Megépült Hitler álomvárosa
2008. március 18. 11:00
A Hitler Germániája eredeti tervei alapján készített méretarányos makettet most a berlini Holokauszt Emlékmű melletti pavilonban állították ki.
Korábban
A terveket a világháború bukása után is olyan őrültnek és különlegesnek tartották, hogy azóta több könyv foglalkozott velük. A rekonstrukció egész mostanáig tabunak számított: pár nappal ezelőtt azonban a német gazdasági miniszter, Peer Steinbrück bemutatta Hitler városának méretarányos makettjét.
Karl Dettmaer, a területi levéltár egyik vezetője - amely az 1980-as években elsőként foglalkozott az álomváros terveivel - úgy nyilatkozott, hogy el akarták kerülni, hogy a kiállítás rossz emlékeket ébresszen. A tárlat helye is ezt tükrözi: az ugyanis a berlini Holokauszt Emlékmű közelében álló pavilonba került.
A város közepén a dómszerű Nagycsarnok állt volna, amelyet Hitler főépítésze, Albert Speer tervezett, és közel 150 ezer ember befogadására lett volna alkalmas. Igencsak impozáns lett volna az az észak-déli sugárút, amely 120 méteres szélességével a világ legnagyobb hasonló építményévé válhatott volna: több tízezer már álló épület lerombolásával.
Ezt azonban akkor csak átmenetinek tartották, és Speer megtervezte a Führer Palotáját is, amelyet a háború után építettek volna fel. Az 1950-re tervezett befejezés után egy 500 métere galéria vezetett volna Hitler közel 1000 négyzetméteres irodájáig. A projekt költségei mai áron közel egymilliárd eurót emésztettek volna fel. Bár a Speer által felépített kancellária túlélte a háborút, öt évvel később mégis lebontották: az onnan szerzett márványt egy metrómegálló építéséhez használták fel, míg a betont a kelet-berlini állatkert majomházánál hasznosították.
Germánia építésének kudarca több okra vezethető vissza: egyrészt nem volt elég munkaerő, az építőanyagnak is híján voltak és nagyon sok régi épületet kellett volna lebontani. Sven Felix történész szerint az új városban csak az észak-déli sugárút megépítéséhez egész Európa összes kőbányájában nem volt elég nyersanyag. Speer eközben Himmlerrel arról is tárgyalt, hogy a koncentrációs táborokban fogvatartottakat is inkább bányákban dolgoztassák. A történész szerint Speer szinte örült a német főváros lebombázásának: az ugyanis megtisztította az utat Germánia felépítése előtt.
A mostani kiállítás ezek miatt szinte egyértelműen ördögi gonosztevőként állítja be Speert, aki az új főváros építése miatt szorgalmazta a zsidók kitelepítését és meggyilkolását.
A kiállítás szombaton nyitotta meg kapuit és az év végéig lesz látható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra 09:50
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap