Intrikák és leszámolások vetettek véget a Perzsa Birodalom fénykorának
2022. január 28. 09:08 Múlt-kor
Korábban
A három kontinensre kiterjedő birodalom
Kürosz halála után fia, Kambüszész folytatta a hódításokat, és megtámadta Egyiptomot. Kr. e. 525-ben Péluszionnál legyőzte a frissen trónra lépett egyiptomi uralkodó seregét, és magát koronáztatta meg Egyiptom uralkodójává. Mind a görög, mind pedig az egyiptomi források meglehetősen sötét képet őriztek meg róla, de a perzsa feliratok sem különbek.
Hol elmebajosnak, hol mértéktelen nagyivónak tartották, de fontos megemlíteni azt a tényt, hogy ezeknek a forrásoknak jó oka volt arra, hogy valótlanságokat állítsanak Kambüszészről. Az egyiptomiak szemében a legnagyobb bűne az volt, hogy megölette a szent Ápisz bikát, és megpróbálta megtörni a papság hatalmát.
Az egyiptomi hódítást követő hadjáratai nem voltak sikeresek, núbiai hadjárata kudarcba fulladt, egy másik seregét pedig Hérodotosz szerint maga alá temette a Szahara homokja. A bukásának körülményei a mai napig meglehetősen gyanúsak. Dareiosz felirata szerint öngyilkos lett, Hérodotosz viszont azt írta, hogy lovaglás közben saját kardja sebesítette meg halálosan az uralkodót. Bárhogyan is történt, egyik hadvezére, Dareiosz úrrá lett a birodalom keleti felében kitört lázadáson, és – kis közjáték után – megszerezte a perzsa trónt.
Dareiosz tehetséges uralkodónak bizonyult. Úrrá lett a káoszon, és feleségül vette Kürosz összes nőnemű leszármazottját, hogy ezzel is erősítse trónigényét, hiszen hiába származott a perzsa királyi dinasztiából, csak oldalági rokon volt. Hódításai során a birodalmát kiterjesztette Európára is, átkelt a Boszporuszon, és elfoglalta Trákiát. Kísérletet tett a Fekete-tenger mellett élő szkíták leigázására is, ám azok nem vállaltak ellene nyílt ütközetet, és a felperzselt föld taktikáját alkalmazva végül visszavonulásra kényszerítették az uralkodót.
Kr. e. 499-ben fellázadtak a kis-ázsiai görög városállamok, akik felégették Szardeiszt is, majd körülbelül hat évig ellenálltak a perzsa uralomnak. Mivel a lázadás mögött a görög városállamokat sejtették, ezért Dareiosz Kr. e. 492-ben, és Kr. e. 490-ben is hadjáratot indított ellenük. Előbbinek egy vihar vetett véget, utóbbinak pedig a marathóni csata.
A görögök meghódításával I. Xerxész is hiába próbálkozott: bár elfoglalta Athént, és legyőzte a spártaiakat Thermopülainál, a szalamiszi csata a perzsák vereségével ért véget. A görög-perzsa háborúk menete innentől kezdve megfordult, a hadszíntér Kis-Ázsiába, valamint a tengerekre tevődött át, és a görögök megnyerték a háborút.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
