Ágyúöntés Sárospatakon
2014. május 27. 10:27
"Az ágyúöntő mesternek legyen jó ítélőképessége, értsen a fizikához, a kémiához és a gépek tanához" - szólt a kora újkori bölcsesség, amelyet a virágkorát élő Erdély magyar és német ágyúöntő mesterei is igyekeztek magukévá tenni. A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának idén június végén megnyíló kiállítása I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyének kulisszatitkaiba avatja be a kíváncsi érdeklődőt, aki Sárazsadányban egy korabeli falusi életmódot bemutató néprajzi kiállítást is megtekinthet.
Korábban
I. Rákóczi György Sárospatakon öntött ágyúi jelenlegi ismereteink szerint kivétel nélkül megsemmisültek. Az ágyúöntőház is az enyészeté lett. Az egykori műhelyépületnek, a hozzá tartozó berendezéseknek, valamint az ott zajló öntési tevékenységnek régészeti módszerekkel feltárható és dokumentálható maradványai, emlékei szerencsésen megőrződtek a föld alatt.
I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyének sárospataki bemutatását hatéves régészeti feltárás előzte meg s igazi különlegességnek számít nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is. A több helyiségből álló épületegyüttesben bemutatásra kerül a szinte teljesen ép, nagyméretű bronzolvasztó lángkemence és a tüzelőtér, öntőakna. A kiállítás tereit bejárva megismerhetjük az ágyúöntők életét és bepillantást nyerhetünk a kora újkori ágyúöntés technológiájának fortélyaiba.
Levéltári források szerint 1631-től több bronzágyú és harang készült a műhelyben, majd egy 1672-es tűzvész következtében gazdagon kerültek elő a feltárási munkálatok során az ágyúöntési munkák rekonstruálásához szükséges leletek, öntőminták és formák töredékei, öntőedények, különféle szerszámok, valamint néhány hibás ágyúcső töredéke is.
"Az ágyúöntő mesternek legyen jó ítélőképessége, értsen a fizikához, kémiához és a gépek tanához" - szólt a kora újkori bölcsesség, amely az ideális mester személyét próbálta körülírni. A 16. században Európa-szerte a flamand, holland, német, itáliai és svájci öntőmesterek számítottak a legkeresettebbeknek, akik általában a harangöntésben is járatosak voltak. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1630-1648) idején főként németeket alkalmaztak, ám egyre több magyar szakember is feltűnt az erdélyi uralkodó sárospataki, valamint gyulafehérvári műhelyében.
Az olvasztás a 17. században lángkemencékben történt meg, ahol száraz, egyenes és görcs nélküli, lehetőleg gyantás és gyorsan égő fát alkalmaztak. Az időtartam a fém mennyiségétől függött, 10 tonna fémet például 8 óra alatt lehetett az olvadáspontig felhevíteni. A következő szakasz az öntőminta, majd az öntözőforma elkészítése volt, amelyet - miután gyertyaviasszal kikentek - függőleges helyzetben egy aknába engedtek le, köré pedig földet hánytak, hogy ne dőljön el.
Az öntés volt a legkritikusabb mozzanat, amely során megváltoztathatatlanul eldőlt, hogy milyen lesz az ágyú minősége. Miután 24 óráig hűlni hagyták, a még forró ágyút ásták ki, ami hihetetlenül ártalmas volt az egészségre, hiszen a munkások állandóan bűzös, nedves, mérgező párát voltak kénytelenek belélegezni a porral telített környezetben. Ezt követően a fúrásra került sor, amely az ágyúöntés legnehezebb munkájának számított, ugyanis ez határozta meg az ágyú minőségét, valamint a pontosságát. A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának idén június végén megnyíló kiállítása I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyének még részletesebb kulisszatitkaiba avatja be a kíváncsi érdeklődőt.
A másik új állandó sárazsadányi kiállításon pedig a múzeum eddig raktárakban őrzött gazdag néprajzi gyűjteménye kerül bemutatásra. Sárazsadány kistelepülés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Sárospataktól 9 kilométerre található, ahol a múzeum a falusi életmódot rekonstruáló bemutatóhely keretében ezzel az új kiállítással lehetővé teszi a látogatóknak, hogy a Tokaj-Hegyalja hagyományait, régi mesterségek tárgyi kultúráját megismerhessék.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap