Újra szól a SZER

2011. július 14. 16:40

A Centrális Galéria vándorkiállítással emlékezik meg a Szabad Európa Rádió alapításáról és működéséről. A ma megnyíló Szabadság hangja című kiállítás magyar és angol nyelven jeleníti meg a szovjet blokk lebontásában fontos szerepet játszó adó történetét.

Korábban

Az amerikai kormányzat a negyvenes évek végén kezdte meg egy olyan szervezetnek a létrehozását, amely a demokrácia értékeit közvetítette a szovjet befolyás alatt álló diktatúrákba; 1949 tavaszán végül megalakult a Szabad Európa Bizottság (National Committee for a Free Europe), melynek tagjai közt volt többek közt Allen Dulles, a CIA egykori igazgatója és Dwight D. Eisenhower amerikai elnök is. A bizottság hozta létre a több nyelven sugárzó Szabad Európa Rádiót, melynek célja a vasfüggöny elzártságában elő lakosság tájékoztatása volt. A Szabad Európa Rádió (SZER, angol nyelven: Radio Free Europe/ Radio Liberty) magyar adása 1951. október 6-án kezdte meg működését.

A SZER az NSZK területéről 1951 októberétől 1990. november 4-ig napi 19 órán át adott magyar műsort, utána napi 11 órán keresztül, majd 1991. április 2-től már csak napi 6 óra volt a magyar adás közvetítési ideje. A rádió működésének költségeit is amerikai forrásokból fedezték, kezdetben a CIA és a Kereszteshadjárat a Szabadságért (Crusade for Freedom) nevű szervezet gyűjtéseiből finanszírozták az adót, majd 1974-től az amerikai kormány a Kongresszus által elfogadott költségvetésből támogatta a Nemzetközi Rádiózási Hivatal (Board of International Broadcasting) alá rendelt SZER munkáját.

A nagyfokú önállóságot élvező magyar adásnak számos témája volt: politikai, gazdasági, történelmi, vallási, kulturális, irodalmi, zenei, szórakoztató műsorok egyaránt voltak az óránként mondott hírek között. A személyzet összeállítása során törekedtek arra, hogy a főképp a magyar emigráció mérsékelt tagjai vegyenek részt a rádió munkájában. A magyar adást először Dessewfy Gyula vezette. A rádió munkatársa volt többek közt Mikes Imre, Halász Péter, Borbély László, Kováts Iván, Koréh Ferenc, Juhász László és Márai Sándor is.

Az adónak kiemelkedő szerepe volt az 1956-os magyar és 1968-as csehszlovák eseményekben; szerkesztői fontos információkat és anyagokat osztottak meg a magyar hallgatósággal Magyarország „közelmúltjának” kapcsán, például a hetvenes években sorozatban közölték Mindszenty József száműzetésben elhunyt főpap emlékiratait, illetve folytatásos interjút készítettek Hegedűs András volt miniszterelnökkel, és kiemelt figyelemmel kísérték a határon túli magyarság sorsát is.

A térségben lezajlott rendszerváltozásokkal párhuzamosan ugyanakkor a SZER magyar adásának jelentősége is csökkent, a rádió küldetését teljesítve 42 év után, 1993. október 31-én megszűnt, részben a hallgatóság csökkenése és az amerikai költségvetési megszorítások miatt. A Szabad Európa Rádió archívumának jelentős részét jelenleg az Országos Széchenyi könyvtárban őrzik.

A Szabad Európa Rádió volt az egyetlen, állami hatóságoktól független hírcsatorna az illegális hallgatás veszélyét vállaló magyar emberek számára; folyamatosan tájékoztatta hallgatóit a világ eseményeiről, és ha csak a hullámhosszon keresztül is, de fenntartotta a kapcsolatot az emigránsok és az anyaország között, ezért politikai szerepe megkerülhetetlen a korszakot kutató történészek és szakemberek számára.

Az OSA tárlata július 14-től augusztus 24-ig tekinthető meg a Centrális Galériában, ezt követően a kiállítás továbbmegy New Yorkba, Ljubljanába és más városokba.