Legendás apák és fiúk

100 éves a Tőzsdepalota

2005. november 4. 11:30

Száz éve, 1905. október 30-án indult meg a kereskedés a budapesti Szabadság-téri Tőzsdepalotában, a Magyar Televízió mai székházában.

Budapest reprezentatív tere helyén korábban a Hild János tervei alapján 1786-ban épült, hírhedt Újépület állt. A kaszárnya betöltötte a mai Hold és Nádor, valamint Báthory és Arany János utcák közti területet, óriási udvarán kocsiversenyt is rendeztek. Később börtön és az osztrák önkényuralom szimbóluma lett, itt végezték ki Batthyány Lajost, az első magyar kormányfőt. A Neugebaudét 1897-98 közt bontották le, s több pályázat után Palóczi Antal rendezési tervét fogadták el. Ennek nyomán alakították ki a 4,3 hektáros teret, melynek két szemközti, meghatározó épülete, az Osztrák-Magyar (ma Nemzeti) Bank és a Tőzsdepalota Alpár Ignác tervei szerint épült.

Alpárt banképítésznek nevezték, e két műve mellett ő tervezte a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épületét (Belügyminisztérium), a Pesti Hazai Első Takarékpénztárat (Budapest Bank) s a Magyar Általános Hitelbankot (Pénzügyminisztérium) a József nádor téren. A Tőzsdepalotára 1899-ben kiírt pályázat első és egyik második díját is ő nyerte - egyébként minden pályamű historizáló stílusban készült.

Az első pesti tőzsdét 1854-ben alapították, a Lloyd palotában, a Roosevelt tér déli végén. Amikor ezt kinőtték, 1893-ban új palota építéséről határoztak, melyhez megvették a Szabadság-téri telket. A tőzsdeépületek mindegyikének nagyterme az épület belsejében van, felső vagy udvari világítással. Alpár tiszta, világos, szimmetrikus alaprajzot tervezett, a tőzsdetermeket az emeletre téve. Ez lehetővé tette a földszinti helyiségek kiadását, a Nádor utcai oldalon kávéház és távíróhivatal létesült.

A külföldi példákkal szemben a termek a természetes világítás érdekében az épület két végére kerültek: északra az árutőzsde, mivel egyenletes megvilágítást kellett adni a nap állásától függetlenül; ezt öt 9 méter magas ablak biztosította. A tervező délre helyezte az értéktőzsdét, mindkettőhöz elegáns oszlopcsarnok vezetett. Középen irodák, tárgyalók, ruhatárak, várótermek, büfék, társalgók és dohányzók, távíró- és telefonhelyiségek létesültek. Az öt udvar révén minden helyiség természetes fényt kapott. A palota 145 méter hosszú, 41-61 méter széles; ez volt Európa legnagyobb ilyen épülete. Az impozáns előcsarnok 16x17 méteres, magassága 18 méter, erőteljes építészeti tagozatok díszítik. A 15 méter átmérőjű kupolaterem 18,5 méter magas. A tőzsdetermek 60x22 méteresek, magasságuk 18 méter, itt karzat is épült a közönség számára. A külső magasság 25 méter, azonos a szemközti Nemzeti Bankéval, a homlokzatot 13 méteres, 1,5 méter átmérőjű oszlopok díszítik. A kapuzat 20 méter magas, 11,5 méter széles, két oroszlános neoreneszánsz torony és timpanon ékesíti, ezen Merkur és Hephaisztosz, a kereskedelem és ipar istenei ülnek. A bejárati oszlopok tövénél a fő funkcióra búzakévék utalnak.

A Tőzsdepalota a pénz és a gazdagság hatalmát jelképezi, túlzott méretei - akár a Parlamenté - a Bécs-Budapest rivalizálást, a regionális központ igényét, a Nyugathoz való felzárkózás igényét fejezik ki. Süttői és sóskúti mészkő alkotja a homlokzatot, az előcsarnokot márvány és gránit burkolja. A kivitelező a Grünwald testvérek és Schiffer Miksa cége volt, a dekorációt a Steindl-céh iparművészei végezték el, Langer Ignác díszítőszobrász, Seenger Béla és Kauser József kőfaragók, a majolika-díszeket a Zsolnay-gyár készítette.

Forrás: www.geocaching.hu
A kivitelezés 1902-ben indult, a teljes átadást 1907-ben tartották. Sikerült a 4,4 millió koronás költségszinten belül maradni, egyebek közt a belső udvarok szerény homlokzatkiképzése révén, az épület viszonylag alacsony fajlagos áron valósult meg.

A Szabadság téri épületben a tőzsde 1948. május 25-i megszűntetéséig működött. Itt jött létre a Lenin Intézet, majd a Technika Háza, a tudományos egyesületek székháza lett. A Magyar Televízió 1955-től költözött be, az 1960-as években az egész épületet megkapta. A több évtizedes, az értékekre közömbös átépítések mára felismerhetetlenné tették a palota belsejét, amely már csak archív fotókon létezik. Külső, eklektikus-historizáló képe változatlan. Az 1990-ben újraalakult Budapesti Értéktőzsde ma a Deák Ferenc utcában található. A Szabadság-téren már aligha fog működni, bár egy új TV-székház ötlete rendszeresen felmerül.

(Múlt-kor/Panoráma, Sajtóadatbank)
2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!