Kelta települést találtak az elképesztő kincs közelében

2025. március 17. 13:11 Múlt-kor

A 2012-ben felfedezett Le Câtillon II kontextus nélküli, vaskori kincs Jersey szigetén igazi rejtély volt. A legújabb geofizikai vizsgálatok eddig ismeretlen kelta település nyomait tárták fel. Ez megmagyarázhatja, hogyan kerülhetett 70 000 érme, 11 arany torques és számos ékszer Észak-Franciaországból erre a szigetre.

Arany nyakperec az ipswichi kincsleletből (Forrás: Wikipedia / Claire H. / CC BY-SA 2.0) (Illusztráció)

Korábban

A La Manche csatorna-menti Jersey szigetén, 2012-ben felfedezett Le Câtillon II vaskori kincslelet lelőhelyén végzett geofizikai vizsgálatok korábban ismeretlen kelta település nyomait tárták fel. A Kr. e. 1. századból származó felfedezés kulcsfontosságú, mivel magyarázatot adhat arra, hogyan kerülhetett 70 000 érme, 11 arany torques és számos ékszer Észak-Franciaországból arra a szigetre, amelyről korábban úgy gondolták, hogy lakatlan volt ebben az időszakban.

A vaskori kincs rejtélyes útja

Az érmék többsége az észak-bretagne-i Rance folyó vidékéről származó Coriosolitae törzshöz tartozott, és Kr. e. 55 körül készülhetett. Feltehetően a Julius Caesar hódító légiói ellen harcoló kelta csapatok fizetségének szánták, ám ismeretlen okból a kincset hajóra rakták, Jersey szigetére szállították, majd egy dombon elásták.

Érdekes módon Jersey kiemelkedően gazdag vaskori érmékben, legalább nyolc jelentős leletet találtak itt, míg a szomszédos Guernsey szigeten egyet sem. Guernsey viszont vaskori harcosok sírjairól, ősi hajóroncsokról és a megtelepedés bizonyítékairól ismert. A különbség oka egyelőre rejtély, de a kutatók szerint Jersey veszélyes zátonyai miatt kevésbé volt vonzó a hajósok számára, így ideális rejtekhely lehetett a kincs számára.

Rejtett kelta közösség nyomai

A legújabb geofizikai felmérések eredményei arra utalnak, hogy a kelták nem csupán átutazók voltak Jersey szigetén, hanem hosszabb időn át megtelepedhettek itt. Ez a felfedezés átírhatja a vaskori lakosságra vonatkozó eddigi elméleteket.

Jersey partvidéke ugyan veszélyes és nehezen megközelíthető, de ez előnyt is jelenthetett azoknak a hajósoknak, akik elég tapasztaltak és jól felszereltek voltak ahhoz, hogy legyőzzék a természet kihívásait. A kelták számára a sziget ideális menedék lehetett, hiszen természetes védelmet biztosított az esetleges római támadás ellen.

A kincs eltemetési helyének spirituális jelentősége

A kincs elrejtésére kiválasztott hely további érdekességeket tartogat. A dombtetőn ugyanis egy kőkorszaki megalitikus sír állt, amely a vaskori kelták számára szent helynek számíthatott. A kelták gyakran szakrális jelentőséget tulajdonítottak az ősi építményeknek, még több ezer évvel az eredeti neolitikus építkezések után is. Ez arra utal, hogy nem csupán fizikai, hanem spirituális védelmet is kerestek a kincs számára.

A kelták számára ezek a helyek a túlvilággal való kapcsolatot szimbolizálták, így az értékes érmék elrejtése nemcsak praktikus döntés volt, hanem spirituális jelentőséggel is bírt.

Mit árul el a felfedezés a vaskorról?

A Le Câtillon II lelet nem csupán a vaskori kelta gazdagság lenyűgöző bizonyítéka, hanem új kérdéseket is felvet a korszak történelméről. Milyen kapcsolat volt Jersey és az észak-franciaországi Coriosolitae törzs között? Miért választották ezt a helyet a kincs elrejtésére? Milyen veszélyek elől menekültek, és miért nem tértek vissza a kincsért? A most felfedezett település nyomai választ adhatnak ezekre a kérdésekre, és új megvilágításba helyezhetik Jersey vaskori szerepét.

A thehistoryblog.com cikke alapján.