Meghal Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc édesanyja

2004. szeptember 13. 12:06

1643-ban született Ozaly várában, a kor egyik leggazdagabb és leghíresebb főnemesi családjában. Apja, Zrínyi Péter horvát bán a költő és hadvezér Zrínyi Miklós unokatestvére, anyja, Frangepán Katalin grófnő volt. Ilona kiváló neveltetésben részesült, több nyelven beszélt és olvasott, s hithű katolikus lett. 1666-ban - nem szerelemből, hanem politikai érdekek miatt - férjhez ment felsővadászi I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemhez. Rákóczi szintén részese volt a Wesselényi-összeesküvésnek, fegyverbe is szólította a felvidéki nemességet, de Zrínyi Péter elfogásának hírére letette a fegyvert. Őneki nagyobb baja nem esett, anyja, Báthori Zsófia 300 ezer forint ellenében kijárta számára Bécsben a kegyelmet. A házasság nem volt boldog, de két gyermek született belőle: 1672-ben Julianna, majd 1676-ban Ferenc, - az ő születése után nem sokkal I. Rákóczi Ferenc meghalt.
Ilona ettől kezdve egyedül irányította birtokait, és azt is sikerült elérnie, hogy ő legyen gyermekeinek gyámja. Fiatal özvegyként ismerkedett meg a nála tizennégy évvel fiatalabb Thököly Imre késmárki gróffal, akivel hamar egymásba szerettek. A daliás Thököly a bujdosó kurucok élén, török támogatással harcolt a Habsburgok ellen, s bár 1682-ben a szultán királyi címet adományozott neki, ő csak a Felső-Magyarország fejedelme titulust használta. Zrínyi Ilona és Thököly Imre 1682-ben kötöttek házasságot, s ezzel a mérhetetlen Rákóczi-birtokok is a függetlenségi harc bázisává váltak. A török - és ezzel együtt Thököly - csillaga azonban már leáldozóban volt. A Bécs sikertelen, 1683-as ostroma után indult Habsburg-hadjárat egyre kisebb területre szorította vissza a kurucokat. Thökölyt a török is cserbenhagyta, a váradi pasa 1685-ben lefogatta. Ugyan rövid idő múlva szabadon engedték, de helyzete megrendült, híveivel kiszorították az országból.
A magára maradt Zrínyi Ilona 1685-ben Munkács várába vette be magát, amelyet három évig védett hősiesen: páncélba öltözve járta a falakat, lelkesítette a védőket. A túlerő végül győzedelmeskedett, s 1688-ban kénytelen volt a várat feladni. Ekkor a bécsi udvar elszakította gyermekeitől, őt magát az Orsolya-szűzek zárdájába internálták. Közben a Törökországba bujdosott Thököly 1690-ben betört Erdélybe, ahol fejedelemmé is választották, de két hónap után alulmaradt Lajos badeni őrgróf csapataival szemben. A harcok azonban annyi sikerrel jártak, hogy két fogságába esett császári tábornokért sikerült feleségét kicserélnie. Thököly ezután a török seregben harcolt tovább, de az 1699-es karlócai béke hivatalosan is száműzöttnek nyilvánította, a szultán a kisázsiai Nikomédiát jelölte ki tartózkodási helyéül. Zrínyi Ilona elkísérte férjét a száműzetésbe, és ott is halt meg hatvanéves korában, 1703. február 18-án. Már nem érhette meg a fia vezette szabadságharc kitörését. Férje, Thököly Imre 1705-ben hunyt el, őt köszvénye akadályozta meg abban, hogy bekapcsolódjék a harcokba. Thököly és Zrínyi Ilona hamvait 1906-ban hozták haza. Zrínyi Ilonát a kassai dóm Rákóczi-sírboltjába, fia mellé temették.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán