Hónap: augusztus • Nap: 09
870. augusztus 9.
A Frank Birodalom két részre szakad
A meerseni szerződésben a lotaringiai II. Lothar halála után a Közép-Frank Birodalmat feloszlatták II. (Kopasz) Károly nyugati frank király (aki a nyugati részt birtokolta) és a keleti frank Német Lajos között. Ezzel véglegesen két részre szakadt a Frank Birodalom. 817-ben az "Ordinato Imperii" még a birodalom feloszthatatlanságát rögzítette, a császári címet pedig mindig a legidősebb fiú örökölte. Ezzel az egyezséggel szemben Jámbor Lajos fiai 843-ban maguk között osztották fel a birodalmat. I. Lothar, mint császár, Lotaringiát és Itáliát kapta, Német Lajos a Keleti Frank Birodalmat. Ezzel nemcsak a birodalom egysége, hanem a császárnak fivérei fölötti fennhatósága is megszűnt (843. VIII. 10.). A két birodalom szemmel láthatóan egymástól elkülönülten fejlődött, nyelvi politikai és kulturális téren egyaránt.
949. augusztus 9.
A Bajorországban kalandozó magyar seregek legyőzik a bajor sereget
955. augusztus 9.
I. Ottó német király megindul az Augsburgot ostromló magyar sereg ellen
1354. augusztus 9.
Meghal István, I. Nagy Lajos öccse
1490. augusztus 9.
II. Ulászló megérkezik Budára
1516. augusztus 9.
Meghal Hieronymus Bosch festőművész
Az észak-brabanti Hertogenboschban meghal 66 évesen Hieronymus Bosch, egy olyan festő, akinek ábrázolásai a pokolról és az ember bűnösségéről szorongásokat kavarnak fel.
Bosch művei egyrészt természetközeli ábrázolásmódjukkal, másrészt fantasztikus és nyomasztó témavilágukkal az újkor és a középkor között helyezkednek el. Bosch, aki házassága révén szerencsés anyagi körülmények között élt, és városának tekintélyes polgára volt, képein csaknem kizárólag a világ hiányosságait és visszásságait mutatja meg. Kegyetlen, gyakran nevetséges démonok és kísértetalakok gyülekezetét. A "Gyönyörök kertje", egy triptichon, amely valószínűleg röviddel 1500 előtt keletkezett, középső tábláján a földi élet forgatagát mutatja be főleg az érzékiség oldaláról. Felső részében az Élet Vize látható, mely körül lovas menet vonul az örök ismétlődés szimbólumaként. A triptichon bal szárnya a paradicsomot ábrázolja, amely egy fényes táj Istennel, Ádámmal, Évával és az Élet Kútjával. A bal szárny, egy égő város sötét háttere előtt a pokol szenvedéseit érzékelteti.
1631. augusztus 9.
Megszületett John Dreyden angol költő
Puritán nemesi családból származott, tanulmányait Cambridge-ben végezte. Jóllehet egy korai versében még Cromwellt dicsőítette, később következetesen királypárti lett, következésképp egyre nagyobb elismerésben részesült. 1662-ben a Royal Society tagja, 1668-ban koszorús költő, majd 1670-ben udvari történetíró lett. II. Jakab trónra lépésekor, 1685-ben katolikus hitre tért át, ami miatt az 1688-as dinasztiaváltást követően elvesztette minden hivatalát. Addigra azonban már a kor első számú tekintélye volt, és anyagilag szerencsés házasságának, valamint termékeny írói tevékenységének köszönhetően élete utolsó éveiben sem kellett nélkülöznie. Irodalmi munkássága kiválóan tükrözi a kor sajátos jegyeit: a klasszicizmus fő képviselőjeként a nevéhez kapcsolható a patetikus hangú, hősi színmű megteremtése. Klasszicista esztétikai nézeteit kritikai tanulmányokban fejtette ki. Noha az eredetiséget fontosabbnak tartotta a merev szabályoknál, jelentősége elsősorban az, hogy az ő nevéhez fűződik a pallérozott angol versnyelv megteremtése. Jelentősek továbbá az antik költők, köztük Vergilius műveiből készített szabadfordításai. Londonban hunyt el 1700. május 1-jén.
1848. augusztus 9.
Károly Albert szárd király és Radetzky tábornagy fegyverszüneti megállapodást köt a piemonti Vigevanóban
1849. augusztus 9.
Kossuth kormányzóelnök Dembinski altábornagy helyébe Bem altábornagyot nevezi ki a honvédsereg főparancsnokává.
Temesvárnál a Bem altábornagy vezette honvédsereg döntő vereséget szenved Haynau táborszernagy hadaitól. ~ Görgey tábornok seregével Aradra érkrzik.
1861. augusztus 9.
A nemzetiségi bizottság a képviselőház elé terjeszti javaslatát.
A bizottság többségi indítványa két alapelvre épül: 1. Magyarország bármilyen ajkú polgárai politikai tekintetben a magyar nemzet tagjai; 2. A nemzetiségek egyenjogúak, nemzetiségi igényeiket az ország politikai egységének korlátain belül szabadon érvényesíthetik.
1866. augusztus 9.
Megalapítják az Állatkertet
Az Állatkert kezdetben részvénytársasági formában működött. Első igazgatója Xantus János jogász, korábbi honvédtiszt volt, a ki még amerikai emigrációjából küldött haza növény- és állattani anyagokat, majd hazatérése után, 1864-től részt vett a kert létrehozásában. A park 1872-ben Állat- és Növényhonosító Társasággá alakult, mert a külföldi és hazai állatfajok bemutatásán túl megkezdte a hazánkban nem termesztett növények és nem tenyésztett baromfiak honosítását is. 1907-től a főváros vette kezelésbe a kertet, majd a Városligetben építtetett új Állatkertet, amelyet 1912-ben nyitottak meg. Később pálmaház és terrárium is épült. 1945 után csaknem teljes egészében újjáépítették a II. világháborúban elpusztult kertet. 2000. október 30-án tízéves munka után átadták a felújított Pálmaházat. 2001. március 9-én az Elefántház műemléki rekonstrukciója (Kugler Katalin terve) Európa Nostra-díjat nyert.
1868. augusztus 9.
Az Általános Munkásegylet első nyilvános közgyűlése elfogadja a szervezet alapszabályait.
Elnökké Hirsch Lipót nyomdászt, alelnökké Viola Károly ügyvédet választja.
1869. augusztus 9.
Megalakul a Pest-Budai Munkásképző Egylet, Horn Ede vezetésével.
1885. augusztus 9.
Megnyitják a szerb nemzeti egyházi kongresszust Karlócán.
1896. augusztus 9.
Megszületett Jean Piaget pszichológus
Neunbergurban látta meg a napvilágot. Biológus végzettsége volt, de a pszichológiában vált irányadó tudóssá. A gyermeklélektan egyik legkiválóbb képviselője, kutatója volt (Az értelem születése a gyermeknél, A szám kialakulása a gyermeknél, Szimbólumképzés a gyermekkorban). Genfben a Rousseau Intézetben kezdett a gyermeki gondolkodás fejlődésével foglalkozni. Kísérleti és kikérdezéses eljárásokat dolgozott ki a gyermek gondolkodási rendszerének vizsgálatára. A genfi Genetikus Episztemológiai Központ alapítója (1955), a neuchateli, a genfi és a párizsi egyetem tanára volt. Munkássága a modern pedagógia-gondolkodás tapasztalatai alátámasztását szolgálta. Genetikailag, azaz történetileg és fejlődésében követte végig az egyénnek a gondolkodás és a megismerés elérhető szintjéig vezető útját (Genetikus episztemológia). Munkássága hatással volt magyar pszichológusok és pedagógusok szemléletének alakulására is. Genfben hunyt el 1980. szeptember 19-én.
1902. augusztus 9.
Londonban megkoronázzák VII. Edward királyt
1914. augusztus 9.
A fővárosi tanács zár alá helyezi a malmok gabonakészletét, hogy megakadályozza a további áremelkedést.
A kereskedelemügyi miniszter a háború tartalmára felfüggeszti a vasárnapi munkaszünetet az iparban és a kereskedelemben.
1918. augusztus 9.
Anglia elismeri harcoló félnek a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot.
1919. augusztus 9.
Horthy elrendeli a Magyar Nemzeti Hadsereg felállítását
Horthy Miklós ellentengernagy, a szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminisztere, június 9-én kiadott felhívásában elrendelte a Magyar Nemzeti Hadsereg felállítását. A francia katonai hatóságok 1300 főnyi fegyveres erő szervezését engedélyezték. A hadsereg megalakulásának hírére jelentős számban érkeztek a városba hivatásos és tartalékos tisztek. Júliusban, Horthy megvált a hadügyi tárcától, hadsereg-főparancsnoki kinevezést kapott, majd felvette a fővezéri címet. A fővezér közvetlenül a minisztertanácsnak volt felelős. Augusztus 13-án, Siófokra utazott, és itt jött létre a Nemzeti Hadsereg fővezérségének főhadiszállása. Október közepén kb. 30 ezer főnyi fegyveres erő állt Horthy parancsnoksága alatt. Ez a hadsereg biztosította számára a bevonulást Budapestre 1919. november 16-án. A fővezér kormányzóvá választását követően, a Nemzeti Hadseregben helyreállt a hagyományos szervezet, 1920. április 1-jei hatállyal a fővezéri tisztség és a fővezérség megszűnt.
1921. augusztus 9.
Megszületett Hanák Péter történész
Kaposvárott látta meg a napvilágot. 1945-48-ig a Pázmány Péter Tudományegyetem, 1947-48-ig a Római Egyetem hallgatója volt. 1948-tól a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézetében dolgozott, utóbb az újkortörténeti főosztály vezetője volt nyugdíjaztatásáig. 1953- 57-ig az ELTE újkori történeti tanszékének docense, 1980- 93-ig az ELTE bölcsészkarának tanára volt. Közben vendégtanárként előadott az amerikai Columbia, Yale és Rutgers egyetemen, valamint a bécsi és a bielfeldi egyetemeken. A Magyar Tudományos Akadémia 1995-ben választotta rendes tagjai közé. Széles körű történészi tevékenységének középpontjában a XIX-XX. századi magyar történelem, a dunai Monarchia sorsa, felbomlásának okai és következményei álltak. Főbb munkái: A magyar szabadságharc a Monarchiában, A Dunánál, Magyarország a Monarchiában, Jászi Oszkár dunai patriotizmusa, Polgári lakáskultúra és életmód a dualizmus kori Magyarországon, Magyarország története 1890-1918-ig. Történészi munkásságának elismeréseképpen kétszer kapta meg az Akadémiai Díjat. 1997 márciusában Széchenyi-díjjal tüntették ki `nemzetközileg is elismert történettudományi munkásságáért`. 1993-ban a Lengyel Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Budapesten hunyt el 1997. október 6-án.
1936. augusztus 9.
Megszületett Ratkó József költő
Gyermek- és ifjúkorának alapélménye az árvaság, a szegénység, a kisemmizettség. Tiszadobon nevelkedett állami gondozottként. A szegedi egyetem magyar-olasz szakos hallgatója volt, de tanulmányait 1958-ban abbahagyta. Ezután segédmunkás, tanító, Nyíregyházán újságíró, 1964-től a nagykállói könyvtár alkalmazottja, később haláláig igazgatója volt. Indulása, élményanyaga a Hetek költői csoportosuláshoz kötötte. Vezérmotívuma a hűség, közösség, felelősség. Előbb a helyét kereső ember szorongása, majd a közösségi eszmények és a valóság ellentéte jutott kifejeződésre verseiben. István királyról írt drámáját (Segítsd a királyt), valamint Bethlen című történelmi darabját a nyíregyházi színház adta elő. 1989. szeptember 13-én halt meg Debrecenben. 1993-ban díjat alapítottak emlékére.
1940. augusztus 9.
Közzéteszik az 5840/1940. számú kormányrendeletet.
A rögtönbíráskodást kiterjeszti a felségsértés, hűtlenség és lázadás bűntettére, az állam- és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló, továbbá a honvédelmi érdekeket sértő cselekményekre, valamint a fegyveres támadásra.
1945. augusztus 9.
Az amerikaiak atombombát dobnak Nagaszakira
1953. augusztus 9.
Korrekciót hajtanak végre a gazdaságpolitikában
1949 decemberében államosították a 10 munkásnál többet foglalkoztató ipari üzemeket. Így az állami szektor szinte kizárólagos súlyra tett szert a magyar iparban. Az ekkor még dolgozó mintegy 200 ezer kisiparos nagy része is hamarosan ipara szüneteltetésére, illetve abbahagyására kényszerült. Új iparengedélyeket viszont nem adtak ki, így 1951-re a kisiparosok száma 100 ezerre, 1953 első felére 47 ezer főre csökkent. A közszükségleti cikkek és lakossági alapszolgáltatások terén állandósult a hiány. Ugyanakkor, pl. a karbantartás területén elterjedt a feketemunka (`fusi`).
Az 1953. évi gazdaságpolitikai korrekció után újra lehetővé vált iparengedélyek kiadása, és javultak az iparvégzés feltételei is. A kisiparosok száma 1955-re 100 ezer fölé emelkedett, de Nagy Imre bukása után az adóterhek ismét növekedtek. 1957 januárjában a Kádár-kormány újabb adókönnyítésekkel, iparengedélyekkel igyekezett növelni az ellátás színvonalát, s "kísérletképpen" még állami üzletek bérbeadását is tervezte. 1964 decemberében viszont KB-határozat intézkedett a kisiparosok újabb adóemeléséről. 1960-ban a népszámlálás családtagokkal együtt 260 ezer önálló kisiparost és kiskereskedőt talált, 1970-re számuk 156 ezerre csökkent.
1965. augusztus 9.
Szingapúr elszakad Malajzijától
Szingapúr városállam, a világgazdaság az egyik távol-keleti `kistigrise` az Egyenlítőtől 100 kilométernyire északra, a Maláj-félsziget déli csúcsán. A városállam legnagyobb természeti kincse a fekvése. Ezt ismerték fel a britek, amikor 1825-ben a maláj uralkodótól megvették a területet, s ezután az India és Kína közötti kereskedelem legnagyobb átrakodó helyévé fejlesztették Szingapúrt. A városállam 1959-ben autonóm lett, utána több évig a Maláj Államszövetség tagja volt, de mivel ez sértette a gazdasági érdekeit, 1965. augusztus 9-én függetlenné vált. Ugyanebben az évben, december 22-én kikiáltották a köztársaságot. Az 1965-től 2000-ig eltelt 35 év igazi sikertörténet volt. Szingapúr gyorsan iparosodott, idetelepültek a munkaerő- és technológia-igényes iparágak, a városállam mára a térség kereskedelmi, pénzügyi és kommunikációs központja lett. Messze a legfejlettebb infrastruktúrával, a legképzettebb munkaerővel rendelkezik, s 3000-nél több multinacionális cég működik az országban.
1974. augusztus 9.
Nixon elnök belebukik a Watergate-ügybe
Richard Nixon (republikánus), az Egyesült Államok 37. elnöke egy televíziós beszédben bejelenti visszavonulását (1973. IX. 24. - XI. 15.). az ok a washingtoni Watergate-épületben, a Demokrata Párt főhadiszállásán 1972. június 17-én történt betörés, amelyet a Fehér Ház fedezett. A betörők, csupa hajdani FBI- vagy CIA-ügynök, valamint az elnök újraválasztását szervező bizottság munkatársa rajtavesztettek, amikor kamerákkal, lehallgatókészülékekkel és mikrofonokkal behatoltak az épületbe. Az 1972-es választási kampány során a Watergate-ügynek alig szenteltek figyelmet. Ám közben az elnök számos munkatársára rábizonyosodott, hogy része volt a betörésben vagy tudomása volt róla. Csak az elnök tagadta sokáig, hogy bármit is tudott volna munkatársai mesterkedéseiről. Amikor aztán végül bevallotta, hogy már hat nappal a betörés után megbeszélte tanácsadóival ennek politikai konzekvenciáit, a képviselőház jogi bizottsága követelte az impeach-ment-eljárás (az elnök leváltására irányuló eljárás) megindítását. Ezek után a republikánus frakció augusztus 6-án azt ajánlotta Nixonnak, hogy mondjon le. Ám az elnök csak két nappal később szánta rá magát a visszavonulásra, amikor már végképp sehonnan sem remélhetett támogatást. Nixon utóda az addigi alelnök, Gerald Ford.
