2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Megszületett Varga Béla, a Nemzetgyűlés volt elnöke

2004. szeptember 13. 12:06

A kisgazdapárti vezető Börcsön látta meg a napvilágot. Győrött a Bencés Gimnáziumban, majd Veszprémben a Teológiai Akadémián tanult. Pappá szentelése után Somlóvásárhelyen, majd Várpalotán káplán lett, azután 1929-től Balatonbogláron plébánosként tevékenykedett. A harmincas években részt vett a Független Kisgazdapárt megalapításában, amelynek Gaál Gaszton 1937-ben bekövetkezett halála után alelnökévé is választották. 1939-ben ellenzéki programmal képviselői mandátumot szerzett. Élesen szemben állt a németbarát politikával. Hathatósan közremáködött a Magyarországra menekült lengyelek, majd az ország német megszállása után a magyarországi zsidók mentésében is. Tagja volt a Történelmi Emlékbizottságnak. Bujdosnia kellett a németek, majd 1945-ben az oroszok elől is.
1945 augusztusától a Kisgazdapárt ügyvivő alelnöke, áprilistól az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, novembertől országgyűlési képviselő lett. 1946 februárjában a Nemzetgyűlés elnökévé választották. Később - a letartóztatás elől - külföldre menekült: az Egyesült Államokban telepedett le, ahol a külföldi magyar emigráció vezetőjévé vált. 1951 februárjában részt vett a 10 vasfüggöny mögötti ország philadelphiai Függetlenségi Nyilatkozatának megfogalmazásában, a Szabad Európa Rádió elindításában. Ő volt a vezetője az emigrációs Magyar Nemzeti Bizottmánynak is. Magyar állampolgárságáról és nemzetgyűlési elnöki tisztéről sohasem mondott le, a száműzetés négy évtizede alatt mindvégig emberi, erkölcsi példa maradt. A magyar emigráció egyik legtekintélyesebb alakját fogadta Truman, Eisenhower, Kennedy és Nixon amerikai elnök is. A második világháború alatti érdemei elismeréseként 1960-ban De Gaulle tábornok, a Francia Köztársaság elnöke a Francia Becsületrend Tiszti Keresztjével tüntette ki és a lengyel kormánytól is a legmagasabb kitüntetést kapta. Az első szabadon választott magyar Országgyűlés alakuló ülésén, 1990-ben ő mondhatta a megnyitó beszédet. 1992-ben végleg hazatért Magyarországra. Budapesten hunyt el 1995. október 13-án.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár