2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből
Kulcsár Ádám

Hét híres történelemformáló vihar

A természet időről időre megmutatja, ki is az úr a Földön. Egy-egy környezeti jelenség – legyen az vihar, hurrikán, jégeső vagy hózápor – az elmúlt évezredekben sokszor hadjáratokat döntött el, országokat mentett meg, forradalomba átcsapó elégedetlenkedéseket és éhínségeket okozott, ám többször békét is teremtett.

A Hellász ellen támadó Perzsa Birodalmat a tenger görög istene nem fogadta kegyeibe, hiszen többször is hatalmas vihar sújtotta a hódító ázsiaiak hajóhadát.

Az I. Dareiosz veje, Mardoniusz vezette első nagyobb, perzsa tengeri hadjárat Kr. e. 492-ben csupán a Trákiához közeli Chalkidiki-félsziget keleti nyúlványáig jutott, ahol a főként föníciai hajókból álló flotta hatalmas viharba került, s többségük annyira megrongálódott, hogy szégyenszemre vissza kellett fordulniuk.

Elődje hibájából tanulva az új perzsa uralkodó, Xerxész alaposabban felkészült a támadásra. Kr. e. 480-ban megindított hadjáratában kettéosztotta seregét: egy szárazföldi és egy tengeri kontingens indult meg a Perzsa Birodalomnak behódolni nem kívánó görögség ellen. Az Európát és Ázsiát összekötő Hellészpontoszon (a mai Dardanellák) egy hatalmas, közel 1300 méter hosszú hidat ácsolt össze hajóiból. Megmaradt flottájával a partok mentén haladt nyugat, majd dél felé. A biztonság kedvéért átvágatta a Chalkidiki-félsziget keleti nyúlványát, hogy gályái a tengeri viharok ellen védelmet nyújtó szorosban haladhassanak.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2022. tél számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok
Bezár