Évszázadokon át keresték a titokzatos déli kontinenst a régi korok hajósai
2024. június 17. 18:05 Múlt-kor
Korábban
Telepesek a déli kontinens nyomában
A következő felfedező, Álvaro de Mendaña de Neira már azzal a szándékkal indult el Peruból, hogy megtalálja a déli kontinenst. A felfedezőutat az motiválta, hogy a spanyolok olyan történeteket hallottak az inkáktól, amelyben egy gazdag területről szóltak a nyugati óceánban.
Mendaña három hónapos hajózás után, 1568. február 7-én szárazföldre bukkant, amelyet Santa Isabelnek nevezett el, de később kiderült róla, hogy egy szigetcsoportot hajózott körül, amelyet utóbb Salamon-szigeteknek nevezett el. Hat hónapig tartózkodott a területen, ezalatt pedig rendszeresen összecsaptak a bennszülöttekkel.
Álvaro de Mendaña de Neira
Második útjára 1595–1596-ban került sor, és 378 telepest, köztük nőket is vitt magával, hogy kolonizálják a Salamon-szigeteket. Szerencsétlenségére azonban képtelen volt újra megtalálni az általa felfedezett földet, és végül Nendo szigetén kötöttek ki 1595. szeptember 8-án. A helyiek eleinte segítőkészek voltak, ám a jó viszony hamar ellenségeskedésbe fordult.
Az állandó harcokban a spanyolok lőfegyverei nem értek sokat, mert az esőtől a lőporuk benedvesedett. A legénység egy része fellázadt, a telepeseket pedig a malária is megtizedelte. Maga Mendaña is áldozatul esett a kórnak. A kormányzói székben a felesége, Isabel Barreto de Castro követte, aki a bátyjával együtt még kitartott a szigeten, de október 30-án elhagyták azt, ezzel az első kolóniaalapítás a Csendes-óceánon kudarcba fulladt.
A portugál születésű Pedro Fernandes de Queirós részt vett Mendaña sikertelen vállalkozásában, de ez sem szegte kedvét ahhoz, hogy 1605–1606 során 160 emberrel és három hajóval útra keljen megtalálni és a spanyol korona számára elfoglalni a nagy déli földrészt. Felfedezték például a Buen Viaje szigeteket (ami ’Jó utat’ jelent spanyolul), és felfedezte az Új-Hebridák (a mai Vanuatu) legnagyobb szigetét, Espiritu Santo-t. Mivel Queirós azt hitte, hogy a déli kontinenst találta meg, a sziget teljes neve La Austrialia del Espiritu Santo lett.
„Luis Vaez de Torres megpillantja a York-fokot, 1606” az 1886-os „Ausztrália képes atlasza” című kiadványból
Queirós hajóját azonban 1606 júniusában egy vihar elszakította a társaitól. Az expedíció vezetője visszahajózott a mexikói Acapulcóba, a helyettese, Luis Váez de Torres azonban, miután azt hitte, hogy parancsnoka hajótörést szenvedett, folytatta az utat.
Torres végighajózott az ő nevét viselő szoroson, amely elválasztotta Ausztráliát és Új-Guineát, bizonyítva ezzel, hogy utóbbi sem azonos a keresett nagy déli kontinenssel, hanem egy önálló sziget. Az utazásáról kevés forrás maradt fent, így az sem kizárt, hogy ő maga látta Ausztrália partjait, de írásaiban sosem állította, hogy megtalálta azt. A feladata végeztével Manilába hajózott vissza.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![Múlt-kor magazin 2010/ősz](/ih0Ax/label/.cut-640x400/624.jpg)
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- A katolikus hit védelmezőjéből vált az önálló anglikán egyház fejévé VIII. Henrik tegnap
- Még a föld is megnyílt a Komáromot elpusztító földrengés következtében tegnap
- A Tisza család nemzedékeit bemutató kiállítással várja a látogatókat a megújult geszti kastély tegnap
- Soha nem érezte magát bűnösnek a szarajevói merénylő tegnap
- Béremelésért és árcsökkentésért tüntettek a poznani munkások 1956-ban tegnap
- Folytatódnak a mohácsi csata helyszínének régészeti feltárásai tegnap
- Az ártatlanul elítélt '56-os mártírra, Brusznyai Árpádra emlékeztek tegnap
- Erdélyi színháztörténet egy felvonásban tegnap