2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Jezsuita, szabadkőműves és titkos ügynök egy személyben: Nagy Töhötöm fordulatos élete

2022. március 29. 14:15 Petrás Éva

Nagy Töhötöm 1946-ban fényképsorozatot állított össze saját arcképeiből, amelynek az Álarcok mögött címet adta. A fotókon álruhákban látható: az egyiken mint „sofőr a Csonka Gépgyárban”, a másikon mint „erdélyi középiskolai tanár” szerepel, a harmadikon „finn egyetemi tanár”, majd „deportálásból hazatérő zsidó kereskedő”, „hajófűtő a Fekete-tengeren” és „vatikáni diplomata”. A sorozat utolsó darabján azonban „rendesen és normálisan” – álruha nélkül – jezsuitaként látjuk. A képek híven tükrözik jellemét: kalandvágyról és kockázatvállalásról, alkalmazkodóképességről és tettrekészségről, ambícióról és intelligenciáról árulkodnak. Ezek voltak Nagy Töhötöm fordulatokban és hajtűkanyarokban gazdag életének állandó elemei.

Nagy Töhötöm
Nagy Töhötöm Dél-Amerikában

Egy „rendes” út kezdete

„Az ő sorsa számomra érthetetlen és félelmetes labirintus” – írta róla egykori katolikus hivatásrendi munkatársa, s ezzel a véleménnyel bizonyára nem volt egyedül. Pedig Nagy Töhötöm élete sokáig rendes kerékvágásban haladt. Székelyudvarhelyi eredetű erdélyi családban, a Torontál megyei Bozitópusztán született 1908. június 23-án.

Gyermekkorát a Hunyad megyei Piskin töltötte, majd a gyulafehérvári Katolikus Főgimnáziumban kezdte el középiskolai tanulmányait. Befejezni azonban – családja Magyarországra áttelepülése miatt – már a kisújszállási Református Gimnáziumban tudta 1926-ban. Érettségi után Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemre jelentkezett, de még ugyanebben az évben, 1926-ban belépett a jezsuita rendbe.

Először Érden volt novícius két évig, majd 1928 és 1931 között bölcseletet tanult Szegeden. Egyszerű fogadalmát is ott tette le 1928. november 13-án. Filozófiai tanulmányai után több rendtársához hasonlóan a kalocsai gimnáziumba került, ahol 1931-től 1934-ig kollégiumi nevelőtanár és testnevelő volt. Az 1934/35-ös akadémiai évben az innsbrucki teológián tanult, majd ez irányú tanulmányait Szegeden folytatta. 1937-ben szentelték pappá.

1938-ban Kerkai Jenő helyettesítését kapta a KALOT-nál – a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testületénél –, mivel ebben az évben a szervezet említett vezetője a jezsuita rendben kötelező, harmadik próbaévét töltötte Budapesten. Nagy Töhötöm tehát ideiglenesen átvette tőle a központ vezetését. Amikor pedig rá került a sor, ő 1939-ben Firenzébe ment a harmadik próbaévét letölteni. Hazatérve tovább folytatta munkáját a KALOT-ban, annak országos helyettes elnöke lett.

1944 novemberében Kerkai Jenő legmegbízhatóbb munkatársával, Meggyesi Sándorral Dunaföldváron keresztül Debrecenbe ment, hogy a KALOT további működéséhez szükséges engedélyt kieszközölje. Nagy Töhötöm ugyancsak a fronttal szemben haladva szintén eljutott Debrecenbe munkatársával, Ugrin Józseffel. 1945. április elején pedig Kerkaival úgy döntöttek, hogy a KALOT-nak az új körülmények közé való átmentése érdekében Nagy folytassa a háttértárgyalásokat, ám ezúttal Rómában. Ezzel kezdődött el Nagy Töhötöm Rómába való szökéseinek és futárútjainak sorozata.

Első kiküldetésén, 1945 nyarán az egyik első fecske volt a világháború után Rómába érkező magyarok közül, így személyesen XII. Piusz pápának és tanácsadóinak is beszámolhatott a magyarországi helyzetről. A pápa magántitkárának kérésére ő készített javaslatot a Serédi Jusztinián halála miatt megüresedett esztergomi érseki szék betöltésére. Első helyen Mindszenty József veszprémi püspököt, másodikként Bánáss László debreceni prépostot, harmadik személyként Shvoy Lajos székesfehérvári püspököt ajánlotta, de még másokat is szóba hozott. A jelöltekről részletes jellemzést készített.

A pápa végül két nappal később több más, de mindannyiszor azonos irányba mutató információ figyelembevétele mellett hozta meg döntését, és nevezte ki Mindszenty Józsefet esztergomi érseknek. Nagyra mint futárra a továbbiakban nemcsak a jezsuita rend központja, hanem a Vatikán is számított, így a döntést követően azonnal értesítették és megbízták, hogy hozza haza a Mindszenty kinevezéséről szóló levelet.

Nagy Töhötöm kezdetben azt remélte, hogy tanácsadóként hatással lehet az újonnan kinevezett esztergomi érsekre, viszonyuk azonban rövid időn belül megromlott. Mindszenty ugyanis sem a KALOT-ot, sem a Kereszténydemokrata Néppártot nem támogatta úgy, ahogyan a mozgalom és a párt körül tevékenykedő és ezek túléléséért, működéséért küzdő jezsuita szerzetesek javasolták neki. Az egyre egyházellenesebb belpolitikai légkörben a modus vivendi keresése Mindszenty számára elfogadhatatlan volt, míg Nagy Töhötöm (és Kerkai Jenő) az elutasító álláspontot tartotta történelmileg elhibázottnak.

1945, illetve 1946 folyamán Nagy még négy alkalommal ment Rómába, és beszámolt a magyarországi helyzetről. Mindszentyvel való kapcsolata időközben annyira megromlott, hogy a bíboros kieszközölte a jezsuita tartományfőnöknél Nagy Töhötöm elhelyezését. Sőt ahhoz is ragaszkodott, hogy nemcsak Magyarországon, de Európában se maradhasson. Így a jezsuita rend általános rendfőnöke Dél-Amerikába küldte.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár