420 éve született Albrecht Wallenstein

Töretlen katonai karrier

Gazdag katolikus családból származott, 13 évesen árván maradt, nagybátyja protestáns hitben nevelte. 1599-ben az altdorfi egyetem hallgatója lett, de zabolátlan viselkedése miatt egy év után kizárták. Ezután bekóborolta Európát, Itáliában a padovai és bolognai egyetemen csillagjóslással foglalkozott. 1604-ben Básta egységében Magyarországon harcolt a Bocskai-felkelés ellen, 1606-ban - immár ezredesként - katolizált, majd elvett egy nem éppen szép, idős, ám gazdag Lucretia Neskova nevű özvegyet. Felesége pénzén fényűzően élt, az asszony halála után annak birtokai is rászálltak. 1617-ben visszatért a katonai szolgálathoz, saját költségén szervezett sereggel segítette Ferdinánd főherceg, későbbi császár háborúját Velence ellen, ezért grófi rangra emelték.

Wallenstein nem sokra becsülte a cseh nemességet, s amikor a rendek 1618-ban felkeltek a Habsburg-uralom ellen, ő a császár híve maradt. A morva rendi hadak ezredeseként a tábori pénztárral, százezer arannyal átszökött Bécsbe, a zsákmányt átadta a császárnak. Jól számított, a győzelem után Csehország kormányzója lett, s tagja a szindikátusnak, amelyet felhatalmaztak, hogy harmadára rontott értékű pénzt veressen. Wallenstein e devalvált pénzzel, s hozzá áron alul vásárolta fel a felkelés miatt elítélt nemesek birtokait. Csehország leggazdagabb főura lett, hetven négyzetmérföldnyi területen ötvenhét vár és kilenc város gazdája volt. 1623-ban az uralkodótól a birodalmi herceg, majd a Friedland hercege címet kapta, s feleségül vette Karl von Harrachnak, a császár tanácsadójának lányát, Isabella Katharinát.

A dán háború (1625-29) kitörése után Ferdinándot sértette, hogy katonailag a bajor I. Miksa választófejedelem vezette katolikus ligától függ, ezért elfogadta Wallenstein ajánlatát. Eszerint a herceg 40 ezres sereget állít fel, a császár a költségeket adó és hadisarc formájában elégíti ki, amit természetesen Wallenstein hajt be. A császár 1625-ben Wallensteint kinevezte az összes császári haderő főparancsnokává. Az egyezmény nyomán a nép éhezett, Wallenstein európai hatalmassággá lett, egyebek közt az ő műhelyei látták el lábbelivel és szövettel a zsoldosokat. A hadvezér 1626 áprilisában legyőzte Ernst Mansfeld protestáns csapatait, de megvádolták, hogy a hadvezért futni hagyta. Csak hatalma növelése és hadseregének 70 ezer főre történő emelése árán lehetett maradásra bírni. Ezután rákényszerítette Bethlen Gábort a pozsonyi békére, kiűzte a dánokat Sziléziából, majd Tilly gróffal együtt elfoglalta Mecklenburgot, Holsteint, Schleswiget és Dánia kontinentális részeit.

Költségei fejében megkapta Sagen, majd 1629-ben Mecklenburg hercegségét is, ekkor állt pályája csúcsán. Ő lett a birodalmi hadiflotta, az Északi- és Balti-tenger generálisa, és kereskedelmi társaságot tervezett a császár, a spanyolok és a Hanza-városok részvételével az angol-holland tengeri fölény letörésére. Terve azonban összeomlott, mert tábornoka, Hans Georg von Arnim nem tudta elfoglalni Stralsundot, a két tenger közti szoros kulcsát.

1. Töretlen katonai karrier
2. Hatalomvágya okozta bukását