Titokzatos férfit temettek a mocse papnők közé

Luis Jaime Castillo Butters, a limai Perui Katolikus Egyetem régésze 1991 óta vezet ásatásokat San José de Moróban, a térség vallási központjában, amely egyben a korabeli elit egyik kedvenc temetkezési helye is volt. Az egykori településen eddig hét királyi papnő maradványait találták meg, amely a régészek szerint a nők társadalomban betöltött szerepének fontosságát mutatja.

A kutatók idén nyáron egy egyedülálló, i.sz. 850-ben épített kétkamrás sír feltárását kezdték meg, a munkálatokat a National Geographic Society támogatta. A régészek előbb az első kamrába vezető rámpát ásták ki, ahol egy fiatal férfi és egy láma csontjait lelték meg, amelyeket Castillo szerint a temetés során áldozhattak fel. A falak mentén kerámiakupák maradványait, illetve kisebb edények töredékeit is felfedezték.



A második kamrába egy lepecsételt ajtó vezetett: ennek felnyitásával egy vörös és sárga falú helyiségben két nő és egy férfi sírját találták meg. A trió pontos társadalmi szerepét a kutatók nem tudták megállapítani. Emellett még egy maszkot találtak, amely valószínűleg egy, a sírból titokzatos körülmények között eltűnt koporsóhoz tartozhatott. A férfi rézberakásos fakoporsójában a csontjai mellett egy maszk, egy csörgőkkel díszített bot, és más fémtárgyak is voltak. Castillo szerint ezek helyzete arra utal, hogy a koporsót messziről szállíthatták a helyszínre, amikor alaposan összerázódhattak a benne lévő tárgyak.

A kutatók mindezt a mocse kerámiákról már korábban is ismerték: a csörgőkkel díszített bot Aia Paec, azaz a temetési ábrázolásokon állandó, „Ráncos arcú” figura kötelező kelléke. Az alak a temetésekkor mindig egy másik, emberszerű, Iguana nevű alakkal együtt jelenítik meg. A kutatók szerint mindez a hatalom átadását szimbolizálja: Aia Paec sírba eresztésével ugyanis a mellette álló fiatal Iguana lesz az új uralkodó.

A mocse eleit temetkezési szokásai a kutatók szerint arra is rávilágítanak, hogy a társadalomban a nőknek kiemelt, és fontos szerepe lehetett; azt azonban egyik szakértő sem gondolja, hogy a nők uralkodtak is volna.

Az austini Texasi Egyetem mocse művészeti szakértője, Steve Bourget antropológus szerint azonban a sírt nem a férfinak építhették: az is elképzelhető, hogy a sír eredeti tulajdonosát később máshova temették át. Szerinte a társadalom élén egy gyengébb uralkodó állhatott, akit erős nők irányítottak. Castillo szerint azonban a további ásatások dönthetik majd el mindezt: ő továbbra is kitart a „nőkkel egyenlő hatalommal bíró férfiak” elméletében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?