Nem talált vevőre a Szigeti veszedelem

A Magyar Országos Levéltár három oklevelet szerzett meg. Kikiáltási áránál 120 ezer forinttal többet, 420 ezer forintot adtak egy latin nyelvű parancslevélért. A Gyulafehérváron, 1558. december 30-án kelt oklevélben Izabella magyar királyné, Erdély kormányzója, a gyulafehérvári püspökség Gombás faluban lévő telkének Lajos Tamás részére való beiktatását rendeli.

I. Rákóczy György erdélyi fejedelem 1642-ben a váradi Nagy Kovács Istvánnak és feleségének, Varjú Annának nemességet adományozott; a fejedelem sajátkezű aláírásával ellátott pergamen oklevélért 380 ezer forintot adtak. Míg a harmadik címereslevelet, amelyet 250 ezer forintos kikiáltási áron vettek meg, (Habsburg) I. Lipót német-római császár és magyar király írta alá. Ebben az 1690-es iratban Balovics Miklósnak, Jánosnak és Mihálynak adományoz nemességet. A levéltár számára azért fontosak az oklevelek, mert ezekből nincs több, egyedi, egyetlen példányok.

Hasonló unikumot vásárolt a Petőfi Irodalmi Múzeum is kézirattára számára. Szemere Pál kéziratos levélnek nemcsak az írója, hanem a címzettje - Bártfay László - is jeles irodalmi személyiség. Szemere Kazinczy és Kölcsey barátja, az MTA és a Kisfaludy Társaság tagja, a Tudományos Gyűjtemény egyik alapítója, nyelvújító volt. Bártfay László, a reformkor érdekes figurája, Üllői úti házában működött az egyik első magyar irodalmi szalon. A ház már az 1820-as évektől a Kisfaludy Károly körül szerveződött Auróra-kör összejöveteleinek színhelye volt.

Rendszeresen vendégeskedett ott a magyar szellemi élet színe-java: Vörösmarty, Bajza, Fáy, Deák, Schedel Ferenc, Horvát István, Szigligeti mellett a fővárosba jövet itt szállt meg Wesselényi, Kölcsey és Kazinczy is. A házigazda legbensőbb baráti köréhez tartozott Szemere Pál is. A mind helytörténeti, mind irodalomtörténeti szempontból páratlanul érdekes levélben írója a nagy pesti árvíz napjairól ad részletes leírást. Ezért a 16 oldalas kéziratért 200 ezer forintért jutott hozzá a múzeum. Egy másik irodalmi és nyelvészeti kérdésekről értekező Szemere által Bártfaynak írt levélért pedig 85 ezer forintot adtak.

Magántulajdonban maradt viszont az est legdrágábban eladott tétele, Zrínyi Miklós Bécsben, 1651-ben megjelent az `Adriai tengernek Syrenaia` című kötete. A szép állapotban megőrzött kis könyv a magyar irodalom egyik legritkább első kiadása, amely a Szigeti veszedelmen kívül a költő 1651-ig írt minden lírai költeményét is tartalmazza. A 2 millió forintról indított ritkaságért többen harcba indultak, végül egy ismert gyűjtő szerezte meg 3,8 millió forintért.

Megadták a 2 millió forintot az egyetemes kultúrtörténet egyik legismertebb és legtöbbet reprodukált illusztrált munkájáért, a `Ständebuch`-ként fogalommá vált, foglalkozásokat bemutató kötet első, 1568-as, latin nyelvű kiadásáért. Szerzője a német újlatin humanista, Hartmann Schopper, az illusztrátor Jost Amman svájci származású festő és grafikus, a 16. századi német fametszet egyik legjobb képviselője. Ötszázezer forintot ért meg valakinek az az 1608-ban kiadott Biblia amely a második teljes magyar nyelvű szentírás, lényegében a Vizsolyi Biblia újabb kiadása, Szenczi Molnár javításaival és változtatásaival.

Irodalmi ritkaság József Attila sértő hangú pamfletje, Az istenek halnak, az ember él. Tárgyi kritikai tanulmány Babits Mihály verseskötetéről.  Az 1930-as, borító nélküli kiadvány 120 ezer forintos kikiáltási árát éppen 200 ezerrel toldották meg. Madách Imre drámai költeményének, Az ember tragédiájának első kiadása 1861-es évszámmal, de 1862. január 16-án hagyta el Emich Gusztáv nyomdáját. A dekoratív példányért 250 ezer forintot kértek, és a licitversenyben a gyűjtők 440 ezer forintot adtak érte.

Széchenyi István, gróf Selyemrül című értekezésének első kiadása 1840-ben látott napvilágot. A selyemhernyó-tenyésztés fontosságát taglaló mű, melyben a szerző javaslatot tesz az alakítandó egyesület szabályaira, 800 ezer forintról 1 millió forintra emelkedett. Az alacsonyabbról indított kiadványok is jól vették az akadályt, mindjárt az első tétel, az Akadémia új épületének megnyitására megjelentetett díszalbum 40 ezer forintról 200 ezerig bírta. Kossuth 1867 május 22-én írta meg a fogalommá vált "Cassandra-levelet", melyben megalkuvással, a nemzeti önállóság eszméjének feladásával vádolja Deákot. A kiegyezés e fontos dokumentumának első önálló kiadásáért 20 ezer forintról 100 ezer forintig folyt a licit.

(Múlt-kor/MTI)