Einstein „undorítónak” tartotta idősebb fia pályaválasztását

Családi különbségek

1927-ben Hans Albert Einstein megismerkedett első feleségével, Frieda Knechttel. Az Albert szerint „jellegtelen” nő kilenc évvel volt fiatalabb Hans Albertnél, akinek édesapja rendkívüli módon ellenezte a kapcsolatot – a sors fintora, hogy ugyanúgy viszonyult fia házasságához, mint saját szülei az övéhez. Arról igyekezett meggyőzni fiát, hogy ne legyen gyermekük, mert előbb-utóbb úgyis el akarja majd hagyni feleségét. Albert sosem fogadta el teljes mértékben Friedát, azonban hozzáállása idővel toleránsabbá vált.

Hans Albert és Frieda házasságából végül három gyermek született, azonban csak egyikőjük érte meg a felnőttkort. Végül doktori fokozatot is szerzett a technikatudományban Németországban, azonban nem tudta sokáig kamatoztatni az országban.

1933-ban az eddigre szintén Németországban élő Albert elhagyta az országot a nácik hatalomra kerülését követően. Arra biztatta fiát, ő is tegyen így. Hans Albert végül 1938-ban hagyta el Németországot, és az Egyesült Államokba, a dél-karolinai Greenville városába költözött. Itt a földművelésügyi minisztériumnak dolgozott, az egyik szakterületének számító üledékvándorlást tanulmányozva. Rövidesen Kaliforniába, a California Institute of Technology-nál folytatta munkáját, majd 1947-től a Kaliforniai Egyetem berkley-i kampuszán tanított hidraulikát. Ezen idő alatt végig levelezett édesapjával. Karriertanácsokat is kért tőle, de átbeszélték közös sikereiket és családjuk iránti aggodalmaikat is.

Habár kapcsolatuk sosem a rajongó fiú és mindent megadó apa viszonya volt, a két Einstein végül egy barátságos partnerséget alakított ki, amely hosszú időn át fennmaradt, és olykor érzelmesebb pillanatokba is átcsapott. Annak ellenére, hogy maguk mögött hagyták a régi vitákat, Albert élete végéig neheztelt fiára, amiért a fizika helyett a mérnöki pályát választotta. Hans Albert azonban fel tudta mutatni saját díjait, például Guggenheim-ösztöndíját, az Amerikai Építészmérnökök Társaságától nyert ösztöndíjait, illetve a földművelésügyi minisztériumtól kapott elismeréseit – ezek egyike sem ért fel egy Nobel-díjjal, de mutatták, hogy Hans Albert elismert volt szakmájában.

A két férfit a családi tragédiák hozták közelebb egymáshoz. Amikor 1939-ben Hans Albert második és harmadik fia, a hatéves Klaus és az egy hónapos David is meghalt diftériában, Albert felidézte saját tapasztalatait első gyermeke elvesztéséről, amivel vigasztalni próbálta fiát. Miután Hans Albert két fiát is elvesztette, egyetlen megmaradt fia, Bernhard Caesar Einstein mellé pedig feleségével örökbe fogadtak egy lányt, Evelynt, sokkal közelebbivé vált édesapjával való kapcsolata.

Albert Einstein 1955-ben hunyt el. Ekkoriban a Princeton Egyetemen tanított, és a beszámolók szerint Hans Albert igen sok időt töltött vele halála előtt. Három évvel ezután Frieda is elhunyt. Hans Albert ugyan újranősült, de ebből a házasságból nem született gyermek. Maga Hans Albert 1973. július 26-án hunyt el szívelégtelenségben. Fia, Bernhard fizikát és technikát egyaránt végzett Zürichben, és 2008-as haláláig több találmányt is szabadalmaztatott az Egyesült Államokban. Fogadott lánya, Evelyn ennél szerencsétlenebb sorsú volt: egy válást követően nincstelenné vált és hajléktalanként élt, amíg meg nem sikerült egyeznie a nagyapja örökségét kezelőkkel, akik addig teljességgel kihagyták őt mindenfajta anyagi haszonból. Evelyn Einstein 2011-ben hunyt el.

1. Szerteágazó utak
2. Családi különbségek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"