2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Csaláshoz folyamodott a görög maratonista az első újkori olimpián

2024. április 6. 12:21 Múlt-kor

Magyar vonatkozások

Hajós Alfréd – vagy ahogy többen ismerik, a magyar delfin – neve sokak számára ismerősen csenghet. A 200 és az 1500 méteres gyorsúszás győztese „beúszott” a magyar sporttörténelem legszebb lapjaira.

Hajlamosak vagyunk megfeledkezni a további magyar sikerekről. Szokoly Lajos – akit elsőként szólítottak rajtkőre az újkori olimpiák történetében – 100 méteres síkfutásban lett harmadik, és valószínűleg a 110 méteres gátfutásban is dobogós helyen zárt volna, ha nem bukott volna el az utolsó gáton. Dáni Nándor 800 méteres síkfutásban lett második, míg Tapavicza Momcsilló tenisz egyesben ért el holtversenyben harmadik helyezést.

A legérdekesebb történet talán Kellner Gyuláé, aki úgy lett harmadik a legjobban várt, maratoni 36,7 km-es távon, hogy először negyedikként érkezett be a célba, de az egyik görög versenyző szekéren ülve tette meg a táv egy bizonyos részét. A csalásra ugyan nem lehet kifogás, de annyit megjegyezhetünk a görög versenyzők védelmében, hogy az Athén–Marathón távon egyértelmű elvárás volt a hazai győzelem – a kimagasló pénzjutalmakról nem is beszélve.

A sikerekről csak késéssel tudósított a sajtó, a kor technológiájának megfelelően ugyanis jelentős késéssel érkeztek meg a hírek a hazai földre. Az igazi élményt a sport rajongóinak ezekben az időkben azok a tudósítások és levelek jelentették, amelyeket többek között Kertész K. Róbert küldött a Pesti Hírlapnak, vagy Wein Dezső a Pesti Naplónak. És ne felejtsük: az eseményeket ők is csak távcsövön keresztül figyelték, így a tudósítások nem vehetők számításba szakértői leírásként.

Mi nem volt az első újkori athéni olimpián?

Tévedés volna az első újkori ötkarikás játékot a jelenlegi olimpiákkal egyenrangúnak tekinteni, hiszen az elmúlt 127 évben a szimbólumrendszer jelentős változásokon ment keresztül.

Olimpiai láng 1928-ban, Amszterdamban lobogott újra, a fáklyás váltófutás pedig az 1936-os berlini olimpia vívmánya volt, a láng 12 nap alatt tette meg a 3187 kilométeres távot Olümpiától Berlinig.

Még nem készült el az öt kontinens összekapcsolódását szimbolizáló olimpiai ötkarika, amelynek az ötletét szintén Pierre de Coubertin dolgozta ki 1912-ben. Az olimpiai himnusz zenéje is változott, végül Szpiridon Szamarasz megzenésített verziója (Kosztisz Palamasz verse alapján) 1958-tól vált hivatalos himnusszá. Mára már a kabalafigurák is nélkülözhetetlen kellékei az eseménynek, pedig történetük csak a müncheni 1972-es olimpián, Waldi nevű tacskóval kezdődött el.

Aranyérmeket sem osztottak 1896-ban. Az egyes számok győztesei ezüstérmet, oklevelet és olajfalevél-koszorút, a második helyezettek rézérmet és koszorút kaptak, míg a harmadik helyezettek üres kézzel távoztak.

Mai szemmel az 1896-os olimpia több szempontból sem volt „igazi”, mégis valami világraszóló újdonság kezdeteként és egy méltatlanul elfelejtett hagyomány folytatásaként tekintünk rá.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Hajós Alfréd, a magyar delfinAz esemény plakátja
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár