Egyáltalán nem titokzatos jelek a monoliton

A pontatlan kormeghatározás jó táptalajként szolgált a misztifikációhoz

Az illuzórikus elképzelések alapját az képezte, hogy Stonehenge korát roppant nehéz volt pontosan megállapítani, ugyanis minden része más, és más időszakban épült. Csak a 20. század régészei tudták megállapítani a komplexum elkészültének idejét, és kerültek ezáltal közelebb annak megértéséhez, hogy mire is szolgálhatott az építmény. A csillagászati obszervatóriumnak és naptemplomnak, illetve áldozóhelynek is kikiáltott monolitegyüttes viszont még a mai kutatóknak is tartogat meglepetéseket. A lézertechnikával vizsgálódó kutatók eddig láthatatlan jeleket fedeztek fel rajta.

A több mint négyezer éve felállított monolitokat újra és újra megdolgozhatták a bronzkorszaki faragómesterek, és az egyik kedvenc motívumuk a fejsze lehetett, amint az a lézer segítségével készített háromdimenziós felvételeken látszik; írja a British Archaeology szaklap. Már ötven évvel ezelőtt találtak fejsze motívumokat egyes köveken, és mivel a fejsze motívuma a hasonló korú sírokban is előfordult, az archeológusok arra következtettek, hogy az építmény a halottak tiszteletére emelt emlékmű lehet, ebben az irányban tehát nem is mélyültek el túlzottan a kutatásokban.



Ezt is megerősíti az a felfedezés, amit nemrégiben a Wessex Archaeology Institute csoportja tett. A Tom Goskar régész által vezetett csoport lefényképezett egypár nagyobb szikladarabot, és csak az utólagos elemzések során döbbentek meg: a fotókon szerintük két rajz látszik egy kövön. A nagyjából tizenöt centiméter átmérőjű rajzok szabad szemmel nem láthatóak, és a kutatók szerint olyan fejszéket ábrázolnak, amiket nagyjából 3800 évvel ezelőtt használtak. Goskar kutatásai is arra utalnak, hogy az építmény a halottak tiszteletére épült, a fejszemotívumot a legtöbb bronzkori síron megtalálták a kutatók. A csoport most arra készül, hogy a teljes komplexumot átvizsgálják.

Stonehenge a "végleges" azaz ma ismert formáját, a radiokarbon kormeghatározás alapján időszámításunk előtt ezer, és háromezer között nyerte el, de maga a hely már a mezolitikumban, ie. 8500 környékén is kultuszhelyként funkcionált. Szent mivoltát egészen Krisztus után 500-ig megőrizte, legalábbis a kutatók erre következtetnek abból, hogy a környezetében egészen eddig az időszakig nem művelték meg a földeket. Stonehenge most felfedezett jelei viszont nem lesznek ilyen tartósak: összehasonlítva az ötven évvel ezelőtt készült felvételekkel, Goskar fotóin világosan látszik, hogy a kövek felszíne gyors ütemben erodálódik: valószínűleg attól a több millió látogatótól, akik végigtapogatják a köveket.

1. Alpesi bevándorlók, hüllőkirályok és naptemplomok?
2. A pontatlan kormeghatározás jó táptalajként szolgált a misztifikációhoz
3. Stonehenge sem egy nap alatt épült fel