Egy ikonikus némafilmkarakter ihlette Batman főellenségének gonosz mosolyát

Joker eredete a némafilmek koráig nyúlik vissza, főként az úgynevezett „német expresszionizmus” irányzatában gyökeredzik. Az e stílusban készült (nem feltétlenül német gyártású) filmek túlzó stílusukról és sötét témáikról voltak nevezetesek. Egy ilyen filmnek, az 1928-as „A nevető embernek” köszönhet talán a legtöbbet Joker karaktere.

Az azonos című 1869-es Victor Hugo-regény alapján készült „A nevető ember” fő férfi szereplője, Gwynplaine igazi meggyötört lélek, akinek arcát – apja tetteiért való büntetésül – II. Jakab angol király szándékosan eltorzíttatta, ezáltal egész hátralevő életében egy széles, őrült mosolyt volt kénytelen viselni. A filmet Paul Leni rendezte, Gwynplaine alakját pedig a szintén német Conrad Veidt alakítása tette halhatatlanná.

Már első ránézésre feltűnő a hasonlóság Veidt filmbéli külseje és Joker hagyományos ábrázolása között. Amikor a képregény alkotói, Bob Kane, Bill Finger és Jerry Robinson a tréfakedvelő antagonista személyén dolgoztak, egy sor különféle inspirációt felhasználtak, azonban végül a Veidt által alakított Gwynplaine volt az, amely mindezeket összefogta. Természetesen nem teljesen tiszta, hogy pontosan kinek milyen ötletei voltak, de „A nevető emberrel” Finger hozakodott elő, a nevet pedig az ekkor 17 éves Robinson találta ki – az ő első rajzai azonban a játékkártyán ábrázolt udvari bolondra hasonlítottak leginkább.

A későbbiekben Robinson a Joker egyedüli alkotójaként igyekezett feltüntetni magát – hasonlóan ahhoz, ahogy Kane saját magát a Fingerrel közösen kitalált Batman kizárólagos atyjaként. Annyi azonban bizonyos, hogy egy Kane-nel készült 1994-es interjúban elhangzik: „Bill Fingernek volt egy könyve, amelyben volt egy kép Conrad Veidtről, és megmutatta nekem, és azt mondta: „Itt van a Joker.”

Batmanhez hasonlóan Joker is többféle inkarnációt élt már meg, az egyszerű bolondos bűnözőtől a pszichopatáig. Veidt szerepe kapott egy apró főhajtást 2005-ben, amikor Ed Brubaker és Doug Mahnke elkészítette a „Batman: A nevető ember” című képregényt, továbbá a 2008-as „A sötét lovag” című, Christopher Nolan rendezte film is tartalmazott áthallásokat Gwynplaine karakteréből: a Joker mosolya e filmben Hugo regényének főszereplőjééhez hasonlóan részben egy vágásnak köszönhető, nem csupán elmebetegségének. A rajzolók, színészek és írók változnak az évek során, de Veidt alakítása elválaszthatatlan maradt a Joker-karaktertől.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?