Színesre festették az ókori szobrokat
2008. február 19. 11:00
A ferde fényforrásokkal és ultraibolya sugarakkal végzett kutatások azonban azt mutatják, hogy a klasszikus alkotásokat csodálatos színekre festették.
Korábban
`A festetlen szobrok képzete a reneszánszkori Rómában alakult ki, amikor megtalálták az első klasszikus márványszobrokat. A szobrok az időjárás, az elásásuk és gyakran a tisztításuk során alkalmazott sikálás miatt veszítették el eredeti színüket` - magyarázta a The Times című brit napilap tudósítójának Dr. Susanne Ebbinghaus, a Harvard Egyetem munkatársa, aki nemrég `Istenek színesben` címmel szervezett konferenciát.
A 19. század elején több ókori szobor is előkerült - pl. az 1811-ben kiásott aiginai Aphaia-templomból - amelyeken jól láthatóak voltak a színek. A rekonstrukció során már akkor is vita alakult ki a fehér márvány kultuszáról, és a század közepén John Gibson megalkotta a "Festett Vénusz" című alkotását.
"Az emberek még mindig nem barátkoztak meg a festett márványszobrok gondolatával" - állítja Dr. Ebbinghaus. Dr. Vinzenz Brinkmann, a frankfurti Liebighaus Múzeum munkatársa ezért pár évvel ezelőtt nagyszabású kutatást indított a kérdés tisztázására. Erős ferde fény és ultraibolya fény használatával ugyanis meg lehet találni azokat az apró bemetszéseket, amelyek segítették a festő munkáját.
A Trójai íjász szobra például tobzódott a színekben: színes nadrágot, és rikító sárga mellényt illetve sapkát viselt. Arisztion sztéléjénél cinóbert, festőbuzért (Rubia tinctorum), malachitot, okkert és egyiptomi kéket használtak. Az isztambuli Régészeti Múzeumban található "Nagy Sándor szarkofágon" ugyanezeket a festékanyagokat találták, míniummal (olomoxid) és sziennával kiegészítve. "Az egyszínű szobrokról szóló reneszánsz-elképzelés megdöbbentette volna az ókori embereket, mint ahogy minket is megdöbbentenek az ókori szobrok színes másolatai. Nehéz elképzelni egy színesen pompázó szobrot, amelynek a szeme üvegből van."
A festett szobrok már többször is előkerültek: egy tavalyi kiállításon például érdekes kísérlet szemtanúi lehettek az athéni Régészeti Múzeum látogatói, a szobrokat ugyanis ókori minta szerint varázsolták színessé. Ha azonban ez nem lenne elég sokkoló, a képeslapokon ragyogó fehér Parthenon - az athéni Akropolisz egyik legismertebb épülete, a város ókori főtemploma - is eredetileg sok helyen kék, piros és zöld színekben pompázott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.