2019. tél: Fagyos téli ütközetek

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: január  •  Nap: 27
26 találat
[1]

1163. január 27.

Megkoronázzák IV. Istvánt

Mikó Kalocsai érsek királlyá koronázza II. László öccsét, István herceget. Lukács esztergomi érsek azonban trónbitorlónak nyilvánítja és kiközösíti őt.

[2]

1322. január 27.

I. Károly megemlékezik Sinka mesterről

I. Károly Csorba Péter apród számára kiállított oklevelében megemlékezett Péter mester apjáról, Sinka mesterről. Sinka mester Károlyt már 1300-as partraszállásakor támogatta. A király különböző hadjárataiban harcolt, számos vár ostrománál ontotta vérét. Végül Trencsén ostromakor nem kerülhette el végzetét. Bár férfiasan harcolt a hűtlen alattvalók a király szeme láttára megölték.

[3]

1364. január 27.

Mermonya udvari katona királyi oklevelet kap

I. Lajos király a Mermonyának adott oklevélben részletesen felsorolja a katona vitéz tetteit. Zára 1346-os ostromakor saját költségén csapatot állított fel, és csatlakozott a királyi hadhoz. Részt vett az 1350-es nápolyi hadjáratban, ahová - jó szokását megőrizve - szintén saját költségén toborzott katonákkal érkezett. Aversa és Nápoly ostrománál sebesüléseket is szenvedett a dárdáktól és kőgolyóktól. Az egyik fegyver éppen a bal szemét érte, aminek következtében félig megvakult. Ez azonban nem szegte kedvét a harcosnak, pár napra rá már személyesen vett részt a hadi cselekményekben. A király arról is megemlékezett, hogy neki 500 aranyforintot kölcsönzött, de ezt összeget Lajos még nem fizette vissza. Mermonya végül fogságba esett, és öt hónapig rabságban tartották. Innen saját pénzén váltotta ki magát.

[4]

1528. január 27.

I. Szulejmán szövetséget köt Szapolyaival

I. Szulejmán Isztambulban szövetséget köt Szapolyai Jánossal, akinek védelmet ígér Ferdinánddal szemben.

[5]

1731. január 27.

Meghal Bartolommeo Cristofori

Az olasz hangszerkészítő Padovában született 1655. május 4-én. Ferdinando Medici hangszergyűjteményének gondozója volt. Neki sikerült először olyan működőképes mechanikát kidolgoznia, amelynek révén a húrokra kalapáccsal mért ütéseket billentyűzettel kapcsolták össze. Konstrukciójáról 1700-ban történt először említés a Mediciek részére készített leltárban. Az ő modelljei szerint készültek az első nevezetes kalapács-zongorák.

[6]

1756. január 27.

Megszületett Wolfgang Amadeus Mozart

Az európai zene egyik legragyogóbb csillaga. Együtt csodálhatjuk benne a kivételes, született tehetség nagyságát és egy gazdag, teljes értékű zenei korszak eredményeit. Édesapja Leopold Mozart egyházi muzsikus, hegedűművész, pedagógus, a sabzburgi érsek udvari zeneszerzője és másodkarmestere. Ő maga sváb, felesége Anne Marie Pertl osztrák származású. Hét gyermekük közül sajnos csak Nannerl és az utolsónak született Wolfgang maradt életben. Az apa hamarosan felismeri gyermekeinek kivételes zenei tehetségét, és minden egyéni ambícióról lemondva gyermekeinek nevelését tűzi ki életcélnak. A kis Mozart meglepő gyorsasággal tanul, sőt alig ötévesen zenét is ír. A két Mozart gyerek zenei tudását az egész város ünnepli, ezért a szülők úgy határoznak, hogy a város határán túl is bemutatják gyermekeik zenei tehetségét. A szülők a tizenegy éves Nannerllel, a hatéves Wolfganggal 1762-ben több évig tartó hangversenykörútra indulnak. Fellépéseik mindenütt szép sikert aratnak, és csodálatot, feltűnést keltenek. Münchenben a választófejedelem előtt szerepelnek, Bécsben Mária Terézia császárnő fogadja a kis művészeket. Ferenc császár tréfálkozva teszi próbára a kis Wolfgangot, amikor egy kendővel letakarja a zongora billentyűit, és így kell bebizonyítania egyedülálló tehetségét. Fél Európa a gyermek Mozartot ünnepeli, aki ezáltal megfordul legmagasabb társadalmi körökben is, és elsajátítja a szertartásos, mértéktartó udvariasságot, megismeri az európai élet felhőtlen eleganciáját, amely művészetére is hatással volt. Mozart korában a zene a hivatalos és magánünnepek tartozéka. A fejedelmi udvarok szinte egymással versenyezve rendelnek új műveket a jeles alkalmakra. Mozart élete végéig ontja a kedves, behízelgő szórakoztató zenét. Muzsikája - miután maga is jó táncos - szinte táncba csalogatja a vendégeket. Miután hazatérnek Salzburgba, újból a hercegérsek szolgálatába áll, de az a szolgálat már jóval több megaláztatást jelent számára, mint az előző érsek idején. Ezt az időszakot tehát a nyűgös zenekari munka és a komponálás öröme jellemezi. A divertimentók, szerenádok és szimfóniák mellett most már versenyműveket is ír, főleg zongorára, mert a közönséget továbbra is csak virtuóz zongorajátéka érdekeli, mint zeneszerzőt azonban semmibe veszi. 1785-ben mélyül el barátsága Haydnnel. Bécsben találkoznak először, s bár Haydn jóval idősebb Mozartnál, mégis igazi barátság szövődik kettőjük között. Haydn elismeri, sőt nagyra értékeli a nála fiatalabb Mozart tudását, s egyenrangú társnak tekinti őt. Mozart művészi alázattal megvallotta, hogy vonósnégyeseit "Haydn-minta" szerint alkotta. Beethoven, a bécsi klasszikusok legfiatalabb tagja is találkozott Mozarttal. A fiatal zeneszerző tizenhat évesen Bécsben keresi föl Mozartot, s kéri, hallgassa meg zongorajátékát, s fogadja őt tanítványának. Beethoven kezdetben elfogódott, de egy idő után - miután már játszott egy kicsit a zongorán - arra kéri a mestert, hogy játsszon egy dallamot, s ő bemutatja rögtönző képességét. Mozart nem kis ámulatára a fiatalember nagy mesterségbeli tudással, szinte fölülmúlhatatlan ügyességgel játszott. Mozart ekkor így szólt jelen lévő muzsikustársaihoz: "Erre a fiúra ügyeljetek, róla még sokat fog beszélni a világ!" Mozart halálának körülményeihez egy már-már legendává magasztosult történet kapcsolódik. Egy délután felkereste őt egy titokzatos, fekete álruhás megrendelő, aki gyászmise írására kérte föl a 35 éves zeneszerzőt. (Utólag kiderült, hogy az illető Walseg gróf volt, aki saját neve alatt akarta a művet kiadni). Mozart betegen is megfeszített erővel dolgozik, de a művet már nem tudja befejezni. Tehetséges tanítványa, Franz Süssmayer pótolta később a hiányzó részeket. Mozart Requiemje a műfaj legjelentősebb alkotásai közé tartozik. Egy följegyzés szerint élete utolsó délutánján otthonukban néhány barátjával a Requiem egyik tételét próbálták. Mozart az első ütemek után hangosan fölzokogott és félretette a kottát. "Ma éjjel meghalok, megmondtam, hogy magamnak írtam a Requiemet!" Így is történt. Az emberiség művészetét oly bőkezűen gazdagító zeneszerzőt senki sem kísérte el utolsó útján. 1791-ben azon a napon zuhogott a havas eső. Mozartot a bécsi temető tömegsírjába temették.

[7]

1813. január 27.

Megszületett Luppis János tengerésztiszt, feltaláló

Luppis János Fiume városában született, apja tengerészkapitány volt, ő is fiatalon került az osztrák-magyar haditengerészethez, ahol fregatt-kapitányként szolgált. Kezdetleges torpedójának modelljét az 1860-as évek elején készítette: ez hajtóművel ellátott csónak volt, orrában gyújtókészülékkel és benne a robbanószerkezettel. A csónakot sűrített levegővel meghajtott hajócsavar mozgatta előre, két kormánylapáttal kormányozták a partról mozgatott zsinórok segítségével. Célba ütközéskor robbant. Találmányát bemutatta a hadügyminisztériumnak, de sem támogatást, sem elismerést nem kapott. Később kapcsolatba került R. Whitehead angol feltalálóval, a Népszigeti hajógyár alapítójával, s a közös munkájuk eredményeként Fiumében 1866-ban elkészült torpedó már a maiakhoz hasonló fegyver volt. A hajtóerőt egy 25 atm. nyomású légtartály szolgáltatta. A sűrített levegő előmelegítése a teljesítményt jelentősen fokozta, a két, ellentétesen forgó hajócsavar az oldalirányú kitérést volt hivatva kiküszöbölni. A torpedót alkalmassá tették felszíni, víz alatti, később pedig repülőről történő indításra is. Az új fegyverből Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és Oroszország vásárolt nagyobb mennyiséget. A torpedó feltalálója 1869-ben magyar nemességet kapott találmányáért. Torrigia-ban hunyt el 1875. január 11-én. A fegyver első harcszerű bevetése 1877-ben, a perui polgárháborúban történt, tömegesen az orosz-japán háború tengeri ütközeteiben alkalmazták, 1904-ben.

[8]

1821. január 27.

Megszületett Teleki Sándor gróf

A kolozsvári születésű gróf Liszt Ferenc és Petőfi Sándor jóbarátja volt, utóbbi az ő koltói kastélyában töltötte mézesheteit Szendrey Júliával. A szabadságharc alatt Bem mellett ezredesi rangban harcolt, majd a bukás után az aradi várbörtönbe zárták, ahonnan azonban megszökött, ezért távollétében ítélték halálra. A száműzetésben Victor Hugo és Alexandre Dumas is kitüntette barátságával. 1859-ben csatlakozott Garibaldihoz, s ezredesi rangban a magyar légiót szervezte, majd rövid ideig a légió parancsnoka is volt, harcolva az olasz egységért. 1867-ben amnesztiát kapott, s hazatért. Tagja lett a Kisfaludy Társaságnak és a Petőfi Társaságnak, valamint alapító tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak. Műveinek többsége visszaemlékezés. Nagybányán halt meg 1892. április 18-án.

[9]

1826. január 27.

Megszületett Szaltikov-Scsedrin orosz író

Mihail Jevgrafovics Szaltikov-Scsedrin Ősi nemesi családban született, tízéves korától a Carszkoje Szelo-i líceum növendéke volt. 1844-ben lépett a hadügyminisztérium szolgálatába. Világnézetére a francia utópisták hatottak, tagja volt Petrasevszkij forradalmi körének. Első elbeszéléseinek radikális hangja miatt 8 évre száműzték, ezután évekig állami tisztviselő volt. 1868-tól kezdve teljesen az irodalomnak élt, szerkesztette az Otyecsesztvennie zapiszki című folyóiratot. Száműzetésének élményeit írta meg a Kormányzósági karcolatok (1856) című kötetében, melyben már felbukkan sajátos tipizáló módszere, szatirikus hangneme. Legjelentősebb írása az 1869-ben megjelent Egy város története, amely a szatíra eszközeivel tárta fel az orosz élet valóságát. Külhoni útján szerzett tapasztalatait tükrözte az 1881-ben megjelent Külföldön, amely a nyugati polgári életforma hiteles rajza. Szatírája a Jelenkori idill (1883) és a Levelek nénikémhez (1882) című elbeszéléskötetekben érte el a tetőpontját. Néhány írása a nyugati országokban még életében ismertté vált. Turgenyev mint az orosz Swift-et mutatta be az angol közönségnek. Legjobb művei ma is elevenen hatnak.

[10]

1849. január 27.

Rögtönítélő haditörvényszék áll fel

Az Országos Honvédelmi Bizottmány Debrecenben rögtönítélő haditörvényszéket állít fel a kémek megbüntetésére. Kossuth, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke Csányi Lászlót Erdély teljhatalmú országos biztosává nevezi ki.

[11]

1851. január 27.

Megszületett Jan Chelminski, lengyel festő

Tanulmányait Varsóban és Münchenben végezte, ezt követően Amerikában, Londonban és Párizsban dolgozott. A rokokó világ hangulatát idéző képeivel nagy sikert aratott. (Hajtóvadászat XV. Lajos idejében). Csataképein a napóleoni időket és a lengyel légiók életét ábrázolta. (I. Napoleon visszatérése Oroszországból).

[12]

1889. január 27.

Kossuth válaszol az ifjúságnak

Az egyetemi olvasókör esti bankettjén felolvassák Kossuthnak az országos ifjúsági gyűlés üdvözlő sürgönyére küldött távirati válaszát

[13]

1891. január 27.

Megszületett Ilja Ehrenburg

A XX. század sokoldalú alkotója volt. Több évig élt Párizsban, ahol Modigliani, Picasso, Rivera, Léger, Tolsztoj, Eluard barátságát élvezte. A II. világháború alatt haditudósítóként dolgozott, majd a győzelem után még két évtizeden át jelentős publicisztikai munkásságot folytatott. Legértékesebb műve az `Emberek, évek, életem` cimű memoárgyűjteménye.

[14]

1901. január 27.

Meghal Giuseppe Verdi

A XIX. század egyik legnagyobb operaszerzője Le Roncole-ban született 1813. október 10-én. Muzikalitása már nyolc éves korában feltűnt, s 12 évesen a falu orgonistáját helyettesítette. Később Milánóba került, ám a konzervatóriumba nem vették fel, ezért a Scala-színház korrepetitora lett, majd karmesteri állást kapott Busettóban. Első színpadi műve, az Oberto 1839-ben jelentős sikert aratott, következő műve, egy vígopera azonban megbukott. Lelkesen fogadták következő darabjait: a Nabuccót, a Lombardokat és az Ernanit, amelyek burkoltan vagy nyíltan forradalmi, hazafias tárgyúak, s az osztrák elnyomás elleni tiltakozást fejezték ki. Akkor már az olasz opera eljövendő nagy mesterének tartották, s neve összeforrt a Risorgimentóval, a nemzeti üggyel: `V(ittorio) E(manuele) R(e) d,I(talia)` - Viktor Emánuel, Olaszország királya jelszó rövidítése lett. Érett korszakának nagy művei: a Rigoletto, a Trubadúr, a Traviata, Az álarcosbál, a Don Carlos és az Aida a XIX. század legnagyobb muzsikusai közé emelték. Ez utóbbi a Szuezi-csatorna megnyitására készült és Kairóban mutatták be. Művei rövid idő alatt bejárták a világ operaszínpadait. Képviselő, majd szenátor lett, s mindenütt ujjongó tömegek fogadták. Következő korszakának alkotásai a Szicíliai vecsernye, a Simon Boccanegra, A végzet hatalma című operák, Requiemje és egyéb egyházi kompozíciói, vonósnégyese szerényebb sikert arattak. Azonban az Arrigo Boito szövegére írt Otellójával 1887-ben ismét a csúcsra került. Másik közös művük, a 80 évesen komponált utolsó opusza, a Falstaff 1893-as bemutatóján újszerűségével inkább csak meglepte a közönséget, később, Toscanini vezényletével döntő győzelmet aratott. Verdi a romantika szellemében korszerűsítette az opera műfaját. Művészete közvetlenül kapcsolódott elődeihez, Rossinihez, Bellinihez, Donizettihez, de erőteljesebb, tömörebb zenei stílusával meghaladta őket. Hatása felmérhetetlen, a verizmus irányzatától napjainkig minden olasz muzsikusra hatott. Az irodalomban nevezetes F. Werfel Verdi-regénye, magyarul Gál György Sándor írt róla könyvet. Operái ma is a repertoárok gerincét alkotják.

[15]

1907. január 27.

Ausztriában kiterjesztik a választójogot

1906-tól Ausztriában felerősödött a választójogi mozgalom. Tüntetések, sztrájkok és pártok követelték a választójog kiterjesztését. Az 1907-ben hozott törvény választói jogot adott minden 24 éven felüli ausztriai állampolgárságú férfinak. A májusban lebonyolított első választásokon 233 német, 107 cseh, 82 lengyel, 24 szlovén, 13 szerb és horvát, 33 ukrán, 5 román és 19 olasz képviselő nyert mandátumot.

[16]

1919. január 27.

Meghal Ady Endre


Ugyanaznap Budapesten megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja katonai pártszervezete. Munkanélküliek nagygyűlést tartanak Budapesten az Országház téren.

[17]

1944. január 27.

A Vörös Hadsereg felszabadítja Leningrádot

[18]

1945. január 27.

A szovjetek felszabadítják az auschwitzi haláltábort

1945. január 27-én szabadították fel a szovjet csapatok a leghírhedtebb náci koncentrációs lágert, az auschwitzi haláltábort. Az Oszwieczim (német nevén Auschwitz) melletti `halálgyárat` Lengyelország német-orosz leigázását követően, 1940-ben állította fel az SS-parancsnokság. A kezdetben munkatáborként is működő auschwitzi tábort a tömeges megsemmisítés céljára alakították ki: az auschwitzi törzstáborban és a hozzá tartozó, 1942-ben kiépült Birkenauban, valamint Majdanekben építették fel az első gázkamrákat. A zárt kamrába beengedett Cyklon B gázzal végrehajtott népirtás első áldozatai 1942 márciusában szovjet hadifoglyok voltak. Az auschwitzi német adminisztráció fennmaradt iratai és más, újabb kutatások szerint a táborkomplexumba hurcoltak - nem a megöltek - száma összesen: 1 041 000 volt, közülük Lengyelországból 300 000, Görögországból 55 000, Németországból 69 000, Hollandiából 60 000, Franciaországból 69 000, Szlovákiából 27 000, Belgiumból 25 000, Magyarországról 436 000 embert deportáltak. 1942, a tömeges népirtás programszerű megkezdése után Auschwitz az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált. Az akkortól érkező tömegek már nem kaptak számot sem, 70-75 százalékukra az azonnali halál várt. Ez az oka annak, hogy az adatok becsültek és eltérőek. Az auschwitzi múzeum 1,1 millióra teszi az Auschwitzba irányított európai zsidók számát, de akár 1,5 millióan is lehettek. Többségük elpusztult. Négy év alatt napi átlagban 3500-4000 deportáltat gyilkoltak meg. Az emberek tervszerű megsemmisítése csak 1944 késő őszén ért véget. Amikor 1945 elején a szovjet csapatok elérték a tábort, alig több mint hétezer foglyot, többségében végsőkig legyengült nőket és gyerekeket találtak ott. 2005. november 1-jén az ENSZ-közgyűlés nemzetközi emléknappá nyilvánította január 27-ét. A határozat szerint az emléknapot ezentúl minden évben megtartják

[19]

1953. január 27.

Határozatot hoznak a `gyermek- és anyavédelemről`

A Minisztertanács 1953. január 27-i ülésén határozatot hozott a `gyermek- és anyavédelem` néhány kérdéséről. A családi pótlék növelése, az anyák számára `szoptatási szabadság` bevezetése mellett a népesedéspolitikában is jelenlévő mennyiségi szemlélet jegyében adminisztratív intézkedéseket is hoztak a népességszám, a születések számának növelésére. A gyermektelenségi adó intézménye 1957-ig élt. Legnagyobb társadalmi kihatása a terhesség-megszakítás korlátozásának, gyakorlatilag betiltásának volt. (Az akkori egészségügyi miniszterről Ratkó Annáról az intézkedést "Ratkó-törvénynek" nevezték.) A születések száma mindenesetre az 1952. évi 186 ezerről 1953-ban 207 ezerre, 1954-ben 223 ezerre növekedett, s még 1955-ben is 210 ezer körül volt. Emelkedett a tiltott magzatelhajtásért elítéltek száma is az 1952-es 894-ről 1953-ban 1307-re. Már 1953 végén, majd 1954-ben enyhítették a rendelkezések szigorát, a születések száma pedig hamarosan csökkent. 1953-ban a szülő nők 38%-a dolgozott, a hivatalos propaganda pedig büszkén hangozatta, hogy az állam a gyermeknevelés terheit átvállalja a családtól. Ugyanebben az évben azonban a 3 éven aluli gyermekek 2,6%-a számára jutott bölcsődei férőhely (Budapesten 10%-uknak), az óvodás korúak esetében 27,7%-nak. Átalakult a gyermeknevelés szerkezete és szokásrendje: 1949-1956 között csaknem 200 ezer nő áll munkába, s a hagyományos paraszti gazdálkodás bomlásával, a városba és az iparba áramlással nő a kétgenerációs családban élők száma. A gyermekintézmények férőhely-növekedése csak az 1960-as években (amikor a munkaképes korú nők már több mint fele állt munkában) teszi lehetővé a gyermekek többségének elhelyezését.

[20]

1968. január 27.

Meghal Gombos Sándor olimpiai bajnok kardvívó

Gombos Sándor Zombor városában született 1895. december 4-én. Az első világháború után fejezte be orvosi tanulmányait, és csak az 1920-as évek első felében kezdett versenyezni. 1926-ban a Margitszigeten veretlenül nyerte meg az Európa-bajnokságot. Bajnoki címét a következő esztendőben Vichyben megvédte. Amszterdamban (1928) biztos tagja volt az olimpiai csapatnak és hét győzelmet aratva Petschauer Attilával együtt jelentős mértékben hozzájárult a magyar diadalhoz az olaszok elleni döntőben. További két Európa-bajnokságon, Liége-ben és Bécsben is első lett csapatban, majd 1931-ben, 36 évesen visszavonult. Orvosi hivatásának élt, ezzel együtt a II. világháború után a szövetség ügyvezető elnökeként újjászervezője volt a magyar vívósportnak.

[21]

1973. január 27.

Megállapodást írnak alá a vietnami háború befejezéséről

Párizsban az Egyesült Államok, Észak- és Dél-Vietnam, valamint a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány képviselői megállapodást írnak alá a háború befejezéséről és a béke helyreállításáról. Ugyanezen a napon az Egyesült Államok és Észak-Vietnam megegyezik az amerikai hadifoglyok elengedésében, az amerikai csapatok kivonásában és az azonnali tűzszünetben. Ezzel az amerikaiak vietnami beavatkozása véget ért, a háború azonban még nem. Miután a franciák 1945-ben kénytelenek voltak Indokínából visszavonulni (1954. V. 7.), az amerikaiak is megtapasztalhatták, hogy kiképzett és terep adottságait ismerő ellenséggel szemben a dzsungelháború minden hagyományos katonai eszköz bevetésével sem nyerhető meg. Az Egyesült Államok katonai elkötelezettsége, amely John Kennedy és Lyndon Johnson idejében (1964. VIII. 2-4.) kezdődött, majd Richard Nixon alatt folytatódott, 58 000 emberéletbe került és mély válságba sodorta az országot. Részben a katonai kudarcok folytán, részben az Egyesült Államokban mind nagyobb arányokat öltő háborúellenes mozgalomra való tekintettel (1967. IV. 15.) végül megindultak a fegyverszüneti tárgyalások. 1972. tavaszán az Egyesült Államok még kísérletet tett arra, hogy fokozottabb légi offenzívával kicsikarjon valamilyen döntést. Ám sem az észak-vietnami fővárosnak, Hanoinak vagy Hai Phongnak, e fontos kikötővárosnak a bombázásával, sem az észak-vietnami kikötők elaknásításával nem sikerült megállítani a Vietkong előretörését. Thieu a dél-vietnami elnök is azzal, hogy meghiúsítsa a fegyverszüneti egyezményt, amelyért a két tárgyalópartner: Henry Kissinger, az amerikai elnök tanácsadója és Le Duc Tho észak-vietnami különmegbízott később megkapta a Nobel-békedíjat. A Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány elismerésével kormánya pozíciói döntő mértékben meggyengültek.

[22]

1980. január 27.

Mugabe visszatér Rhodéziába

Zimbabwe (Rhodézia) egyik ellenzéki vezetője, a zimbabwei Afrikai Nemzeti Szövetség (ZANU) Nemzeti Felszabadítási Hadseregét vezető Robert Mugabe hazatér öt éves számüzetéséből.

Kovácsy Tibor: Habarcs nélkül

[23]

1983. január 27.

Meghal Georges Bidault francia politikus

Az ellenállási mozgalom aktív harcosa Moulins-ben látta meg a napvilágot 1899. október 5-én. 1943-ban az Ellenállási Nemzeti Tanács vezetőjeként tevékenykedett. A háború utáni ideiglenes kormányban külügyminiszter, majd 1946-ban miniszterelnök lett. 1946-1954 között még több ízben töltötte be ezeket a funkciókat, védelmezve a francia gyarmati érdekeket. E nézete miatt került szembe De Gaulle-lal. 1959-ben megalakította a Francia-Algéria maradéktalan beolvasztásáért küzdő bizottságot, amelyet 1961-ben betiltottak. 1962-ben államellenes összeesküvés címén vádat emeltek ellene, ezután külföldre menekült. 1968-ban amnesztiát kapott, majd hazatérte után visszavonult a politikai élettől.

[24]

1983. január 27.

Meghal Louis de Funes francia színész

A nagy nevettető Courbevoie-ban született 1914. július 31-én. Mielőtt színész lett, többféle foglalkozást űzött: volt ügynök, könyvelő, dekoratőr. 1941-ben René Simon színiiskolájában kezdett tanulni, majd kabaréban, rádióban. színházban szerepelt. Az ötvenes évek első felében epizódszerepeket játszott, első jelentős szerepét az Átkelés Párizson című filmben kapta. Hamarosan Franciaország egyik legkedveltebb komikusa lett, hatalmas sikert aratott a Horgász a pácban című vígjátékban. Ezután hat alkalommal játszotta el a St. Tropez-i csendőr szerepét a népszerű filmsorozatban, majd ugyancsak visszatérő figurát, - Juve felügyelőt - alakította a Fantomas-filmekben. Jellegzetes gesztikulálása, arcfintorai, ámokfutóhumora igencsak próbára tette a rekeszizmokat. Utolsó filmjeiben nem csak színészként, hanem forgatókönyvíróként is közreműködött. Jelentősebb filmjei még: A főnök inkognitóban (1965), Oszkár (1967), Fennakadva a fán (1970), Felszarvazzák őfelségét (1971), Jákob rabbi kalandjai (1973).

[25]

1990. január 27.

Elhunyt Borsos Miklós szobrász, grafikus és éremművész

Az erdélyi származású Borsos Miklós életének legtermékenyebb évtizedeit Tihanyban töltötte: a pannon tájak legszebbje bontakoztatta ki szobrászatában, éremművészetében és grafikájában a klasszikus hagyományokat. Borsos az itáliai reneszánsz örökségét olyan természetesen tudta átültetni a XX. század formavilágába, mint szinte senki, az olasz Manz?n kívül. Szabó Lőrincről, Egry Józsefről készített portréi után az absztrakció felé hajlott művészete, s ez az 1950-es évek végén a `tűrés` határát súrolta. Az Iparművészeti Főiskola tanára volt 1960-ig, de a hivatalos szervek úgy vélték, túl nagy hatással van tanítványaira hite, egyénisége. Így visszavonult a tanítástól, faragott, majd egyre többet rajzolt és illusztrált. Alkotóereje az 1960 utáni évtizedekben teljesedett ki, akkor találta meg legsajátosabb, klasszikusan modern hangvételét. A harmónia mestere volt; képzőművészeti alkotásain is látszott, hogy többek között a hegedű művésze is. Borsos Miklós lírai stílusban, de korának társadalmi és művészeti életéről számtalan információt nyújtva írta meg emlékiratait ("Visszanéztem félutamból"). Tihanyi kertje és műterme - míg a művész színe engedte - a környék nemhivatalos kulturális központjainak egyike lett.

[26]

1996. január 27.

Meghal Olga Havlova cseh politikai aktivista

Václav Havel elnök felesége (szül.: Splíchalová) Prága munkáskerületében Zirkovban nőtt fel. Hat éves volt, amikor szülei elváltak és neki 15 évesen már nem csak magáról, hanem 5 kis testvéréről is gondoskodnia kellett. A Bata cipőgyárban kezdett el dolgozni. 1953-ban ismerkedett meg Václav Hável íróval, akivel 1964-ben házasodtak össze. Később a prágai balustrade-i színházban volt jegyszedő, ahol Hável szövegíróként dolgozott. Az 1968-as balul sikerült reformkísérlet után szamizdat kiadóként és polgárjogi aktivistaként tevékenykedett. Hável börtönből írt leveleiből `Letters to Olga` címmel nagysikerű könyv lett, amelyet több nyelvre is lefordítottak. Original Video Journal címmel igyekezett filmen is bemutatni a kommunista Csehszlovákia mindennapi valóságát. Amikor férje köztársasági elnök lett, Olga létrehozta az ún. Jóakarat Bizottságot, amelyet alapítvánnyá fejlesztett. Ennek vagyona az 1990-es években már megközelítette a 15 millió fontot és jelentős támogatást nyújt a rászorultak fizikai és egészségügyi megsegítéséhez. First Ladyként 1995-ben az Év Cseh Asszonyának választották. Rákban halt meg.