Keleti paktum járult hozzá a görög kereskedőváros békéjéhez

Régóta foglalkoztatja a régészeket az egyiptomi görög kereskedőváros, Naukratisz kérdése, amelynek lakói szinte már gyanús békében éltek egymás mellett. A Tel-avivi Egyetem Régészeti Tanszékének vezetője, Alexander Fantalkin új elmélettel állt elő, amely arra ad választ, hogyan éltek a görög telepesek egy idegen földön, hogyan fejlődött a közösség és hogyan alakult ki körükben egy teljesen új identitás.

A Naukratiszt benépesítő görögök egymással hadban álló városállamokból származhattak, de egy olyan kereskedőtelepet hoztak létre, amely a keleti birodalmak védelmét élvezte – ez nemcsak azt magyarázza meg, hogyan tudott egy új kultúra kifejlődni, hanem arra is rávilágít, miként volt képes egy görög gyarmat egyiptomi földön meghonosodni.

Naukratisz két tényező miatt is érdekes – mondta el Fantalkin egy innsbrucki régészeti konferencián. Először is Egyiptom rábólintott, hogy a görög telepesek busás haszonnal kecsegtető kereskedelmi tevékenységet folytassanak a Nílus deltájában. Másrészt a különböző törzsekből származó görögök együtt éltek és imádkoztak, amely egy nemzeti görög identitás kialakulásának irányába hatott.

A kutatók sokáig nem tudtak napirendre térni eme kivételes szimbiózis felett – magyarázta Fantalkin. Kelet-Görögországban a helyieket rettegésben tartották a hatalmas keleti birodalmak, köztük a mai Törökország középső és nyugati részét felölelő Lüdia. A birodalom által igába hajtott görögöknek az adókat is keleti uraiknak kellett fizetniük.

Ennek ellenére a keleti görögök továbbra is figyelemreméltó teljesítményt értek el a tudomány és a kultúra területén, s ugyanennyire megfontoltak voltak, amikor a gazdaságról volt szó. Naukratisz megalapításakor Lüdia szövetségben állt Egyiptommal, s ezt felhasználva gazdag görög kereskedők az észak-afrikai birodalom kegyeibe próbáltak férkőzni, mint Lüdia „görög képviselői”.

Korábban azt gondolták, hogy a görög kereskedők saját elhatározásukból telepedtek meg a Nílus deltájában, teljesen indifferensek voltak a görög államok közötti ellenségeskedéseket illetően, s csak a kereskedelmi szálak kötötték egybe őket. Most ezt kívánja cáfolni Fantalkin elmélete.

„Egyfelől a görögöknek új kereskedelmi lehetőségek jutottak, másrészt adót fizettek annak a birodalomnak, amely meghódította őket. A korábbi elméletekkel szemben Naukratisz nem görög kereskedők egy szabad csoportosulása volt, hanem egy hatalmas befolyással rendelkező birodalom által hozott tudatos döntés eredménye” – mondta el a kutató.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2017

• Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
• Szinyei Merse Pál: Majális
• Szacsal, Nopcsa-kastély
• Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
• A Közel-Kelet amazonjai 
• Cornelia, a Gracchusok anyja
• Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
• Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora