A Nemzeti Múzeumba érkeztek André Kertész fényképei

Az Egyesült Államokból érkezett hagyatékban André Kertész (1894–1985) által készített 1163 fotó található, amelyeknek egy része már szerepelt kiállításon, de sok olyan felvétel is megtalálható az anyagban, amely még soha nem került a nagyközönség elé - hangzott el a Magyar Nemzeti Múzeumban tartott szerdai sajtótájékoztatón, amelyen kibontották a fotókat tartalmazó ládákat.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere köszöntőjében André Kertész életútját felidézve elmondta: a gyűjteményben a művész ifjúkori alkotásai, Párizsba költözése előtt készített fényképei találhatók meg. Mint mondta, André Kertész a nemzetközi fotózás kiemelkedő alakja, kiállításai bejárták az egész világot.

A gyűjtemény fotóinak döntő része André Kertész 1925-ös emigrációja előtti, magyarországi felvétel kontaktja, illetve vintázskópia, több mint százéves képek. Az anyag kisebb része a fotóművész élete utolsó évtizedében készített polaroid felvétel.

„Óriási dolog egy múzeum életében, ha gyűjteménye ilyen nagyszerű anyaggal gazdagodhat” – mondta a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. L. Simon László megköszönte a magyar kormánynak az anyagi támogatást, amellyel hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerülhessen a magyar fotográfiatörténet egyik legnagyszerűbb alakjának életművéből az a rész, amely magyarországi tevékenységéhez szervesen kapcsolódik. Az igazgató az MTI-nek elmondta: a vételár 6,1 millió dollár (mintegy 1,8 milliárd forint) volt.

Az igazgató hangsúlyozta: bízik abban, hogy a tudományos feldolgozás, gyűjteményi katalogizálás és a digitalizáció után az anyagból a nagyközönség számára is hozzáférhető kiállítást tudnak szervezni.

Mint a sajtótájékoztatón elhangzott: a képek részben a New York-i székhelyű André and Elizabeth Kertész Foundation tulajdonában voltak, részben André Kertész öccse, Jenő családjánál fennmaradt fotók közül valók.

Az André and Elizabeth Kertész Foundation a magyar vonatkozású fotótárgy-együttest a magyar államnak ajánlotta fel megvételre. A felajánlott mintegy 21 ezer kép válogatását Robert Gurbo kurátor és Baki Péter, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója végezte.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2020 júniusában a Magyar Nemzeti Múzeumot bízta meg az anyag megvásárlásának lebonyolításával. Ez a folyamat (szakértői véleményekkel, szerződéskötéssel és a szállítás megszervezésével) ért véget 2021 szeptemberében.

Mint elhangzott, az anyag feldolgozásával teljesebb, izgalmas képet kaphatunk az alkotó indulásáról, megtudható, hogyan kezdett el fényképezni, milyen inspirációkból merített. A korai magyarországi felvételeken kirajzolódik a majdani fotóművész személyes kapcsolati hálója, első fényképeinek terei, családi és baráti viszonyaival, emberi és művészi eszmélésének helyszíneivel. Néhány fotó rögzíti a Nagy Háború galíciai, brajlai, albániai, budapesti és esztergomi pillanatait, valamint szerepel a képek között több önarckép vagy kettős önarckép is. A képek között 943 kontakt, 59 vintázs és 151 polaroid található meg, továbbá egy Kertésznek tulajdonítható kollázs az 1913-1923 közötti magyar felvételekből és 9 személyes kép.

A fényképek jelentős része kisméretű fotográfia, családi fénykép, számos esetben kontaktmásolat.

Kertész Andor 1894-ben született Budapesten, 31 évesen költözött Párizsba, ahol első kiállítása a Galerie Au Sacre du Printemps-ban nyílt 1927-ben. Fényképeit és riportjait a kor ismert nemzetközi folyóiratai közölték. 1936-ban New Yorkban kezdett dolgozni. 1944-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot. 1963-ban a Francia Nemzeti Könyvtárban és a Velencei Biennálén állított ki, 1964-ben nyílt önálló kiállítása a Museum of Modern Art-ban. Ettől fogva vált a neve szélesebb körben is ismertté, ő pedig az 1980-as évekre már a fotótörténet klasszikusává.

Kertész még Párizsban a fotóesszé mestere lett, ma a szubjektív, lírai dokumentarizmus fontos képviselőjeként tartják számon. Életműve mind a sajtófotóra, mind a fotóművészetre nagy hatással volt. Legutóbbi – a magyarországi időszakra is kitérő – nagy retrospektív kiállítását Európában a Jeu de Paume megbízásából Michel Frizot és Annie-Laure Wanaverbecq rendezte 2010-ben. A tárlatot Párizs, Berlin és Winterthur után Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban is bemutatták 2011-ben. Ezen a kiállításon szerepelt már néhány a most megvásárolt fényképek közül, amelynek zöme azonban publikálatlan felvétel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?