2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A magyarországi cigányság helyzete

2004. augusztus 3. 03:43

Minisztertanácsi határozat jelent meg a cigányság helyzetének javításáról. Az 1970-es évek emberjogi mozgalmai és az ezekhez kapcsolódó szociológiai kutatások a figyelem középpontjába hozták az etnikai, nemzetiségi kérdést. Ezek között is az Európa minden államában sajátos színezetet felmutató ún. cigánykérdést. A szovjet zóna országainak kormányzati politikája különböző, a szocialista emberjogi dogmákhoz kapcsolódó megoldási formulákat igyekezett kimunkálni a cigányság helyének megtalálásához. Ez történt Magyarországon is. 1945 után a fasizmus fajelmélete által alsóbbrendűnek tekintett és így üldözött cigányság nem tudott beilleszkedni a magyar társadalomba. A földosztáskor - mivel a cigányság a földet igénylők egyik kategóriájába sem tartozott - kihagyták a cigányokat. Azok legfeljebb alkalmi, idényjellegű munkára szegődhettek el, vagy pedig kézműves-, szolgáltatótevékenységből éltek. Az 1948. utáni iparosítás és városiasodás felszívta az iparvárosokba a cigányok szabad munkaerejének egy részét: elsősorban az építkezéseken vagy az üzemekben dolgoztak segédmunkásként. A "cigányvándorlásnak" újabb formája alakult ki: az állandó ingázás, főként az ország elmaradottabb északi-északkeleti területeiről az ország középpontja felé. Az 1960-as évek közepétől az iparpolitikában és az államigazgatásban kibontakozó decentralizáció hatására a cigány lakossággal való napi törődés is érezhetőbbé vált. Beiskolázásuk javult, megkezdődött az egészségtelen cigánytelepek felszámolása. A hazai cigánytársadalom belső problémáit jól mutatja az 1968. évi felmérés: a 14 év felettiek 39%-a analfabéta volt, a munkaképes férfilakosság 75%-a nem rendelkezett állandó munkahellyel. A cigánylakások 92%-ában nem volt vízvezeték, 44%-ában villany, 32%-ában árnyékszék. A cigányság "faji" megkülönböztetése 1949 után a proletárdiktatúrában megszűnt. A cigány kifejezés használata is sértő volt. Ehelyett vezették be - visszatérve a felvilágosult abszolutizmus (Mária Terézia) nemes gondolatköréhez - az "új magyarok" elnevezést. Ezt a cigányság természetesen nem fogadta el. 1957-ben - más magyarországi nemzetiségekhez hasonlóan - megalakították kulturális szövetségüket, de a hivatalos politika nem ismerte el őket nemzetiségnek. A célkitűzés: állandó lakhely, folyamatos munkahely teremtése, egészséges lakások építése és iskoláztatásuk. Az 1970-es évek végén kibontakozó emberjogi mozgalom a cigányság integrálódását a magyar társadalomba csak önálló nemzetiségként látta lehetségesnek. Ezért mozgalmat indítottak a cigány (irodalmi) nyelv kibontakoztatásáért, az önálló cigány anyanyelvű iskoláztatás megteremtéséért. A sajtó ezeket az akciókat felkarolja, de a közvélemény nehezen fogadja el a cigányságnak nyújtott kedvezményeket. A cigány lakosság "túlreprezentáltságát" emlegetik a bűnözésben. Nem veszik tudomásul, hogy ennek oka az eltérő és fel nem adott szokásrend különbözőségében, a más belső közösségi normákban rejlik. Az integrálódást továbbra is hátráltatta, hogy a cigány lakosság a községekben, falvakban is elkülönült, maguk kialakította "gettók"-ban élt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár