Elhunyt Almási István népzenekutató

Almási István (kép forrása: Wikimedia Commons)

Almási István az erdélyi magyar népzenekutatás első számú szaktekintélye volt, aki igen nehéz körülmények között "a legmagasabb szakmai és erkölcsi igényeket kielégítő" tudományos életművet hozott létre - közölte az MTI-vel hétfőn a Magyar Művészeti Akadémia. Almási Istvánt az MMA saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Almási István 1934. december 8-án született Kolozsváron. Csaknem fél évszázadon át, 1957-től 2004-ig tevékenykedett a Kolozsvári Folklórintézetben (mai nevén a Román Akadémia Kolozsvári Folklór Archívuma); tudományos kutatóként ő vitte és képviselte - sokszor egymaga - az erdélyi magyar népzenetudomány ügyét.

Az archívumot csaknem hatezer dallam gyűjtésével és lejegyzésével gazdagította, hiánypótló szilágysági monográfiái mellett számos más kiadvány szerzője, társszerkesztője, szerkesztője vagy lektora volt - emlékezik a kutatóra az MMA közleménye.

Főleg azokon a tájakon folytatott kutatásokat, amelyek népzenéje korábban egyáltalán nem, illetve csak elenyészően csekély mértékben vált ismertté, így a többi között az Érmelléken, a Szilágyságban, a Lápos mentén, Aranyosszéken, a Nyárádmentén, a Kis-Küküllő-Maros közén, a Homoród mentén és Háromszéken. Tudományos vizsgálódásai kiváltképpen a népi dallamok osztályozási, rendszerezési és tipológiai kérdéseire, az etnikai kölcsönhatásokra, a népdalgyűjtés módszertani problémáira és az erdélyi népzenekutatás történetére irányultak.

Tizenegy könyve jelent meg (részben társszerzőkkel) az Irodalmi, a Kriterion, az Európa Könyvkiadónál, valamint az Európai Tanulmányok Alapítvány Kiadójánál, legutóbb pedig gyűjteményes kötete az MMA Kiadónál. 157 tanulmányt, cikket és könyvismertetést közölt tudományos és művelődési kiadványokban.

166 előadást tartott tudományos tanácskozásokon, közművelődési fórumokon és oktatási intézmények rendezvényein népzenetudományi, zenetörténeti, valamint egyházzenei kérdésekről Magyarországon, Romániában, Ausztriában és Németországban.

Almási István tudományos munkájával párhuzamosan egyházzenészként és karvezetőként is működött, nyugdíjba vonulása után pedig az erdélyi magyar felsőfokú képzés intézményeiben vállalta a zenei folklorisztika oktatását - idézi fel a Magyar Művészeti Akadémia közleménye.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• Rákóczi hadnagyából lett Franciaország marsallja Bercsényi László gróf
• Nem sikerült megfelelő külföldi segítséget szerezniük a Wesselényi-összeesküvés résztvevőinek
• Gyógynövénykertet is gondozott a szegényeket taníttató Lórántffy Zsuzsanna
• I. József a kezdetektől békét akart kötni a kurucokkal