Miért tiltották be a szeletelt kenyeret az USA-ban a második világháború idején?

1943-ban a háborús élelmezésért is felelős mezőgazdasági miniszter, Claude R. Wickard állt elő az előre szeletelt kenyér betiltásának ötletével, amelynek még ugyanabban az évben érvényt is szerzett. A politikus a tiltás okait azonban nem fejtette ki kristálytisztán. Sokan úgy vélik, egy, az erőforrások – feltehetően a zsírpapír-, acél- vagy búzakészletek – védelme érdekében meghozott háborús óvintézkedés volt, de lehetett az árhivatal jóváhagyása révén a liszt árában bekövetkező tízszázalékos drágulás következtében megemelkedett kenyérárakra adott válasz is. 

Ekkoriban az előre szeletelt kenyér Amerika-szerte népszerű terméknek számított. Ettől a lépéstől tehát remélhették a kenyérfogyasztás megcsappanását, ami aztán ugyancsak csökkentette volna a liszt iránti keresletet, ezzel együtt pedig a termék árát is, miközben nagyobb mennyiségű búza maradt volna készleten. Utóbbival azonban aligha lehetett volna indokolni a lépést, tekintve, hogy az USA ekkoriban több mint egymilliárd véka búza tartalékkal rendelkezett, ami – további gabonabetakarítás elmaradása esetén is – két évre elegendő mennyiséget jelentett.

A zsírpapír-felhasználás csökkentésével is magyarázható a lépés, mivel a szeletelt kenyeret – tekintve, hogy a sima kenyérnél hamarabb kiszáradt – vastagabb papírba kellett csomagolni. A hivatalos verzió szerint a zsírpapírkészletek kímélése volt a szeletelt kenyér betiltásának oka, ám valójában feltehetően elegendő utánpótlás állt rendelkezésre az anyagól: a legtöbb péküzem még hónapokra elegendő mennyiséggel rendelkezett.

Felmerült még az acélkészletek kímélésének érve is. A kenyérgyártó gépek valóban tartalmaztak acélt, az érvelés azonban gyenge lábakon áll, mivel a legtöbb kenyérüzem ebben az időszakban nem vásárolt új kenyérvágó gépeket, ráadásul még a nagyobb szeletelógépek acéltartalma sem volt számottevő.

Érdekesség, hogy az első szeletelőgép feltalálója,  Otto Frederick Rohwedder a gyors kiszáradás problémáját is igyekezett megoldani, mégpedig azzal, hogy megpróbálta tűk segítségével egyben tartani a szeleteket, amelyeket minden egyes szelet kézhez vételénél kivettek volna. Ez a módszer azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így a gépet úgy változtatták meg, hogy becsomagolja zsírpapírba a szeletelt kenyeret.

Az emberek – nem meglepő módon – rosszul fogadták a szeletelt kenyér betiltását, amely olyan népszerűvé vált a háztartásokban, hogy elterjedt „a legjobb dolog a szeletelt kenyér óta” szólás (az R.E.M. Imitation of Life című dalában is szerepel a „The greatest thing since bread came sliced” sor). A New York Times még egy aggódó háziasszony levelét is közzé tette:

„Szeretném tudatni önökkel, hogy mennyire fontos a szeletelt kenyér egy háztartás hangulata és épelméjűsége szempontjából. Férjem és négy gyermekem is siet reggeli közben és után. Előre szeletelt kenyér nélkül én kell szeleteljek a piritóshoz – két darabot mindenkinek, vagyis összesen tízet. Az ebédhez saját kezűleg kell vágnomlegalább húsz szeletet, fejenként két-két szendvicshez. Ezt követően megcsinálom a saját piritósomat. Huszonkét szelet kenyeret kell sietve levágnom!”

Nagy megkönnyebbülést jelenthetett a háziasszonyok számára, hogy a tilalmat már három hónappal bevezetését követően, 1943. március 8-án feloldották. Wichard döntését azzal indokolta, a tilalom által elért megtakarítások nem érték el a kívánt szintet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére