Casablancában határozatot hoznak az itáliai partraszállásról
2004. szeptember 13. 12:06
Franklin D. Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke és Winston Churchill brit miniszterelnök, valamint katonai szakértők Casablancában egy titkos konferencián találkoznak, hogy megtárgyalják a hadi helyzetet. Sztálin a részvételt elhárította, mivel, mint főparancsnoknak a Szovjetunióban volt szükség a jelenlétére. A casablancai tárgyalások fő pontja a második front létrehozása, amit főként a Szovjetunió sürget tehermentesítésére. Az amerikai elnök Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszternek tett ígérete ellenére mégis abban állapodtak meg, hogy a nyugati szövetségesek 1943 júliusában, Szicíliában partra szállnak, és Észak-Afrikában szilárdítják meg katonai helyzetüket. Ez főként Churchill érdeke volt, aki a Földközi-tenger térségében meglévő brit politikai érdekeket kívánja a Szovjetunióval szemben védelmezni. A Franciaország partraszállást - a Szovjetunió csalódására - csupán 1943 őszére helyezik kilátásba. Roosevelt és Churchill kezdeményezésére a konferencián - mindenesetre csak rövid időre és felszínesen - megtörténik a kibékülés Charles de Gaulle és Henri-Honoré Giraud tábornokok között, akik a szabad Franciaország képviselőiként rivalizálnak egymással. Míg de Gaulle Londonból dolgozik Franciaország felszabadításán, Giraud Algéria francia részében rendezi be támaszpontját. A konferencia befejeztével Roosevelt bejelenti a szövetségesek háborús céljait. Olaszország, Japán és a Német Birodalom feltétel nélküli megadását követeli, és "egy világnézet szétrombolását..., amely más népek meghódítására és leigázására" irányul. Ezzel a szövetségesek kizárják egy Hitler utáni kormánnyal köthető fegyverszünet lehetőségét. Churchill, akit erről a megfogalmazásról előzőleg nem tájékoztatták, joggal tart attól, hogy a feltétel nélküli megadásra irányuló követelés Hitler helyzetet megszilárdítja.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő 2024.03.27.
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen 2024.03.27.
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül 2024.03.27.