2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Halálos párbajok sorozatával bizonyította képességeit Japán leghíresebb szamurája

2019. november 12. 18:44 Múlt-kor

Béke és örökség

Habár kisebb, sport jellegű párbajokban később is részt vett, musa sugjója véget ért. Tekintetét egyre inkább befelé fordította, és élete végén a következőket írta erről a korszakról:

„Megértettem, hogy nem azért győzedelmeskedtem, mert kivételesen ügyes lettem volna a harcművészetben. Talán volt valamiféle veleszületett tehetségem, vagy csupán nem távolodtam el a természetes elvektől. Vagy talán az egyéb stílusok harcművészetéből hiányzott valami? Ezt követően, mindennél jobban eltökélve arra, hogy tisztán értsem meg a legmélyebb elveket, éjjel-nappal gyakoroltam. Mire már ötven körül jártam, igen természetes módon ismertem fel e harcművészet Útját.”

A kardforgatás mestere oktatni kezdte művészetét, és magáévá tette a zen buddhizmus filozófiáját, valamint más művészeteket is elkezdett gyakorolni: a szépírást és a festészetet.

Élete ezen szakaszában valósággal megtestesítette a szamurájideált: harci erényei mellett nagy műveltségre is szert tett, igazi művésszé és az önuralom mesterévé vált.

1643-ban lehetséges, hogy érzékelte a vég közeledtét, mivel ekkor állt neki megírni önéletrajzát, az Öt elem könyvét. A művet 1645-ben fejezte be.

A kutatók feltételezése szerint Muszasi halálát a tüdőrák valamilyen formája okozhatta. 1645 májusában különféle ajándékokat adott át tanítványainak, és megírta az önfegyelem 21 szabályát összefoglaló Dokukodó („Az egyedül járó útja”) című művét. 1645. május 19-én hunyt el.

Mijamoto Muszasi életét számos alkalommal dolgozták fel különféle médiumokban, leghíresebben Josikava Eidzsi regény formában, e mű hazánkban is széles körben ismert.

Maga Muszasi műveit a világ minden táján olvassák nem csupán a harcművészetek iránt érdeklődők vagy a zen gyakorlói, de üzletemberek és mások is, akik életükben, karrierjükben szeretnék érvényesíteni szabályait.

Szun-ce A háború művészete című művéhez hasonlóan Muszasi jó néhány tanácsa örök érvényűnek tekinthető.

Ahogy ő maga írta: „Semmi sincs magadon kívül, ami valaha jobbá, erősebbé, gazdagabbá, gyorsabbá vagy okosabbá tehet. Minden belül van. Minden létezik. Semmit se keress önmagadon kívül!”

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Muszasi egy kora újkori ábrázoláson legyőz egy jamazame („hegyi cápa”) nevű mitikus szörnyeteget (kép forrása: Wikimedia Commons)Muszasi egy gerendával győz le több ellenfelet egy hagyományos ábrázoláson (kép forrása: laphamsquarterly.org)Mijamoto Muszasi és Szaszaki Kódzsiró párbajának emléket állító szobrok Ganrjú-dzsima szigetén (az ugró alak Muszasié, a térdelő Szaszakié) (kép forrása: learning-history.com)Muszasi két karddal küzd egy kora újkori ábrázoláson (kép forrása: Wikimedia Commons)Szaszaki Kódzsiró egy 19. századi ábrázoláson (kép forrása: All That's Interesting / British Museum)Muszasi egy saját maga által készített festményen (kép forrása: Wikimedia Commons)Gébics egy halott fán – Mijamoto Muszasi festménye (kép forrása: Pinterest)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár