vilmos az országot a normann nemesség közt osztja fel, s mindegyiküktől hűségesküt követelt.
A már létező angolszász alkotmány figyelembevételével Vilmos szigorúan központosított államot teremtett. A "Doomsday Book" ("Ítéletnapi Könyv"), melyet utazó királyi biztosok állítottak össze 1086-ban, az egyes grófságok általános földbirtokviszonyait tartalmazza. A "Doomsday Book" szolgált a Vilmos által létrehozott közigazgatási és igazságszolgáltatási rendszer alapjául.
Miután Anglia királyává koronáztatta magát, Vilmos és a pápa viszonya megváltozott. A pápai befolyást megpróbálta visszaszorítani azáltal, hogy saját magát tette országa egyházfőjének. Így voltaképp már ő kezdeményezte a VIII. Henrik alapította anglikán egyházat. Lafranc canterburyi érseket bízta meg az egyház új berendezkedésének kidolgozásával. Hódító Vilmos uralkodása idején, 1078-ban kezdték meg a White Tower építését, építését, melyet 1097-ben fejeztek be. A normann várépítészet igazi példája: a védmű, a lakószobák, a fogadótermek egyetlen toronyszerű épületben találhatók. Az első normann uralkodót második fia, II. Vilmos követte az angol trónon.
1552. szeptember 9.
Megkezdődik Eger ostroma
Temesvár elfoglalása után a Kara Ahmed pasa vezette török fősereg az újonnan épült szolnoki vár alatt egyesült Hadum Ali budai pasa csapataival. A 60-70 ezer főnyi sereg szeptember 9-11. között érkezett a `Felvidék kapujá`-nak tartott egri vár alá, amelyet Dobó István vezetésével mintegy 2500 főnyi őrség védelmezett. A harmincnyolc napos ostrom azonban a jelentős túlerő, árulás, majd az egykori székesegyházban elraktározott lőpor felrobbanása ellenére is sikertelen maradt. A törökök október 18-án megkezdték a visszavonulást. Az egri vár védőinek kitartása óriási pszichikai hatást fejtett ki, hiszen bebizonyosodott: némi szerencsével kisszámú őrség is ellenállhat a hódító szultán tengernyi hadának. Dobó István, a vár ellenállásának kovácsa, pályafutását Serédy Gáspárnak, a felső részek főkapitányának oldalán kezdte, ahonnan felemelkedésének útja egyenesen vezetett az egri kapitányságig. Az ostrom után Dobó felmentését kérte, majd Kendy Ferenccel együtt erdélyi vajdává nevezték ki. Az 1560-as években a lévai kapitány, majd a bányavidéki főkapitány tisztét viselte, mígnem uralkodóellenes összeesküvésben való részvétellel vádoltak meg és vetették börtönbe. Az egri hős néhány héttel szabadulása után, 1572 májusában távozott az élők sorából.
1606. szeptember 9.
Meghal Leonhard Lechner német zeneszerző
A XVI. század német motetta- és polifon dalirodalmának kimagasló mestere 1553 körül született. Életművét különböző stílusok szintézisére törekvés jellemzi. Latin nyelvű műveiben és késői német motettáiban a hagyományos polifónia a madrigál hatására fokozott kifejező készséggel társul. Főbb művei: motetták, misék, 2-5 szólamú német dalok, villanellák, madrigálok, zsoltárok. Stuttgartban halt meg.
1831. szeptember 9.
Megszületett Izsó Miklós szobrász
A XIX. századi magyar szobrászat jelentős alakja Disznóshorvátiban született. 1840-1847 között a sárospataki kollégium növendéke volt. Fiatalon részt vett a szabadságharcban, majd a világosi fegyverletétel után bujdosnia kellett. 1851-1856 között Rimaszombaton kőfaragólegényként ismerkedett a szobrászattal, itt lett Ferenczy István tanítványa. 1856-ban Pestre került, majd fiatal értelmiségiek támogatásának köszönhetően Bécsben, később a müncheni akadémián folytatta művészi tanulmányait. 1860-tól - a magyar szobrászatban elsőként - gyakran foglalkozott népi témákkal. Még Münchenben mintázta egyik legismertebb és akkoriban nagy feltűnést keltett zsánerszobrát, a Búsuló juhászt. 1862-től - ismét itthon - több kortárs közéleti személyiség (Arany János, Egressy Béni) mellszobrát készítette el. A nép életét megörökítő terrakotta szobrai (Arató nő, Ételhordó parasztasszony, Táncoló hajdúk) életművének maradandó darabjai. 1866-1871 között elkészítette - egyetlen saját tervezésű és felállításra is került emlékművét, a Csokonai-emlékművet Debrecenben. Olaszországi útjáról visszatérve 1870-től a Budai Főreáltanoda, majd a Mintarajztanoda tanára volt. Tüdőbaja hirtelen ragadta el az élők sorából 1875. május 29-én. A Magyar Nemzeti Galéria 71 szobrát őrzi.
1850. szeptember 9.
Kalifornia az USA 31. állama lesz
Mexikó és az Egyesült Államok között 1846-ban kitört háborút a hadban álló felek az 1848. február 2-án megszületett Guadelupe Hidalgó-i békével zárták le. A békeszerződés értelmében Mexikó a Rio Grandétól északra fekvő összes területét - ide tartozott Kalifornia, Nevada, Utah államok, valamint Arizóna, Új-Mexikó, Wyoming és Colorado egy része - elveszítette. Az USA Mexikónak az elvesztett területekért kárpótlásul mintegy 15 millió dollárt fizetett. Az amerikaiak ezt az összeget további 3,25 millió dollárral is megtoldották, hogy a mexikóiak háborús kárát ily módon is enyhítsék. Kalifornia szószerint aranybányává vált a 19. század közepétől: az 1840-es évek végétől egyre többen utaztak a Sacramento völgyébe, hogy feltárják az aranykészleteket. Több tízezren vándoroltak a déli államba a gyors meggazdagodás reményében. Településeket alakítottak ki, melyeket többnyire csak addig laktak, míg a munkások találtak aranyat a környéken.
1866. szeptember 9.
Meghal Czuczor Gergely költő és nyelvész
Andódon született 1800. december 17-én, módos parasztcsaládban. 1817-ben Pannonhalmán belépett a bencés rendbe, 1824-től tanított. 1835-ben Pestre költözött, de a világias életmódját érő vádak miatt visszarendelték Pannonhalmára, Poétai munkái című kötetét pedig elkobozták. 1845-től haláláig az Akadémia megbízásából a magyar nyelv szótárának összeállításával foglalkozott. Munkássága kiterjedt történelmi, földrajzi és más tárgyú ismeretterjesztő művekre, fordításokra. A magyar romantikus nemzeti eposz egyik megteremtője, fő műve az Augsburgi ütközet, amely a kalandozó magyarok 910. évi győzelméről szól. Ódái és balladái a hazafias liberalizmus eszméit fejezik ki a romantika eszközeivel. 1836-ban az MTA rendes tagjává választották. 1848 végén Kossuth Hírlapjában kiadta királyellenes forradalmi versét, a Riadót, ezért Világos után hatévi várfogságra ítélték. A fogságban írt A rab című költeménye lírájának legszebb darabja. 1851-ben szabadult Kufsteinből, s ettől kezdve ismét a szótáron dolgozott, emellett a Nemzeti Színházban volt dramaturg. Fő művét, A magyar nyelv szótárát szerkesztőtársa, Fogarasi János fejezte be 1871-ben. 2002-ben emlékmúzeumot nyitottak szülőfalujában, Andódon.
1881. szeptember 9.
Az egyiptomi tisztek puccsot hajtanak végre az idegen uralom ellen
Egyiptomban a belpolitikai feszültség a parlament összehívásához és egy nemzeti kormány kinevezéséhez vezet. A nacionalisták vezére, Ahmed Arábi pasa, aki az `Egyiptom és egyiptomiaké` jelszóval a törökök, angolok és franciák befolyását akarja visszaszorítani.
Tevfik pasa, egyiptomi alkirály, aki 1879-ben apja, Iszmail utódja lett, örökölte a kormányt és szembetalálta magát országa tetemes adósságával. Iszmail pasa 1875-ben a Szuezi-csatorna részvényeinek 41%-át eladta Franciaországnak, de az adósságot így sem tudta törleszteni. 1879-ben pusztán az adósságok kamatai két millió fontra rúgtak.
A tisztek nyomásának engedve Tevfik pasa kijelöli a kormányt és a miniszterelnököt. A tényleges hatalom azonban Ahmed pasa kezében van.
A tisztek nacionalista lázadásában a nemzeti kérdés mellett a szociális problémák játsszák a főszerepet. A brit és francia nyomásra bevezetett adóemelés különösen az egyiptomi közép- és alsóosztályt sújtja, és nem érinti az európai és török felsőosztály tagjait. Ahmed pasa mozgalmát végül elnyomják és őt magát az angol uralom alatt álló Ceylonra űzik.
1896. szeptember 9.
Először hajtanak végre nyitott szívműtétet
A frankfurti sebészeti klinikán Ludwig Rehn, német sebészorvos felnyitotta egy 22 éves kertész mellkasát, aki egy késszúrással a mellén került a klinikára. Az orvos a jobb szívkamrában lévő, másfél centis lyukat három öltéssel összevarrta, s a páciens csodák-csodájára túlélte a beavatkozást. Attól kezdve a sebészek már bátrabban nyitották fel a betegek mellkasát. Tíz évvel később már 140 nyitott szívműtétet végeztek el világszerte, igaz a páciensek 60 százaléka akkor még nem élte túl a beavatkozást. Az ilyen jellegű szívműtétek nagy része mára már rutinműtétnek számít, s a mind gyakoribb szívátültetések is egyre több ember életét mentik, illetve hosszabbítják meg.
1897. szeptember 9.
Meghal Pulszky Ferenc
Budapesten meghal Pulszky Ferenc politikus, műgyűjtő, a Magyar Nemzeti Múzeum egykori igazgatója. Pulszky 1814-ben született Eperjesen, tanulmányait Miskolcon, Eperjesen és a pesti jogi karon végezte. Fiatalon nagybátyjával, Fejérváry Gáborral beutazta Európát. A pozsonyi országgyűlésen a reformkor nagyjaival kötött életre szóló barátságot. 1839-től Sáros megye követe lett az országgyűlésben. 1844-ben feleségül vette egy bécsi bankár lányát, Walter Teréziát. Az első felelős kormányban előbb Kossuth mellett pénzügyi, majd Esterházy Pál, a király személye körüli miniszter mellett államtitkár Bécsben. Felmentése után visszatért Pestre, ahol a Honvédelmi Bizottmány kereskedelmi ügyekkel megbízott tagja. 1849-ben Kossuth Londonba küldte, hogy próbáljon támogatókat szerezni a magyar függetlenségnek. 1851-52-ben miután Kossuth elhagyta Törökországot, csatlakozott hozzá és elkísérte európai, illetve amerikai körútján. Kapcsolatuk az 1860-as években romlik meg, miután Pulszky egyre inkább hajlik a magyarországi kiegyezés támogatására. Eötvös közbenjárására 1866-ban Pulszky is hazatérhetett Magyarországra, azzal a feltétellel, hogy nem akadályozza a Kiegyezés folyamatát. Később támogatta is Deák politikáját az országgyűlésen, előbb Szentes, majd Szécsény követeként. Tevékenyen részt vett az Esterházy-képtár és több más külföldi gyűjtemény állami megvásárlásának előmozdításában. Ezen gyűjteményekből jön létre az 1870-es években (Pulszky egyik barátjának, Ráth Györgynek a vezetése alatt álló) Iparművészeti, majd az 1880-as években a Szépművészeti Múzeum jogelődje, az Országos Képtár (melynek igazgatója Pulszky fia, Károly volt). Maga Pulszky Ferenc 1869-től 25 éven át vezette a Nemzeti Múzeumot. Nyugdíjazása után a Magyarországi Múzeumok és Könyvtárak főfelügyelője lett. Emellett számos egyéb társaságnál volt vezető (Régészeti Társaság, Képzőművészeti Társaság) vagy tag (Kisfaludi Társaság, Petőfi Társaság). A Magyar Tudományos Akadémia előbb levelező (1838), majd rendes (1840), illetve tiszteletbeli tagja (1841), később igazgatója (1873-tól), végül pedig alelnöke (1895-től).
1901. szeptember 9.
Ausztria-Magyarország ismét diplomáciai kapcsolatba lép Mexikóval.
A viszony akkor szakadt meg, amikor a köztársasági csapatok 1867-ben kivégezték Miksa mexikói császárt, I. Ferenc József fivérét
1901. szeptember 9.
Meghal Toulouse-Lautrec francia festő és grafikus
Henri de Toulouse-Lautrec a posztimpresszionizmus egyik legkiemelkedőbb mestere és egyben legkülönösebb, mozgalmaktól és csoportosulásoktól független művészegyénisége Albiban született 1864. november 24-én. A Toulouse hercegek leszármazottjaként jött a világra, de mivel szülei unokatestvérek voltak, testi és lelki fogyatékosságokkal született, s gyermekkori balesetei miatt mindkét lábára nyomorék maradt. Párizsban tanult, majd 1885-ben a Montmartre-ra költözött, s ott élt haláláig. Önpusztító életmódot folytatott, s emberi tragédiáját döbbenetes kifejezőerővel vitte át képeire. Rendszeresen látogatta a mulatókat, kávéházakat, bordélyokat és a Moulin Rouge-t; festményeinek szereplői is a kor divatos táncosai, énekesei és kurtizánjai. Leghíresebb képei az Yvette Guilbert, A Moulin Rouge-ban, a Szeparé a Döglött patkányban, a Szalon a Rue des Moulins-ben és az Orvosi vizit a Rue des Moulins-ben. Művészete óriási hatással volt a későbbi expresszionista törekvésekre, elsősorban Picassóra. Plakátjaival ő teremtette meg a modern plakátművészetet. A budapesti Szépművészeti Múzeum plakátjainak, rajzainak és litográfiáinak igen gazdag gyűjteményét őrzi, s a múzeum tulajdonában van az Ezek a hölgyek című festménye is.
1925. szeptember 9.
Klebelsberg programot indít a tanyasi iskolák támogatására
A szentesi katolikus nagygyűlésen Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter bejelenti, hogy a kormány 7,5 millió aranykoronát fordít tanyasi iskolák építésére. Az 1930-as évek elejéig több ezer új vagy részben átalakított népiskolai tantermet teremtő program Apponyi Albert 1908. évi programjára megy vissza, amely célul tűzte ki a gyéren lakott alföldi települések iskolával való ellátását. A tanyasi iskolák részben az önkormányzatok, részben az állam költségvetéséből épültek. Korszerű, Európában is párjukat ritkító kivitelezésű épületek voltak. Részét alkották az Alföld-programnak.
1930. szeptember 9.
A szociáldemokraták agrárprogramot adnak ki
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megtartotta XXVII. kongresszusát. Az MSZDP ekkor elfogadott agrárprogramja követelte minden hitbizományi és egyházi birtok teljes kisajátítását, minden magántulajdonban lévő egyéb nagybirtok 200 holdat meghaladó részének kisajátítását állami kártérítés ellenében.
A program előírta az elkobzott földek felosztását a nincstelen földművesek, gazdasági cselédek, valamint a törpe- és kisbirtokosok között. Az MSZDP a mezőgazdaság korszerűsítésének legfontosabb teendőiként a gépesítést, a villamosítást, az öntözést és talajjavítást, az adó-, a hitel- és a telepítési rendszer további "szakosított" modernizálását jelölte meg.
1931. szeptember 9.
Megszületett Latinovits Zoltán, a színészkirály
Édesanyja Gundel Károlynak, a neves budapesti vendéglősnek egyik lánya volt (féltestvére Bujtor István színész, rendező és Frenreisz Károly zenész). Bajor Gizi figyelt fel rá egy iskolai előadáson, s megüzente neki, hogy belőle csak színész lehet. Építészmérnöki diplomát szerzett, majd a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. 1962-ben került a Vígszínházhoz, majd játszott és rendezett Veszprémben. Utoljára a Fővárosi Operettszínházban lépett fel. Szuggesztív indulatok, belső tűz, az érzelmek és az értelem harmóniájából fakadó alakábrázolás jellemezte művészetét. 1959-ben filmezett először. Több mint ötven filmben játszott, legemlékezetesebbet az Isten hozta őrnagy úr és a Huszárik Zoltán rendezte Szindbád szerepében alakított. Kiváló volt Ady, József Attila, Illyés Gyula verseinek előadójaként is. Rendezőként is a megszállottság és a kérlelhetetlen igényesség jellemezte. Két színpadi rendezése a magyar színházi élet jelentős eseménye volt. Sokat viaskodott az akkori hatalom képviselőivel, szeretett volna egy másfajta színházat létrehozni a hozzá hasonló szemléletű színészek, színházi szakemberek részvételével. Harcait, igazságkeresését, jobbító szándékát írásban is megfogalmazta a Ködszurkáló című (1973) önéletrajzi kötetében. A meg nem értettség felőrölte idegeit; máig vitatott, hogy a balatonszemesi vasútállomáson baleset történt-e vele vagy öngyilkos lett. 1966-ban Jászai Mari-díjat, 1970-ben Balázs Béla-díjat, 1975-ben érdemes művész címet kapott. A Kossuth-díjjal 1990-ben (posztumusz) tüntették ki. Összegyűjtött írásait az Emlékszem a repülés boldogságára címen adták ki.
1946. szeptember 9.
Megszületett Billy Preston amerikai rockzenész
Igen korán kezdett el muzsikálni, még alig volt tízéves, amikor gospelt játszott orgonán, zongorán. Mahalia Jackson, majd Little Richard kísérője volt. Az 1960-as évek második felében Nagy-Britanniában telepedett le, s a Beatles Let it Be című lemezén már billentyűsként szerepelt. A gombafejűek feloszlása után George Harrisonnal együtt részt vett a Banglades-segélykoncerten (amelyről nagysikerű film is készült), majd később Ringo Starr All Star Bandjével turnézott. Szoros barátsággal kötődött a Rolling Stones tagjaihoz is, többször fellépett velük és közreműködött 1972-es Exile on The Main Street című albumuk stúdiómunkálataiban. (Emiatt szokták őt az ötödik Beatles és a hatodik Stones megtisztelő címmel illetni.) A színesbőrű billentyűst szívesen fogadták alkalmi társként mások is: koncertezett többek közt Tina Turnerrel, Stephen Stillsszel, Carole Kinggel. Joe Cocker számára írt dala, a You Are So Beautiful nagy siker lett: a brit slágerlisták legjobb tíz dala közé került. Az arizónai Scottsdale-ben halt meg 2006. június 6-án.
1948. szeptember 9.
Kikiáltják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot
A köztársaság kikiáltásának napja. A II. világháború végén, 1945. augusztus 15-én a koreai félsziget felszabadult a japán megszállás alól. Ezután - a szövetségesek határozatának megfelelően - a 38. szélességi foktól északra a szovjet, délre pedig az amerikai csapatok felügyelték a japán haderő lefegyverzését és kivonulását. A ország egyesítését kimondó ENSZ-határozat alapján délen választásokat rendeztek, majd polgári köztársaság jött létre. Északon azonban - választások nélkül - 1948. szeptember 9-én kikiáltották a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot.
1976. szeptember 9.
Kína gyászolja vezérét, Mao Ce-tungot
Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság államalapítója és a kommunista párt elnöke halott. A népköztársaság gyászolja `nagy kormányosát` és `öreg buddháját`, aki 85 éves korában, alig néhány hónappal régi harcostársának, Csou En-lajnak a halála után Pekingben meghal.
Mao 1893-ban Hunan tartományban, Saosanban született gazdag paraszt fiaként, az iskola és a tanítóképző elvégzése után 1918-1919-ben könyvtárosként dolgozott Pekingben, s ott került kapcsolatba a marxista eszmerendszerrel. 1921-ben, Sanghajban a kínai KP egyik alapítója. A következő években Mao síkraszállt azért, hogy a kommunisták és a Kuomintang egységfrontban harcoljanak a kínai egységért a militarista erők ellen. A Csang Kajsek-féle Kuomintanggal 1927-ben bekövetkezett szak0ts után Hunanban Mao vezetésével parasztfelkelés tört ki, de ez kudarccal végződött. A dél-kínai kommunista partizán- és tanácsmozgalom vezetőjeként szervezte 1934-1935-ben a "hosszú menetelést" Senhszi északi tartományba, ahol aztán kommunista hatalmi centrumot épített ki. A polgárháborúban a Kuomintang fölött aratott győzelem után Mao lesz az 1949-ben (december) újonnan alapított Kínai Népköztársaság vezető embere.
Mao, aki értett a tömegek (parasztok, diákok, értelmiségiek) lelkesítéséhez, szocializálást hajtott végre, kollektivizálta a mezőgazdaságot, majd az 1965-ben kezdődő "kulturális forradalommal" (1965. V. 16.) irtózatos terrorral igyekezett életidegen szocializmus-elképzelését a társadalomra kényszeríteni.
1991. szeptember 9.
A tádzsikok kinyilvánítják függetlenségüket
A tadzsikok az iráni népeknek a leszármazottai, az iszlám vallást a 7-8. században vették fel. Tadzsikisztán sokáig ütközőállamnak számított a nagy közép-ázsiai és iráni birodalmak között. Az ország északi részét 1868-ban elfoglalták az oroszok, a déli része pedig a buharai kánság fennhatósága alá került, mígnem az a terület is az oroszoké lett. A szovjethatalom idején előbb az Üzbég SZSZK része lett, majd 1929-ben létrehozták a Tadzsik Szovjet Szocialista Köztársaságot. 1990 februárjában az oroszellenes megmozdulások hatására Moszkva rendkívüli állapotot vezetett be, augusztusban a tádzsik parlament kimondta a köztársaság szuverenitását. 1991. szeptember 9-én kikiáltották a Tádzsik Köztársaság függetlenségét, de ténylegesen csak 1991 decemberében, a Szovjetunió felbomlásakor önállósodott, és lett tagja a Független Államok Közösségének. 1992 novemberében az országot parlamenti köztársasággá nyilvánították.
1992. szeptember 9.
Magyar-szlovák miniszterelnöki találkozó zajlik Budapesten
A felek rögzítették: igénylik az Európai Közösség bevonásával folyó egyeztető tárgyalásokat.
1996. szeptember 9.
Meghal Bill Monroe amerikai country-zenész
A `bluegrass stílus atyja` Rosine-ben született 1911. szeptember 13-án. Mandolinon játszott és egészen jellegzetes magas (tenor) hangon énekelt. Az 1940-es években alapította meg Blue Grass Boys nevű zenekarát, amelyről később egy zenei irányvonalat neveztek el. A világszerte kedveltté vált bluegrass stílust a korszerű, virtuóz hangszeres játék, szövegeiben a falusi életmód iránti nosztalgia jellemezte. Monroe lényeges befolyással volt Elvis Presley művészetére, aki első kislemezén a Blue Moon of Kentucky című számot énekelte. A bluegrass irányzat atyja nagy hatást gyakorolt olyan együttesekre is, mint a Grateful Dead, vagy az Eagles. Kétszer kapott Grammy-díjat: 1989-ben a legjobb bluegrass felvételekért, 1993-ban pedig életművéért. Öregek otthonában érte a halál: agyvérzést kapott.
