Családok és címerek

2011. január 19. 11:08 MTI

Címer és társadalom a közép- és kora újkorban címmel Magyarország és Románia kutatói tartanak nemzetközi konferenciát, mellyel párhuzamosan nyílik az Armales Transylvanorum című kiállítás az erdélyi fejedelmek címeradományaiból a Budapesti Történeti Múzeumban.

Korábban

Reisz T. Csaba, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója a rendezvényről elmondta az MTI-nek, hogy a két ország együttműködésében jött létre a címertan-konferencia, a főszervező a Debreceni Egyetem Történeti Intézete és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem.

Mintegy 50 címeres levelet mutatnak be színes fotókon, előtérben a címerekkel a 16-17. századból 1690-ig, amikor Erdély a Habsburgok uralma alá került. Az anyagból 30 címeres adománylevél az Országos Levéltár tulajdona, de még hat gyűjtemény adott kölcsön adományleveleket a kiállításra.

Ezek a dokumentumok a nemesi kiváltságokat összegzik, van amelyik csak leírást tartalmaz, és van olyan - ha a kiváltságot kapott személy fizetett -, amelyen a címert megfestették. A levelek legtöbbje nemességet elnyerő magánszemélynek szól, ez abban a korban ismert, gyakori műfaj volt. Magyarországon 1947-ben megtiltották a nemesi előnevek használatát, de ma már használhatják a családok, és egyre népszerűbbek a családfakutatások, melyeknek a levéltárak szolgálnak forrásul - magyarázta a főigazgató.

A címert az adományozott cselekedeteiért kapta, legtöbbjük a katonai teljesítményt jutalmazta. A konferencián szó lesz a hivatáscímerekről - például az udvari fogorvos címerébe emberi fogak kerültek -, valamint az erdélyi románok fejedelmi adományairól. A címereket kollektív jelképként is használták vármegyék, települések, polgári közösségek. A címer a középkorban egyenlő volt az azonosítással, mert sokan nem tudtak olvasni, de a címer nyomán tudták, hol járnak, kinek az udvarházába érkeztek, és az úton is "leolvashatták" a hintóra festett címert, amely egyfajta esztétikai élményt is nyújtott - tette hozzá.

A címertartalomnak történelmi olvasata van, művelődéstörténeti tartalma is van, például a megjelenített ruházaton, fegyverzeten, katonai cselekedeten, építményeken keresztül. A címeres adománylevél örökölhető, s ha kihal a család, a címert fejjel lefelé fordítják. Kolozsvárott a Farkas utcai református templomban nagy gyűjteményt őriznek az erdélyi családok címereiből - jegyezte meg Reisz T. Csaba.

Az erdélyi fejedelmek címeradományaiból összeállított kiállítás március 13-ig tart nyitva a Budapesti Történeti Múzeumban.