Meghal Major Máté építész
2004. szeptember 13. 12:06
Baján született 1904. augusztus 3-án. 1927-ben szerzett építész-oklevelet a budapesti műegyetemen, 1927-31 között magán-tervezői irodákban dolgozott, majd önálló tervező lett. 1933-ban belépett az illegális kommunista pártba. 1936-44 között az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) mérnöke, majd főmérnöke, 1934-37 között a Szocialista Képzőművészek Csoportjának titkára volt. 1946-47-ben az Építésügyi Kormánybiztosság, majd a minisztérium főosztályvezetőjeként dolgozott. 1948-tól tanított a Műegyetemen, 1949-71 között a építéstörténeti tanszéket vezette. 1972-76-ban az Építéstörténeti és Elméleti Intézet igazgatója volt. Az Új Építészet (1945-49), majd az Építés-Építészet (1949-51) főszerkesztője, az Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények szerkesztője, 1958-tól a Magyar Építőművészet szerkesztőbizottságának elnöke. 1955-64-ben a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke volt. 1949-ben az MTA levelező, 1960-ban rendes tagjává választották, 1955-58 között az Akadémia titkáraként működött. 1949-ben Kossuth-díjat, 1960-ban Ybl-díjat, 1977-ben Herder-díjat kapott. Számos lakóépület, lakótelep épült tervei szerint (Budapest, Attila u., Sasfiók u., Tatabánya). Tanulmányaiban főként a modern építészet- és művészetelmélet kérdéseit, az építészet feladatait, a XX. század építészeti törekvéseit tárgyalta. Konzekvensen az új építészet és a korszerű képzőművészet ügyét képviselte a hamisan értelmezett szocialista realizmussal szemben. Fontosabb művei: Az új építészet elméleti kérdései (1948), Építészet és társadalom (1953), Építészettörténet I-III. (1954-60), Pier Luigi Nervi (1960), Az építészet új világa (1969), Breuer Marcell (1970), Amerigo Tot (1970), Goldfinger Ernő (1973), Egy gyermekkor és a kisváros emléke (1973), Férfikor Budapesten (1978), Vágó Péter (1982).
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája 16:05
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski 15:05
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor 09:50
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója 09:05
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse tegnap
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés tegnap
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak tegnap
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer tegnap