2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Istenből vált emberré Hirohito császár 

2021. április 29. 19:37 Múlt-kor

Az 1901. április 29-én Tokióban született Hirohito japán császár regnálása idején több rekordot is megdöntött, többek között a leghosszabb uralkodás és az első császáron végrehajtott műtét fűződik nevéhez. Hirohito mégsem ezért fontos alakja a japán történelemnek, hiszen a legtöbb támadás Japán második világháborús szerepvállalásával kapcsolatban éri. Felelősségének mértéke a mai napig nem tisztázott, a tragikus események miatt élete végéig lelkiismeret-furdalás gyötörte.

Mennyből a pokolba

A gyermekkorában Micsi hercegnek hívott Hirohito 1916 novemberében, apja trónra lépésével kapta meg a koronahercegi címet. 1921-ben Európába látogatott és tiszteletét tette Japán első világháborús szövetségeseinél, így járt többek között Nagy-Britanniában és Franciaországban is. Ezzel japán történelmében egyedülálló módon ő volt első trónörökös, aki elhagyta a szigetországot. 

A tiszteletadással egybekötött európai tanulmányutat követően édesapja, Taisó császár elmeállapota romlani kezdett, így Hirohito 1924-től régensként irányította az országot. Édesapja 1926. december 25-én bekövetkezett halálával elfoglalta a trónt, bár koronázására csak 1928 november 10-én került sor.

Az ország agresszív expanzionista külpolitikája az 1930-as években, illetve a negyvenes évek első felében, a második világháború folyamán érte el tetőpontját. A japánok megerősítették katonai jelenlétüket a Koreai-félszigeten, a Császári Hadsereg 1931-ben megszállta Mandzsúriát, majd 1937-től kitört az 1945 szeptemberéig tartó második japán–kínai háború, amelynek keretében bekövetkezett a világtörténelem egyik legbrutálisbb atrocitása, a japánok által végrehajtott nankingi mészárlás, melynek 250-300 ezer, többnyire civil kínai polgár esett áldozatul.

A negyvenes évek elején a második világháború kitörésével tovább folytatódott a japán expanzió a Csendes-óceán térségében. A Császári Hadsereg és a Császári Haditengerészet egységei egészen Indiáig és Ausztrália határáig jutottak. 1941. december 7-én a japánok veszélyes hazárdjátékba kezdtek Pearl Harbor megtámadásával, amelynek köszönhetően az Egyesült Államok belépett a háborúba, megpecsételve a császárság sorsát.

Császári hozzájárulás

A hagyomány szerint a Meidzsi-kor japán uralkodói nem avatkoztak bele a napi politikába és ez egy istenként tisztelt személy esetében talán nem is volna meglepő. Ennek ellenére léteznek olyan feljegyzések, melyekkel bizonyítható, hogy a Pearl Harbor elleni támadás napján, 1941. december 7-én Todzsó miniszterelnök napközben többször is egyeztetett a császárral, aki nem ellenezte az Egyesült Államok megtámadását, sőt, már december elején jóváhagyta azt. December 7-én Juzava Micsio belügyminiszter-helyettes az eligazítást követően az uralkodót megkönnyebbültnek és rendíthetetlennek írta le.

Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a 20-as évektől egészen a háború végéig a Császári Hadsereg és a Császári Haditengerészet, azaz a japán fegyveres erőket irányító magas rangú tisztek fokozatosan belefolytak az ország kormányzásába, és egyre erőszakosabban képviselték az expanzív, hódító külpolitikát.

Ha szükségeltett, a katonák erőszakkal is elmozdítottak politikusokat. A hadsereg egyik szélsőséges tagja még a hivatalos japán kapitulációt is szerette volna megakadályozni. Hatanaka Kendzsi őrnagy és különítménye 1945. augusztus 15-én hajnalban betört a tokiói császári palotába, hogy megszerezze a császár kapitulációját tartalmazó, bakelitlemezre vett hangfelvételt. A lemezt nem találták meg, és nem sikerült a Szuzuki Kantaró miniszterelnök elleni merényletkísérlet sem, így Hirohito még aznap, 1945. augusztus 15-én tájékoztatta népét országa kapitulációjáról.

A történelmi rádióbeszédet az tette még unikálisabbá, hogy a nép először hallhatta a császár hangját. Hirohito az éter hullámain keresztül közölte alattvalóival az elkerülhetetlen véget és burkolt megbánást is tanúsított:

„A legnagyobb mértékben tisztában vagyunk, drága Alattvalóink, legbensőbb érzéseitekkel. Azonban az idő és a sors szavának engedve elhatároztuk, hogy elindulunk a generációk nagy békéje felé azáltal, hogy elviseljük az elviselhetetlent és eltűrjük az eltűrhetetlent.”

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Császári kimonóban, 1928Hadi szemle 1938Hirohito és Douglas MacArthur, 1945Találkozó Nixon elnökkel, 1971
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár