Szent Péter csontjaival szítja a feszültséget a Vatikán

2013. november 26. 16:36

A Vatikán nyilvánosan is bemutatta azt az urnát, amely a feltételezések szerint Szent Péter csontjait rejti. Ezzel ismét fellángolhat az a tudományos vita, amely azt hivatott eldönteni, hogy valóban Róma első püspökének emberi maradványai lehetnek-e benne. A régészek szkeptikusak.

Korábban

Az ereklyék közszemlére tételét a múlt héten az új evangelizáció pápai tanácsának elnöke, Rino Fisichella érsek jelentette be; a csontok nyilvános bemutatására a tavaly októberben XVI. Benedek pápa által meghirdetett Hit éve záróeseményeként és "utolsó fénypontjaként" került sor november 24-én, vasárnap, Ferenc pápa jelenlétében. Fisichella korábban azt írta, a Hit éve eseménysorozatának megkoronázásaként "első alkalommal tesszük közszemlére a csontokat, amelyeket a hagyomány úgy ismer el, mint azét az apostolét, aki itt adta életét az Úrért".

A Róma első püspökének földi maradványaiként tisztelt, aranyszegélyes bíbor szövetbe bugyolált férficsontokat a XII. Pius pápasága idején, 1940-ben végzett ásatások során találták meg a Szent Péter bazilika alatt, egy olyan síremlék mellett, amelyet a 4. században emeltek Róma első püspökének és az első pápának. A kilenc csonttöredék egymásra helyezve egy bronz ládikában van, amelyet 1971-ben VI. Pál készíttetett a csontoknak. A relikviákat eddig az Apostoli Palota egyik magánkápolnájában őrizték, s ez volt az első alkalom a Vatikán történetében, hogy közszemlére állították az ereklyéket.

A pápák soha nem állították teljes bizonyossággal, hogy a csontok az első apostoltól, az egyház alapítójától származnak. VI. Pál pápa azonban 1968-ban azt mondta, hogy a tudományos vizsgálatok, amelyeket az ötvenes és hatvanas években végeztek, "nagy valószínűséggel" mutatták ki, hogy az egykori galileai halász maradványairól van szó. Néhány régész - közte a Szent Péter sírját feltáró régészcsapat vezetője, az olasz Antonio Ferrua - ezt vitatja, azonban Fisichella a múlt héten úgy fogalmazott: szinte lényegtelen, ha az archeológusok be is bizonyítják, hogy a csontok nem az apostolhoz tartoznak, mivel a keresztények kétezer éven át az ő sírjánál imádkoztak, s így is fognak tenni a jövőben.

A döntőnek tekintett bizonyíték a ládikára rávésett görög 'Petros eni', azaz a 'Péter itt van' felirat. Ezt Margherita Guarducci régész-epigráfus vizsgálta meg és betűzte ki, majd értesítette VI. Pált, aki világgá kürtölte a felfedezést. Guarducci megállapítását egyes régészek vitatják, ahogy a vatikáni jezsuita vezetők is kételyeiknek adtak hangot. "Eddig egyetlen pápa sem engedélyezte a csontok részletes vizsgálatát, részben azért, mert egy ezeréves, apokaliptikus iratokkal összefüggő átok kapcsolódik hozzá: bárki, aki feldúlja Szent Péter sírját, a lehető legnagyobb balszerencsére számíthat" - írta Bruno Bartoloni vatikáni tudósító egy 2012-es könyvében.

A Jézus első követői és tanítványai közé tartozó Péter Betszaidában született, eredeti neve Simon volt. Ő alapította meg az első keresztény hitközösséget, és elsőként hirdette az igét. Végül apostol lett, akiknek sorában az első helyen állt az apostolok fejedelme, az az erős kőszikla, amelyre Krisztus egyházát építette. A Nero uralkodása alatt kitört első keresztényüldözés alatt Péter is kereszthalállal halt meg, de kérelmére fejjel lefelé, mert nem találta méltónak magát arra, hogy mesteréhez hasonlóan szenvedjen.