Felesége meggyilkolja Claudius császárt

2004. szeptember 13. 12:06

Claudius római császárt 64 éves korában mérgezett gombás étellel meggyilkolja negyedik felesége, Agrippina. A 41 (41. I. 24.) óta uralkodó császár - aki hivatalba lépését annak köszönhette, hogy elődjét, Caligulát a praetorianus gárda egyik tribunusa meggyilkolta - megértette, hogy ügyes politikával megerősítheti a birodalom hatalmát kifelé, és megőrizheti személyes helyzetét a senatus elleni konfliktusokban. Kevésbé sikeres volt azonban magánéletében. Uralkodása idején kerül sor Britannia részeinek meghódítására és Noricumnak, Trákiának és Mauritániának, mint provinciáknak a Római Birodalomba történő betagolására. Claudius személyesen vesz részt a britanniai harcokban. Az északi és északkeleti határvonalak biztosítása érdekében megerősítették a dunai határt azzal, hogy újjáépítették az erődítéseket, és erre a területre helyezték a 21. légiót. Germániában, Claudius óvatos politikát folytatott és arra törekedett, hogy a rajnai határt a szabad germán törzsekkel szemben megőrizze. Belpolitikáját a senatussal való ellentét és rendezett pénzügyi és közigazgatási rendszer kiépítésének kísérlete jellemezte. Claudius a hadseregre támaszkodva a fontos közigazgatási pozíciókba, egykori felszabadított rabszolgákat - főleg görögöket - helyezett, akik mint a császári udvar hivatalnokai a mai szakminiszterek funkcióit kapták meg. Testi gyengesége miatt - gyermekkorában Claudius állandóan betegeskedett, később is sántított és dadogott - hosszú ideig el volt zárva attól, hogy az állami ügyekben közreműködjék. A róla terjesztett hiányosságok ellenére figyelmét a római jogszolgáltatásra fordította, melynek jobbításához hozzájárult. Jellemző volt Claudiusra az ősi vallás és a görög nyelv iránti vonzódás. Különleges problémát jelentettek számára a császári uralmát illetően szerencsétlen házasságai. Főleg harmadik feleségének, Messalinának a magánélete rázkódtatta meg az udvart és a császári ház tekintélyét: Messalina számos afférja, és tékozló mániája majdnem az állam válságát idézte elő, míg végül 48-ban kivégezték, miután titokban egy másik házasságot kötött. Negyedik felesége és (egyúttal) unokahúga, az ifjabb Agrippina - akit legbizalmasabb tanácsadójának figyelmeztetése ellenére 49 tavaszán vett feleségül - lett végül a végzete. Agrippina, hogy első házasságából származó fiának, Lucius Domitius Ahenobarbusnak - a Claudius által 50. február 2-án adoptált későbbi Nero császárnak - az utódlást biztosítsa, Claudiust mérges gombával meggyilkolja.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait