Büntetőeljárás indul a cseh kollektivizálók ellen

Korábban

Történelmi íróasztal miatt vitáznak a csehek

Kétezer szó mutatott kiutat a kommunizmusból

A prágai tavasz ismeretlen áldozatai

Roma foglyokat dolgoztattak a cseh külügyminiszter szülei

Csehországban ez az első eset, hogy valakit felelősségre vonnak a magángazdák ötvenes évekbeli meghurcolásáért és üldözéséért - írta a Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap. Pavel Bret, a Kommunizmus Bűntetteit Dokumentáló és Vizsgáló Intézet (ÚDV) igazgatója szerint a hivatalnak már mintegy 350 beadványa van ilyen ügyekkel kapcsolatban. `Az állami tisztségviselőkön kívül a korabeli ügyészeket és a nemzetbiztonsági hivatal helyi parancsnokait is átvilágítjuk` - fejtette ki a lapnak Bret. Az általa vezetett hivatal már a közeljövőben újabb pereket indít.

A most 77 éves Rudolf Pavlíceket, aki az ötvenes években a közép-csehországi Rakovník melletti Trtice község nemzeti bizottságának (helyi tanácsának) a tisztviselője volt, a közszolgálati jogkörök megsértése és túllépése miatt vizsgálja a hatóság. Ha bebizonyosodik bűnössége, akár tíz év börtönbüntetést is kiróhat rá a bíróság.

Történelmi dokumentumok tanúsága szerint Pavlícek írta alá azokat a döntéseket, amelyek alapján Karel Horácek magángazdát megfosztották vagyonától, és más faluba telepítették át. Horácek volt Trtice egyik legvagyonosabb gazdája, s nem volt hajlandó belépni a kommunisták alakította termelőszövetkezetbe. `Bármi történt is, minden már történelem, s jogilag nem orvosolható` - reagált újságírói kérdésre Cestmír Kubát, Pavlícek védőügyvédje.

Az ÚDV már évek óta gyűjti az anyagot az erőszakos kollektivizálásról, de jogi lépésekre, a korabeli tisztviselők felelősségre vonására csak most határozta el magát. Jogi szempontból ráadásul csak olyan tetteket lehet ma elítélni, amelyek az adott korban hatályos törvényeket is sértették. A történészek szerint nagyon nehéz dologról van szó, mert a magángazdák üldözéséről az erőszakos kollektivizálás idején alig maradtak fenn írásos bizonyítékok. A tanúk többsége pedig már meghalt.

Központi szinten csak 1951 és 1953 között vezettek nyilvántartást az ügyekről. Korábban, illetve később csak helyi szinten, mert a döntéseket is helyi, legfeljebb járási szinten hozták. A fennmaradt központi kimutatás szerint 1951 és 1953 között mintegy 2000 magángazdaságot számoltak fel a kommunista hatóságok. Az állambiztonsági hivatal néhány jelentése szerint a belső kitelepítések és a vagyonelkobzás az ötvenes évek első felében összesen mintegy 3-4 ezer családot érintett.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?