Blackpool lett volna Hitler angol rezidenciája
2009. február 24. 08:39 The Daily Telegraph
Korábban ismeretlen, második világháborús hírszerzési térképek árulkodnak arról, hogy Anglia bombázása során Hitler azért döntött Blackpool megkímélése mellett, mert a városka igencsak tetszett nekik, és a sikeres invázió után ott rendezte volna be rezidenciáját.
Korábban
Az inváziós tervek szerint Blackpool lett volna a Führer főhadiszállása, ahonnan csapatait irányította volna. Ez egyben magyarázattal szolgál arra is, hogy a Luftwaffe gépei miért nem bombázták a várost, annak ellenére, hogy valószínűleg a németek is tudták, hogy ott építették a Wellington bombázókat, és több ezer katona állomásozott a környéken.
A most bemutatott térképeket Hitler a bombázások előtt, a tervezett invázió kapcsán láthatta, és azokat körülbelül egy évvel ezelőtt szerezte meg Németországból a yorki Michael Cole kiadóvállalata. A német hírszerzési térképeken egyértelműen látszik, hogy Hitler nagyon értékesnek tartotta a Blackpool Towert, és a városka kikötőit is. A horogkeresztes lobogót a híres torony csúcsára tűzték volna ki, amely komoly propagandamutatvány lett volna, hiszen az 1894-ben átadott - nem titkoltan a párizsi Eiffel-torony mintájára tervezett -, 158 méter magas építményt ugyanis jó időben 50 kilométerről látni lehet, egyebek mellett olyan nagyvárosokból, mint Liverpool vagy Manchester.
A település elfoglalását gondosan megtervezték, így a különböző parkok és sugárutak megszállását is sikeresen biztosították volna. Mindez sikeresen lehetővé tette volna Hitlernek, hogy Anglia kancellárjaként megfelelőképp kipihenhesse magát.
A német légierő 1940 nyarától próbálta megtörni folyamatos bombatámadásokkal az RAF ellenállását és a brit lakosság morálját, tartós légi fölényt azonban nem tudott kivívni, és az Anglia elleni teljes körű tengeri offenzívára végül soha nem került sor.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59